Téry Ödön Emléktúra Kübekháza - Óbéba (RO)
(1856. július 4., Obéba, Torontál megye - 1917. szeptember 11.,
Budapest)
A Dél - Alföldi Regionális Találkozó központi rendezvénye volt a Téry Ödön
Emléktúra , mely ez évben tekintettel a Téry Emlékévre kimagasló jelentőségű
volt a Magyar Természetbarátok számára. A 150 éve született nagy természetjáró
és hegymászó szobrát avattuk a jelenleg Románia területén lévő Óbéba /Beba
Veche/ településen. Makói szállásunkról már kora reggel elindultunk és tipikus
Alföldi kis mellékutakon érkeztünk meg Kübekházára .
A faluban nagy népünnepély
volt készülőben , hiszen ez a kis település csak pár km-re található a Magyar -
Román - és Szerb hármashatártól az un. TRIPLEX-től . Minden év májusának utólsó
vasárnapján mindhárom ország megnyitja a határait egy alkalmi határátkelőhely
formájában . Nagyon szép és nemes gesztus ez a politika részéról hiszen a
szomszédos település szinte csak kakaskukorékolásnyira van de közben áll egy
államhatár.
Gondoltuk, hogy sokan lesznek ezen a napon a Téry Emléktúrán de
ennyi résztvevőre még a rendezők sem számítottak, a reggeli órákban az ébredező
falu főterén a buszmegállótól indult a gyalogtúra - Pocsai Brigitta
túravezető vezetésével . A gyalogtúrán kb. 200 fő vett rész , mivel széles és
jól járható földutak vezetnek át a határon igy sokan kerékpárral vagy a
kényelmesebbek gépkocsival indultak el Óbéba felé. Az útvonal végig jelzett
speciális Téry Emléktúra jelzéssel és irányító táblákkal.
Sosem túráztam még az Alföldön igy ebből a szempontból is jó volt
résztvenni ezen a rendezvényen , miközben a falun és a környező napraforgó
táblákon végig haladt a népes csapat már messziről láthatóvá váltak a határt
őrző tornyok és kb. 4 km-re a falutól elértük a Magyar Köztársaság és egyben
az EURÓPAI UNIÓ határát is. Ezen a helyen található a GCmrs6 jelzésű geoláda
de sajnos a hatalmas tömeg miatt ennek keresése nem volt lehetséges , de a rejtő
a fotók alapján is elfogadta a találatot, köszönöm !
A gecaching honlapról ide idézem ennek a helynek a leírását:
Trianonig ez a három torontáli falu ezer szállal kapcsolódott egymáshoz. Az
I. világháború után a szerbek Újszegedig tartották megszállva a déli országrészt
és nyolc hold földet ígértek azoknak, akik úgy nyilatkoznak, hogy inkább a szerb
államban élnének. Így került Óbéba és sajnos Rábé (meg még pár magyarok lakta
falu) Szerbiához. A szerbek azonban két év múlva egy csereügylettel Óbébát (a
legnyugatibb románok lakta falut) átengedték Romániának. Ettől kezdve mindhárom
falu zsáktelepülés lett és különösen Óbéba nagyon lepusztult.
Kübekháza - Kübeckhausen (Magyarország)
Egy Kübeck nevű osztrák császári tiszt alapította a falut a 19. században.
Szegediekkel népesítette be, aztán jöttek svábok, hoztak magukkal szorgalmat és
rendet, de aztán sajnos el is kellett menniük és ma is főleg szegediek költöznek
ki a politúros Kübekre. A falu egyrészt a hármashatárról híres, másrészt arról,
hogy minden nyáron egy hétvégére operettfaluvá válik. Neves fővárosi művészek
jönnek "le" és a főtéren ácsolt színpadon felcsendül pl. a Jajj, cica eszem azt
a kezdetű opusz. 2004-ben július 31-én volt a jeles esemény.
Kübekházától látó- és hallótávolságban van Óbéba. A faluban van pár modern
állami épület, egyébként szinte minden megmaradt a 20. sz. elejéről. Két nagy
templom áll a falu közepén, egyik zárva és omladozik. A főutca váratlanul
egysávosra szűkül, mert egy tömzsi boltíves középkorinak tűnő kőhídba torkollik.
A művelődési ház falára a Csongrád megyei Természetjáró Szövetség 2002-ben
emléktáblát helyezett, ugyanis a falu szülötte Téry Ödön (1856-1917) a magyar
turistamozgalom egyik alapítója és hosszú éveken át vezetője, több Tátra-csúcs
első megmászója, az első dobogókői menedékház létrehozója.
Rábé - Rabe (Szerbia és Montenegro)
Összehasonlíthatatlanul jobb utak, a kertek zöldellnek, a házak takarosak,
nincs por, nincsenek piszkos utcagyerekek, de fájdalom már csak kb. 100 magyar
lakja a falut, lassan mindenki el fog innen költözni. Negyven éve nincs iskola
és templom. Érdekes látvány innen éjszaka a szegedi Dóm kivilágított tornyainak
a fénye.Szegedre csak úgy juthatnak el az itteniek, ha előbb Szabadkán vízumot
kapnak...
