2019. április 30., kedd

Zselic Turistája túramozgalom teljesítői

Kedves Sporttársak!

A mai nappal lezárult a Zselic Turistája túramozgalom teljesítése. 


Az elismerések  2019. 05. 25-én a Töröcskei Emléktúrán kerülnek átadásra. Kérjük - lehetőség szerint - a személyes részvételt a 60 éves évforduló alkalmából.

Az eredeti kiírás itt olvasható, most nem ismétlem meg. A feltétel rendszer egyszerű, igazolt MTSZ tagság 2018 és 2019 évben valamint a 7 db túraútvonal teljesítése és ennek túrajelentéssel történő igazolása. Örömmel mondhatom el, hogy meglepően sokan, - 6 egyesület 62 túrázója - teljesítette a túramozgalmat, tehát lenne igény ilyen "játékokra" Somogyban is, úgy mint a szomszédos megyékben.  

A Zselic Turistája egy útvonalkövető túramozgalom volt és természetesen nem kötelező a teljesítése, de az elvárható, akik szeretnék megkapni az elismerést egy 60 éves túramozgalom teljesítéséről azok játszanak a játékszabályok szerint.  

Az SMTSZ tagegyesületei megküldték nekem az egyesületeik azon tagjainak névsorát, akik az egyesületen belül igazoltan teljesítették a túramozgalmat.  Az eredeti kiírásnak megfelelően a teljesítők nevén kívül a lakhely (csak település) valamint a születési év megadását kértem, csupán a statisztika miatt. Ezt egy egyesület - a KTTE - adta meg teljes egészében, ez úton is köszönöm. Hiányosan viszont inkább nem írom ki, és hát eléggé elnőiesedett a természetjárás is. :-)

A teljesítők egyesületi bontásban olvashatók és mindenhol megadtam annak a sporttársnak a nevét aki a teljesítők listáját az egyesületben összeállította. 

Amennyiben valakinek problémája van, vagyis nem látja a saját nevét a teljesítőknél, vagy úgy véli tévesen szerepel,  egyesülete illetékesét keresse meg.  Vele rendezze, amit kell, erre  2019. május 6-ig van lehetősége. Az egyesületek illetékeseit pedig ez úton is kérem, hogy a jelzett határidőig - ha van változás - azt  küldje meg címemre. 

Aki esetleg másként használja a nevét nekem szóljon, mert az kerül az Emléklapra ami itt látható! 


01. Barabás József              
02. Barabás Zoltán              
03. Bodrogi Róbert              
04. Bodrogi Róbertné           
05. Borsós Ábel                   
06. Bosnyák Krisztián           
07. Bosnyák Krisztiánné       
08. Gärtner Andrea              
09. Gál Balázs                     
10. Gál Karola                     
11. Horváth Dániel István     
12. Jandzsó Balázs Csongor   
13. Jandzsó János Bálint       
14. Kósa Eszter                    
15. Lőrincz Mátyás                
16. Lőrincz Rebeka               
17. Lőrincz Laura Zsuzsanna  
18. Makai Győző                  
19. Molnár Magdolna             
20. Szabó Zsanett             
21. Szép József                    
22. Szép Róbert Károly     
23. Szép Zsombor                 
24. Szépné Szerényi Gabriella
25. Szőcs Levente Álmos       
26. Szőcs Soma Ádám        
27. Szőcs Zsombor Árpád    
28. Takács Daniella  
01. Berkes József        
02. Benedek Balázs          
03. Bulla Éva
04. Delibeli József  
05. Esküdtné Györfi Ilona
06. Fekete Szilvia
07. Harsányi Éva
08. Hefler Ferencné
09. Hevesi Zoltán
10. Ignácz Márton
11. Illia Jolán
12. Imre Károlyné
13. Kiss László  
14. Ledniczky Béláné
15. Musztács Gyuláné
16. Szabó László 2.
17. † Palotás Tibor (posztumusz)


01. Béresné Zsíros Anna 
02. Galambosné Országh Magdolna
03. Hanzel Ildikó
04. Herczog Béláné
05. Kiss Lászlóné 
06. Kovács Katalin
07. Pintér József
08. Tóth Brigitta
09. Werstroh János
10. Zsobrák Margit


01. Borsos András
02. Darázs Márta
03. Egres Sándorné
04. Fehér Mária
05. dr. Jáki Istvánné
06. Péter Zoltán


Zöldpont Életmódklub - Fodor Péter


01. Szilágyi Balázs


MA-VIK Triatlon Club - Böröczi Antalné

01. Böröczi Antalné





2019. április 27., szombat

Építészeti emlékek Vas és Zala megyében

Berkes Józsi  vezetésével egy műemléki látnivalókban gazdag napon vettünk részt. Az Őrségben és környezetében nagyon sok látnivaló található, ezek egy része ma már Szlovénia területére esik így oda is átruccantunk. Jó időben, jó társaságban és egy nagyon kényelmes autóbusszal nagyon töményen kaptuk az információt, melyet nem cifrázok akit érdekel lejjebb átnézhet és a buszra kattintva az oldal alján kb. 150 képet nézhet meg a kirándulásról, ami a 400. bejegyzés a blogomban. :-)  Köszönöm a lehetőséget! 


Velemér: Szentháromság-templom

Magyarország sok szempontból legkülönlegesebb temploma a Szentháromság tiszteletére szentelt, egyhajós, nyugati tornyos, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel ellátott, kőből és téglából épült, keletelt veleméri katolikus templom, ami a mostani falu déli végében található Papréten emelkedik.





Velemér 10 falu központja volt az Árpád-kor elején, ezért feltehető, hogy a templom vagy elődjének építését még Szent István rendelte el.
Építésének idejét nem ismerjük; először egy 1360-ban kelt oklevélben említik; ez megnevezi, hogy a Szentháromságnak (Scentrynitas) szentelték. Freskóit 1377–78-ban festette Aquila János, aki a szentély északi falán önarcképét és művésznevét is megörökítette.
További részletek a wikipédiáról.

Nagytótlak (Selo): Szent Miklós-körtemplom (rotunda)

Az Árpád-kori Szent Miklós-körtemplom Szlovéniában, a Muravidéken, A 13. század első felében épülhetett. Első írásos említése 1365-ból származik. Egy 1698-as egyházi vizitációról készült feljegyzés megemlíti, hogy a hagyomány szerint a templomosok építtették. 



A táj és ezzel együtt a helység fekvése építésekor és utána is meglehetősen periférikus volt, Magyarország hagyományos határvidékén, a gyepűkhöz közel terült el. A vidéket a háborúk szerencsére elkerülték és így a templom sokáig megőrizhette ősi formáját. 
További részletek a wikipédiáról.


Őriszentpéter: Szent Péter-templom

Az erődített román stílusú templom 1230 körül épülhetett. A 14–15. században gótikus stílusban bővítették. 1550 táján erődítménnyé alakították: bástyákkal, sánccal és árokkal vették körül. Kanizsa eleste (1600) után tovább erősítették. 








Ekkortájt a magyar földesurak a megerősített udvarházakba, váracskákba telepített hajdúkkal próbálták megakadályozni a törökök fosztogatását. A kis váracskák, az úgynevezett „castellumok” közül az őriszentpéteri templomerőd volt a legjelentősebb: általában 30-40, alkalmanként száz őr is szolgált itt. 1664-ben a Köprülü Ahmed vezette török hadak megostromolták és elpusztították. Katonai szerepét többé nem kapta vissza, egykori erődítéseire ma már csak a templomkertben ma is megszemlélhető mély sáncárok utal.
További részletek a wikipédiáról.

Őriszentpéter: Középkori téglaégető

A török előrenyomulásával  a templomot erősséggé tették. Körbeárkolt sáncfalat emeltek helyben égetett téglából. A középkori téglaégető maradványait az 1980-as években tárták fel Valter Ilona régész vezetésével. A kemencét az agyagos domboldalba építették, oldalfalát az átégetett agyagfal alkotja. 



Fűtőcsatornája keményre átégetett agyag. Használatának korát a belőle előkerült edénytöredékek, kályhacsempék az 1500-as évek elejére keltezik. Kétméretű téglát égettek benne, melyek megegyeznek a vár tégláinak méreteivel. Az őriszentpéteri kemence olyan boksakemence, amelynek alul egy méter magasságig az átégetett agyagfal szilárd oldalfalat biztosít. Föléje védőépületet emeltek, jelenleg szabadon látogatható.

További részletek a Vas-megyei értéktárban.

Szalafő - Pityerszer:  Népi műemlékegyüttes

Szalafő az Őrség központjától Őriszentpétertől 8 km-re északnyugatra fekvő múzeumfalu. A legarchaikusabb őrségi település. Nyolc, egymástól távol eső szerből áll. Ezek legszebbikre a Pityerszer, ahol eredeti helyén, falumúzeum formájában láthatók a népi építészet szép emlékei. Kerített ház, emeletes kástu, kontyos ház. Mindez páratlan látvány az ide látogatóknak.




Pityerszer nevét valószínűleg a pityer nevű madártól kapta, (amely itt nagyobb tömegben volt otthonos, mások szerint a pacsirtáról). A szabadtéri falumúzeum, megőrizte a régi életmódot. Az épületek eredeti kinézetükben lettek helyre állítva. 



További részletek a wikipédiáról.

Pankasz: Szoknyás harangláb

Pankasz legmagasabb dombján, egy lejtős gyümölcsös tetején áll az 1754-ben épült református fa harangláb.  




A harangtartó oszlopokat a szoknyatető két koszorúgerendázata között andráskeresztek is kimerevítik. A szoknyatatő zsúp, a harangtorony sisakjának fedése fazsindely. Az építmény fa szerkezetei nélkülöznek minden díszítést.
További részletek az Őrség-infón.

Egervár: Várkastély

Az egervári várkastély, Közép-Európa egyik legjelentősebb reneszánsz emlékműve, Zala megyében, Egerváron található középkori várkastély, amely Magyarország nyugati védővonalának részeként hosszú ideig végvár volt.






Alaprajza szabályos négyszög, a sarkokon ó-olaszbástya formájú tornyokkal. A szatmári béke után a vár erődítmény jellegét meg kellett szüntetni, ezért az 1700-as évek elején lebontották a belső vár északi szárnyát. Az egykor teljesen zárt belső várudvaron a lebontott falak nyomvonala is látható.






A várkastélyban ma színház, hotel és állandó kiállítás is látható.
További részletek a wikipédián.

Kallósd: Szent Anna-templom

A  kallósdi Szent Anna-templom országosan is jelentős műemlék, az Árpád-kori kerektemplomok egyik jelentős képviselője.




A román stílusú templom kő alapzatán téglából épült falak állnak. Hajóját kúposan kialakított, harang alakú lemeztető fedi, belőle középen kisebb, faszerkezetes torony emelkedik ki. A keleti oldalon a körtemplomhoz egy alacsonyabb, patkóíves apszis csatlakozik; a szentélyt csúcsíves diadalív választja el a hajótól. A szentélyt félkúptető fedi — maga a hajó kupolaboltozatos, a szentély födéme (belülről) félkupola.

További részletek a wikipédián.

Még több fotó, katt a kis képre:

2019. április 22., hétfő

Húsvét a Húsvét-forrásnál ZST. 1/2.

Azt írja az újság, hogy a Somogyi természetjárók a régi szép időkben húsvétkor a Húsvét-forráshoz szerveztek túrákat. 
Most úgy alakult, hogy egyesületi túránk nem volt, sonka és tojás valamint az édességek viszont voltak így adódott a kérdés, most akkor mi legyen, ezt valahol le kell járni.
Volt olyan túratárs akinek ez a kis rövid szakasz hiányzott a Zselic Turistája teljesítéshez és olyan is aki valamiért kimaradt a névsorból és mivel ráért, szép idő is volt eljött velünk.



Kibuszoztunk Töröcskére és a még alvó falun végig sétálva értük el a szép élénkzöld színekben pompázó erdőt. A kutyák is csendben heverésztek, túratársam szerint a sok sonka bürke ellustította őket. Még a macskák is alig pislogtak. A faluban sehol nem szaladgáltak locsoló gyerekek talán már ez nem is szokás?



4 fős kis csapatunk gyorsan elérte a Húsvét-forrás felé elágazó zöld sávot, az öreg erdőben gyorsan meg is találtuk a kis merítős forrást. Tiszta és rendezett volt a környezete, valakinek köszönhetően.
Olyannyira bővizű forrás ez, hogy nyugodtan tudtunk belőle meríteni és inni is! 




A lányok leszavazták a kölnivel való locsolási kísérletemet de a forrásvíztől nem zárkóztak el én pedig mindenkinek merítettem egy marékkal és úgy ahogy illik a versike után szépen meglocsoltam Őket.
A piros tojás modernizált változatát meg is kaptam cserébe, köszönöm.
Vissza sétálva a piros sávra még kitértünk megnézni az új hidat,  - nagyon szép - és a patak környezete is szépen ki van tisztítva.





A tóparton sok horgász kergette a halakat, egy szép pontyot pont előttünk engedtek vissza, még nem nőtt elég nagyra.




Kis tízórai szünetet tartottunk a vízparton. A hely önkéntes őrzője is megkeresett bennünket Nem lehetett nagyon éhes mert a kaját elvitte, gondosan elásta majd visszajött és figyelemmel kísért bennünket egészen a gátig.


Szomjunk oltása is rendben megtörtént ez húsvétkor megengedett, és hát nekem egy Szűz jutott.


A Cseri-park új büszkeségét Kaposvár új várát is megnéztük, aztán a régi Nosztra helyén a régit is. Nekem ez romjaiban is sokkal jobban tetszett.


Köszönöm a túrát, hogy velem tartottatok ezen a szép napon.

Még több fotó, katt a kis képre:
 
Húsvét-forrás