2013. április 24., szerda

Balaton körtúra 10/2.

(Raposka) - Szent György-hegy - Tapolca

Táv: 10.2 km, Szint: 350 m

A Balaton körtúra 10-es szakasza számomra már egy kicsit sok egyben. ( Szent György-hegy – Szigliget – Badacsony) a füzet szerint 25 km és 730 m a teljes táv.

Szépen ketté is vágtam , most a még visszalévő É-i részét jártam be, ez volt az eleje a szakasznak.

Kellemes ( 3 órás) hajnalban kezdett vonatozás után 8:45-kor Raposka vasúti megállónál indult a túra. Ezúttal túratársam is volt Gizi, aki még nem járt a Szent György-hegyen. Bevallom ha egyedül megyek most én sem kapaszkodtam volna fel a tetejére, hiszen a bazalt oszlopok az igazoló hely, és az OKT-s túrán felmentem. Így utólag belátom hiba lett volna, szép az a hegy! Megérte felmenni.

Jól látható, hogy a terület a hegyek között mennyire belvizes, a keresztezett csatornák és patakok tele voltak. Kényelmesen besétáltunk a faluba, és lassan emelkedő úton a zöld sávon közelítettük az előttünk magasodó hegyet. Néhány szépen faragott tábla és emlékoszlop mellett értünk ki a szőlőhegyre. Nem sokkal a turistaház előtt indul a hegy tetejére a piros sáv, elég meredek, omladékos, kőfolyásos ösvény de egy szép kilátóhely érintése után máris felülről láthattuk a híres bazalt oszlopokat. A virágokkal teleszórt hegytetőn szép kanyargós ösvény vezet a csúcskőhöz kék háromszög jelzéssel , és a közelében lévő pihenőhelyhez ahonnan a Balaton felé nagyon szép a kilátás.

Itt megpihentünk majd az esőház érintésével a kék sávon ereszkedtünk le a meredek kőlépcsőkön a turistaházhoz. Itt pecsételés az OKT bélyegzővel, és igazoló fotó is készült majd még a kék/piros fonódó jelzésen ereszkedtünk tovább a szőlőhegyi pincék közé.

Mivel a kék jelzésen már jártam ezúttal a pirosra tértünk és egészen Tapolca vasútállomásig ezen haladtunk. Gyakorlatilag ugyanolyan a két útvonal, szőlőhegy és országút de a piros közvetlenül az állomás előtti sörözőhöz vezet így ez mindenképpen praktikusabb útvonal.

4 óra alatt sétáltuk le ezt a kis távot így már csak 3 szakasz van vissza a körtúrából, remélhetőleg a tavasszal lesz lehetőségem bezárni az útvonalat.

Még több fotó katt a képre:
Balaton körtúra 10/2. Raposka - Szent György-hegy - Tapolca

2013. április 20., szombat

Cinege túra 2013

Táv: 12 km Szint: 200 m

Miért jár az ember Cinege túrákra? Ezen gondolkodtam eddig és közben magam is elcsodálkoztam, ez a 2013-as rendezés volt a hatodik alkalom, hogy Siófokra utaztam és gyalogoltam egy kellemeset a Külső-Somogy és a Balaton tájegységek peremén. Nem tudom, hogy a rendezőknél ki foglalkozik az időjárással de saras, esős Cinege túrát még nem sikerült kifognom.
 

Most szinte nyári melegben indult el az a 270 túrázó akik végigjárták a három különböző távot, Kaposvári csapatunk nagyrészt a kupák miatt jött el Siófokra és persze ez is motivált engem is.
A 2013-ban első alkalommal meghirdetett SMTT kupáról nem kellene lemaradni, nem tudom már visszacsinálni a 2010-ben először kiírt ÉSK kupát, melyről - hiába találtam ki - akkor kényszerűségből lemaradtam. 2013-ban azt is jó lenne begyűjteni hiszen olyan szép trófea a gyűjteményben.

A Cinege túrák útvonalait ismerem, a korábbi teljesítéseim során a 10 és 25-ös távokon illetve az itt vezető túramozgalmak teljesítése során mindent láttam amit látni érdemes.
Nem is sorolnám fel ismét hiszen aki akarja megtalálja a korábbi beszámolókban.


A Cinege túrák hangulata is tetszik, jó látni a nyüzsgést a rajtnál, bár kicsit szokatlan a nevezési rendszer de ez nyilván a pénzkezelés miatt van így, kétszer kell sorba állni de végül is pár perc alatt ez lebonyolódott. Kicsit begyűrűzött az infláció hiszen ez évben minden távon 700 Ft volt a nevezés ( a TTT naptár 800.-at említ tehát kaptunk 100 Ft engedményt)


Az ár/érték arány is megfelelő hiszen még a rövid távon is minden ponton kaptunk valamit, rögtön a rajtnál egy kis dobozos SIÓ üdítőt, Törekiben Balaton szeletet és ásványvizet, az Endrédi tavaknál almát és ásványvizet és a célban a szokásos zsíros kenyerek, kalács , sütemények és üdítők. A díjazás is szép Cinegés kitűző, és oklevél.


Anita és Bálint jóvoltából a csapatunk külön almás-pite ellátásban is részesült , melyet az első ellenőrzőponton maradéktalanul feléltünk és ebbe Lajosék Székesfehérvárról is besegítettek. Gizi kókusztekercsei is egészen rövid ideig maradtak az asztalon, a célba érkezést követően néhány perc alatt biztonságba helyeztük :-)


Mivel minden távon indultak túratársaim így a célba érkezés után maradt idő egy kellemes sörözésre Zamárdiban ( Köszönjük Pisti) Természetesen a város nevezetes cukrászdáját is terveztük felkeresni de egy héttel a nyitás előtt érkeztünk, a 'főcukrász' igazoltan volt távol, – túrázott, pedig a csapatunk nagyon készült a cukrászda készleteinek kiapasztására.

Szóval jó volt a csapat, jó volt az idő, jó volt a hangulat, jó volt újra találkozni régi ismerősökkel, vagyis mindenkinek csak ajánlani tudom ezt a szép és jól szervezett túrát.

Köszönjük a rendezést a Széchenyi István Szabadidő és Sportegyesület tagjainak és segítőiknek!


Még több fotó, katt a képre:
Cinege túra

2013. április 14., vasárnap

Fejérkőtől Tündérvölgyig 1.

Kereki - Pusztaszemes - Jaba-völgy - Bálványos - Kereki

Táv: 17 km Szint: 350 m

Rendhagyó módon ( és lustaságból ) álljon itt egyik túratársunk beszámolója aki Budapestről érkezett, hogy teljesítse ezt a túramozgalmat. Az eredetit itt olvashatjátok!


 Ismét bebizonyosodott, hogy "nem csak foci (OKT) van a világon"
Somogy lankáit bizony-bizony hanyagoltam az elmúlt években, és ez a mozgalom valahogy nem "érintett meg".
Nem kellett sokáig kapacitálni, amint lehetett már indultam is, és jól döntöttem.
Ma a túra elején járt a kis csapat, előző héten a második szakasz volt, terv szerint. Ezt a szakaszt el kellett halasztani, és a mai nap volt az "esőnap".
Az elején csatlakoztam tehát, a folytatást egyedül kell megoldanom, hogy májusban, amikor a meghirdetett harmadik túra esedékessé válik, már ne legyen restancia.
Kereki déli "végén" volt a találkozás, 9:00 után kicsivel értünk oda, mert azt autót ott tettük le, ahol a körtúra véget ért, és bizony a két pont között volt 2 kilométer "többlet".
Sebaj, megvártak, és már indultunk is. A vár alatti szépen kiépített parkolóban volt a "kajapont", vendéglátónk kávéval, és süteménnyel várt bennünket. Kíséretet is kaptunk, a várig együtt mentünk. A vár nem sokat változott, néhány tégla tán lepotyogott, de felújításnak, karbantartásnak nyoma sincs.

A jelzett ösvény tökéletes, csak kicsit meredek.
Rövöd pihenő, majd búcsú, irány a Z- jelzés. A kereszteződésben tábla, pöttyök, kezdődött a "könyvelés".
Füves lankán ereszkedtünk, az első település Pusztaszemes, A Gyógygödör nyitva volt, de még korai lett volna. Néhány méter kitérő észak felé.

Irányt váltottunk, egy mezőgazdasági úton dél-délkeleti irányba távolodtunk, hogy a völgy aljában lévő patakkal "párhuzamosan" fokozatosan felvegyük a keleti irányt. Belefutottunk a dél felől érkező P- jelű útba (DDP), mely itt vált irány, pár száz métert együtt halad a két jelzés.
Az elágazásnál újabb tábla, "könyvelendő" a kód.

A piros dél felé, mi észak felé, folyamatosan kapaszkodunk felfelé, balra Bálványos házai, de a településig még kell menni, nem keveset.
Jókora tisztelet-félkört ír le a Z-, de aminek be kell következni, az bekövetkezik.
A TUHU térképén csak úgy, kocsma, de van neve is, Zöld Macska. És volt sör is. Fogyasztott a kis csapat rendesen.

Már jó meleg volt akkor, és volt pár kilométer a lábunkban.
Egy darabig országút, majd földút, meglehetősen vizes, de tűrhetően járható. Kertek vannak arrafelé, de nagy mozgást nem érzékeltünk.

Végre elértük az országutat, folyamatos emelkedéssel, de még mindig volt emelkedő, igaz már nem sok.
Egy hatalmas GSM toronyig mentünk, itt elhagytuk a jelzett utat, és irány lefelé, jelzetlen földúton.

Gyilkos ereszkedés, de már látszott az országút, a "megváltás".
A téren újabb meglepetés, a reggeli vendéglátónk friss tejfölös lángossal várt bennünket. Nagynak tűnt a "halom", de nem tartott sokáig. Az ínyenceknek volt fokhagymás tejföl is.

Sajnos a csapat kaposvári "különítményének" menni kellett, hisz a busz arrafelé ritkán jár. Földváron átszállás, ha mázlijku volt, megtalálták a műintézményt, elvégre idejük volt. Mi kocsival mentünk, így már itthon is vagyok, és meg is írtam a beszámolót. Mire a busz Kaposvárra ér, már olvasható.
Köszönöm a szép túrát!



11-en vágtunk neki a Kereki várhegynek és 'minimális veszteséggel' teljesítettük is a távot. Gyönyörű idő, jó terep és sok kis apró de érdekes látnivaló tette széppé és hangulatossá a túrát.


Külön köszönet Anitának a sok finomságért és Lászlónak a sok hasznos és érdekes információért mellyel megkínáltak bennünket.


Még több fotó katt a képre.
FTV 1. túra ( Kereki kör)

2013. április 13., szombat

Vukov Péter Emléktúra 2013

Táv: 13 km Szint: 180 m

Kellemesen meleg, napos idő várta a túrázókat a Zselicben ezen a szép emléktúrán. 130 természetjáró vágott neki a két távon rendezett túrának. A nevezés gyors volt és már indulhattunk is a Meteor Turistaháztól. Egyesületünkből (TTSE) legalább 11 főt láttam a rajtnál de lehet, hogy többen is ott voltak mert 9-ig lehetett nevezni.

A kék sáv jelzésen indultam el a Kecskehát felé. Gyorsan megtapasztalhattuk, hogy a Zselic útjai még mindig alapvetően sár bázisúak és ha esetenként nincs ragadós, csúszós sár a turistautakon az csak az időjárás felelős pillanatnyi tévedése lehet. Az előző éjszakai zápor párosulva a fakitermelő gépek aktív tevékenységével szinte járhatatlanná tette az utat egy szakaszon, de azért sikerült átúszni.

A Kecskeháton ahol a kék kereszt elindul É-felé néhányan benézték az irányt és rossz felé fordultak de aztán visszataláltak a helyes D-i irányra. lehet, hogy az ellenőrző pontot keresték ugyanis a 30-as távon itt lett volna az első de ez a túrán kimaradt. Fehérvári ismerőseim is keresték a pontot amikor találkoztunk, más ismerősöm nem lévén Szilágyi Balázs tudott segíteni telefonon és miután megnyugtatott bennünket, hogy az EP. kimarad az információt közvetíteni tudtam az ott várakozóknak és indultak is tovább. Balázs később itt ki is tett egy papírt a változásról, köszönjük!

A D-felé vezető szép gerincúton a kék sávon haladtunk tovább majd a közelmúltban felfestett új kék kereszt jelzésre váltottunk ami az erdészeti úton, a 67-es út melletti ösvényen egészen a Simonfa felett újra elért kék sávig vezet. Szép turistaúttal gyarapodott a Zselic, köszönet érte a festőknek, a METEOR tagjainak.

A frissítő pontunk az erdészeti útra települt a nápolyi és hűvös ásványvíz jólesett. Útközben találkoztunk medvehagymát szedő vaddisznóval, és mi is szedhettünk bőven hiszen most tele volt vele az erdő. Simonfára a szép mély horhósban ereszkedtünk le és kb. 3,5 óra alatt be is fejezhettük a túrát melyet szép kitűzővel és oklevéllel honorált a rendező egyesület.

Természetesen megkaptuk az SMTT 2013 pecsétet is, majd a korlátlan mennyiségben fogyasztható medvehagymás zsíros kenyérrel és teával pótoltuk a kalóriát amit főleg a sár vett ki belőlünk. Köszönjük a rendezést!

Még több fotó, katt a kis képre!
Vukov Péter Emléktúra
 

2013. április 6., szombat

Fejérkőtől Tündérvölgyig 2.

Kőröshegy - Ágosvári-pihenő - Vaskereszt - Kő-hegy kilátó - Szamárkő - Szántódpuszta - Kilences-tető - Kőröshegy
 
Táv: 19.3 km Szint: 405 m

Kőröshegyi körtúra.

Egyik kedvenc túraterepem a Külső-Somogyi dombság, itt vezet az a 82 km-es túramozgalom melynek létrehozásához pár éve volt egy kis közöm. 2013-ra beterveztem, hogy ismét végigjárom, milyen most, mi változott stb. és nem utolsó sorban itt van a megyénkben. 5 db-ra vágva fogom bejárni, a tervezett első túrát ‘betemette’ a hó március 15.-én. Azt április 14-én fogom bepótolni. Így most az eredeti ütemezés szerint a második szakasszal kezdtem.

Pénteken egész nap esett, szombatra az előrejelzés már kedvezőbb volt a met.hu oldalán jól látszott, hogy a csapadék elvonul, esőmentesen fogok túrázni. Így is történt. Reggel amikor Kaposvárról elindultam még megnéztem a radar képeket, hogy tudjam, az a szitálás ami itt volt mekkora kiterjedésű és merre mozog, az eredmény kedvező volt és indultam is. Meggyőződésem volt, hogy egyedül leszek hiszen a túratársak többnyire csak addig jutnak el, hogy kinéznek az ablakon. Majdnem így is történt de a buszmegállóban ott volt Kati néni akire azért rákérdeztem, hogy tudja e mekkora túra lesz, Ő tudja mit bír én nem, elindultunk és végig is csinálta!
Kellemes meglepetés volt Éva aki messziről autózott Kőröshegyre, hogy csatlakozzon és megismerje ezt a térséget, ahol még sosem túrázott. Mint mondta, Ő túra után Kaposvár felé megy tovább és felajánlotta, hogy elvisz minket hazafelé, köszönettel el is fogadtuk segítségét, amire aztán Kati néninek egészen a házhozszállításáig volt szükség! Kedves Éva ezúton is köszönöm ezt az önzetlen segítséget amit idegenként megtettél a túratársunkért!
 

Na szóval Kőröshegyen kezdtünk és bemelegítésnek felmásztunk az Ágosvári pihenőhöz ahol a kód megvan, bár kidőlt, kicsit szusszantunk, gyönyörködtünk a kilátásban és szép erdei terepen a sárga kereszt jelzésre tértünk. Ennek útvonalán ronda tarvágás van folyamatban a traktor néhány száz méteren jól felszántotta az utat de a sártenger szélén gond nélkül tudtunk haladni. Összességében is elmondható, hogy a terep bár nem volt száraz de sárban sem kellett menni, a nagyrészt füves erdei utakon jól és biztonsággal haladtunk azt a kevés pocsolyát ami megmaradt kerülni lehetett.

Rengeteg vaddal találkoztunk sok szarvast, őzet, nyulat, fácánt láttunk és talán a Somogyban már sok helyen megtelepedett arany sakál egy példányát is láttuk de ez nem biztos, hiszen senki nem erősítette meg, hogy az a kutya szerű szürkés állat ami az úton üldögélt és rókánál magasabb volt vajon mi lehetett mivel gyorsan eltűnt a sűrű bozótban!
 

A kilences-tetőn jó volt látni a még mindig stabilan és hiánytalanul álló útjelzőt , aztán a zöld keresztre térve ismét nagy tarvágás az út É-i oldalán. Az erdészeti aszfalt útra leérve megnéztük a nagy bagoly lakóházakat majd felkapaszkodtunk a Vaskereszthez ahol ebédszünetet tartottunk. Szép ez a pihenőhely a Zamárdiak szépen rendben tartják.

Rengeteg az ibolya a Tatár-csapáson és az erdőben is végig kísértek minket a pincesorra ahol a Kő-hegyi kilátónál álltunk meg ismét. Túratársaim még nem jártak erre így volt sok új információ amit megoszthattam velük, az időnkén előkukucskáló napfényben még a kilátás is szép volt. Természetesen a Szamárkőhöz is elmentünk ahol azt is ‘bemutattam.’

A Római úton értünk el Szántód pusztára, ahol megnéztük a régi temetőt, a felújítás alatt álló Szent Kristóf kápolnát és a puszta épületeinek egy részét. Kellemetlen meglepetés volt, hogy a területre Zamárdi irányából simán bemehettünk, a hátsó kapun nem tudtunk kimenni. Mivel vissza fordulni nem akartunk, kimásztunk.

A túramozgalom 4. kódjához a Fenyves-erdő kilátódombra kellett felkapaszkodni, rendben meg is találtuk, pihentünk is egyet és megbeszéltük a további útvonalunkat mivel Éva fuvarja miatt vissza kellett mennünk Kőröshegyre. A kis csapat nem Szántódra indult tovább hanem a sárga kereszten felmentünk ismét a kilences tetőre és onnan a zöld keresztre majd jelzetlen utakra tértünk át és Kőröshegy É-i végén értük el a települést.

Városnézésünk során a romos és részben felújított műemlék házakat, a műemlék templomokat valamint a Széchenyi kastélyt sem hagyhattuk ki és körtúránk bezárult. Évának köszönhetően kényelmesen és gyorsan hazaértünk. Kati néni is tudni fogja ezután, hogy mennyi víz kell egy egész napos túrára és azt is tudja, hogy mennyit bír. Annyit biztosan mint ez a túra volt!

Köszönöm, hogy velem tartottatok!

Még több fotó katt a képre:

FTV 2. túra (Kőröshegyi kör)