A magyar határőrökkel már korábban a kocsmában találkoztunk, kényelmesen
kitelepültek ettek, ittak a felállított sátorban és várták a 10 órát amikor
hívatalosan is megnyílik a Magyar határ, a TRIPLEX egy szép emlékmű mely
mindhárom állam címerével el van látva , töle nem messze hasonló modszerrel
kitelepültek a Szerb és Román határőrök is. Úgy tünt , hogy a környező
települések számára egy nagy népünnepély ez a határ nyitás amely az Óbébai
események miatt csak növelte a forgalmat.
Mivel kicsit korábban értünk a határhoz mint a megnyitás időpontja volt így pár percet várnunk kellett de már ez alatt is megengedték a "határsértést" hiszen körbejártuk a TRIPLEX-et és mindenki fényképezkedett ezen a nevezetes helyen. A közelgő hatalmas tömeg láttán aztán gyorsan megindult az átkelés, egy rövid útlevél ellenőzés után máris Román területre értünk. Itt még pecsétet is kaptunk az útlevelünkbe , ami elég ritkaság főleg ezen a helyen. Érdekes tájon jártunk , az út átvezet egy régi régi 4 lyukú hídon ami akár a Hortobágyi ismert híd kistestvére is lehet, nem mostanában épült , minden bizonnyal része volt az egykori Nagy Magyarországnak. Nagyon szép virágzó mezők mellett vitt tovább az utunk Beba Veche azaz Óbéba felé. A falu szélén elhagyott géppuska állás emlékeztetett a régi időkre , majd a kis falu szegényes házai között érkeztünk meg az egymással szemben megépült Görög és Római katolikus templomokhoz.
Mivel kicsit korábban értünk a határhoz mint a megnyitás időpontja volt így pár percet várnunk kellett de már ez alatt is megengedték a "határsértést" hiszen körbejártuk a TRIPLEX-et és mindenki fényképezkedett ezen a nevezetes helyen. A közelgő hatalmas tömeg láttán aztán gyorsan megindult az átkelés, egy rövid útlevél ellenőzés után máris Román területre értünk. Itt még pecsétet is kaptunk az útlevelünkbe , ami elég ritkaság főleg ezen a helyen. Érdekes tájon jártunk , az út átvezet egy régi régi 4 lyukú hídon ami akár a Hortobágyi ismert híd kistestvére is lehet, nem mostanában épült , minden bizonnyal része volt az egykori Nagy Magyarországnak. Nagyon szép virágzó mezők mellett vitt tovább az utunk Beba Veche azaz Óbéba felé. A falu szélén elhagyott géppuska állás emlékeztetett a régi időkre , majd a kis falu szegényes házai között érkeztünk meg az egymással szemben megépült Görög és Római katolikus templomokhoz.
A katolikus templom udvarában állt a még leleplezésre váró szobor . A
szobor alkotója Zayzon Ágnes hódmezővásárhelyi szobrász.. Nagy Gábor az MTSZ
elnöke vezetésével a Magyar és Román himnuszok elhangzását követően került sor
az ünnepélyes szobor avatásra, melyet a helyi egyházak képviselői is
felszenteltek. A kétnyelvű beszédek és Téry Ödön munkásságának méltatása után
a helyi, és megyei képviselők illetve a Magyarországról érkezett természetjárók
sokasága helyezte el koszorúját a nagy hegymászó szobra előtt .
Nagyon meghitt és örömteli percek voltak ezek , jó volt itt lenni és jó
volt Magyarnak lenni ezen a nevezetes napon .
A helyi és nekik segítő Magyarországról érkezett rendezők gondoskodtak a
nagy melegben kitikkadt túrázókról is , étel és ital sátrak álltak a Görög
katolikus templom udvarában ahol a Forint is jó pénz volt.
Az ünnepség érdekes és talán jelképes jelensége volt az a gólya amely a
szobor avatás kezdetekor telepedett a templom tornyára , mintha csak Téry Ödön
lelke telepedett volna fölénk , szinte mindenki lefényképezte ezt a szép
"magyar" madarat.
A résztvevők megkapták az erre az alkalomra készített különleges bronz
jelvényt és egy Emléklapot is.
Az ünnepség után lassan haza indultak a túrázók , és vissza érve
Kübekházára bekapcsolódhattunk az ottani falunap és főző verseny eseményeibe ,
ezt természetesen mi sem mulaszthattuk el és megkóstoltuk az egyik helyi csapat
főztjét, nagyon finom volt!
Érdemes volt eljönni erre a túrára hiszen egy soha vissza nem térő
esemény részesei lehettünk.
„...Még mindig nagyon el van terjedve az a hit, hogy a turistaság nem más,
mint alkalom a szórakozásra, a mulatozásra. ... Ha mulatozásnak nevezhetjük azt,
midőn Isten csodaszép természetét bebarangolva, annak természeti bájaiban
gyönyörködünk, akkor igenis mulatozással jár a turisták foglalkozása. De ez a
nemes mulatság, mely testünket edzi, lelkünket felfrissíti, gondolkodásunkat
megtisztítja, ideálissá teszi...” Dr. Téry Ödön
Ki is volt Dr. Téry Ödön ? Az Ő életéről és munkásságáról nagyon sok
információ található az interneten , javaslom, hogy olvassátok el a Magyar
Természetbarát Szövetség honlapjáról ezt az életrajzot !
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése