2007. szeptember 30., vasárnap
OKT. Szárliget - Somlyóvár - Koldusszállás
2007. augusztus 27., hétfő
OKT. Kőhányáspuszta - Csáki vár - Mindszent puszta - Gánt - Bauxit bánya tanösvény
Még több fotó katt a kis képre:
2007. augusztus 26., vasárnap
OKT. Kőhányáspuszta - Várgesztes - Vitányvár - Mária szakadék - Szárliget
Még több fotó katt a kis képre:
2007. június 17., vasárnap
OKT Piliscsaba - Piliscsév - Klastrompuszta - Kesztölc - Dorog
2007. június 16., szombat
OKT Hűvösvölgy - Zsíros hegy - Nagyszénás - Piliscsaba
2007. június 9., szombat
OKT Hűvösvölgy - Hármashatár-hegy - Rozália téglagyár
Még több fotó, katt a kis képre:
2007. június 8., péntek
OKT Dobogókő - Pilisszentkereszt - Bp. Rozália téglagyár
Még több fotó katt a kis képre:
2007. március 15., csütörtök
KDP. Oroszlány - Vértessomló - Szár
KDP. Oroszlány - Vértessomló - Szár 26 km
2007.03.15.
Egy viszonylag hosszabb túramozgalomnál mindig nevezetes nap amikor az ember az utólsó túranapra készülődik , igy voltam ezzel a szakasszal én is. Tudtam, hogy a közel 300 km-es KDP végére értem , és már a következő nagyobb túramozgalmat is tervezgettem, tervezgettük. Azért a hajnali 4-órás ébresztőt még mindig nehezen viselem :-) . Az autót Szár-on tettük le majd átvonatoztunk Oroszlányba . Itt a vasútállomáson készségesen pecsételtek, Majk pusztai kitéséssel a GCMAJK geoláda megkeresésével és a harangjáték többszöri meghallgatásával folytatódott az út. Jelzések rendben és jól követhetőek. Vértessomló előtt amikor kiértünk az erdőből értelemszerűen mentünk tovább, emiatt kerültünk is egy kicsit de a faluban gyorsan meglett ujra a jelzés. Pecsételő helyet viszont nem találtunk így maradt a fotó. Beérve az erdőbe lassan emelkedni kezdett az út , a Szép Ilonka forrás egy kicsit lepusztult , egy család járt arra éppen és az apuka mesélte az unokáinak , hogy bizony 20 éve nem így nézett ki. :-( , tényleg ráférne egy kis felújítás , én megkóstoltam a vizét és nem volt káros utóhatása.. Az OKT - KDP kereszteződésben éppen ebédszünetet tartottunk amikor egy 'kisebb' , több mint 60-fős OKT járó csapat keresztezte utunkat , Fehérváriak voltak , nem láttam még ilyen népes túracsapatot hagyományos túrán ! Az egyre jobban emelkedő hegyoldalban szép sziklák között értünk fel a gerinc útra , ez egy kicsit hosszú , egy kicsit túlságosan egyenes és picit unalmas is lett volna ha nem keresztezi utunkat egy nagy szarvas csorda. Tettünk egy kis kitérőt a geodéziai toronyhoz is de nem volt tulságosan bizalomgerjesztő a létra igy csak alúlról néztük meg. Szár előtt elég meredeken kezd ereszkedni az út, de még messze volt a falu, és még messzebb a vasútállomás ! Szár-on a kocsmában szép színes pecsétet kaptunk az udvarias pultos hölgytől , köszönjük.
A túrazáró sör után egy kis geoládás kitérővel a GCZAMT ládát is begyüjtöttük és jó volt egy ilyen hosszú nap után hazatérni.
OROSZLÁNY:
Oroszlányban igazán műemlék értékű alkotás nincs, hiszen a város igen fiatal. Mégis meg kell említeni egy-két alkotást, amely majd műemlékké érik az idők folyamán. Ilyen a Városkapu, amely 1958-ban épült, és Oroszlány egyik legjellegzetesebb épülete. Az 1960-as évek elején - a formáját tekintve - az országban talán egyedülálló víztorony épült. A város főutcájára merőleges épületek oldalát különböző művészek által készített színes grafittók díszítik, valamint több képzőművészeti alkotás található a tereken, utcákon, háztömbökben.
Tekintettel arra, hogy Oroszlányban a bányászkodás már csak rövid ideig végezhető gazdaságosan, ezért különös jelentőségű, hogy néhány lelkes szakembernek köszönhetően Bányászati Múzeumban, élethű közegben ismerkedhetnek meg a fiatalok is a bányászat múltjával, a bányászhagyományokkal és a bányászkodás rekvizitumaival. A múzeum ritka, szép és gazdag ásványgyűjteménye sem mindennapi látványosság a kövek szerelmeseinek.
A másfél évszázados török hódoltság után elnéptelenedett vidékre szlovák telepesek hozták vissza az életet a 18. század elejétől, s e jelentős létszámú magyarországi kisebbség térképén Oroszlányt azért is jegyzik, mert hűen berendezett Szlovák Tájházával tiszteletre méltóan ápolja az előző generációk emlékét.
Az ófalu evangélikus temploma és a város közelmúltban épített katolikus temploma is megér egy-egy látogatást.
A környék horgásztavai közül külön is meg kell említeni a hőerőmű hűtőtavát, amelynek horgászállásait télen is látogathatják e sport kedvelői.Az Oroszlányba látogatók a városról és környékéről a város 3 pontján elhelyezett információs tábláról vagy a polgármesteri hivatal információs irodájában kaphatnak tájékoztatást. Az Oroszlányhoz közeli vértesszentkereszti apátság és a várgesztesi vár romjai csodálatos kirándulások célpontjai lehetnek az idelátogatók számára. Az országos Kék Túra útvonalán gyakorta barangolók sokat tudnának mesélni arról, hogy milyen élményeket jelent számukra, ha újra meg újra felkeresik a Vértes várromjait: Csókakőt, a Csáki várat, Vitányvárat, Szentgyörgyvárt, Gerencsérvárat.
A Csák nemzetség építette a Vértes egyik legszebb és legnagyobb várát, Gesztest, amely 1327-től királyi vár. Zsigmond király és Mária királynő kedvelt vadászó helye volt a Vértes. A gesztesi az egyetlen vár a Vértesben, amelyet régészeti feltárás és korszerű helyreállítás után turistaszállónak használnak, és az oroszlányiaknak is kedvelt kirándulóhelye.
Román kori építészetünk kiemelkedő értékű műemléke a vértesszentkereszti bencés, majd később dominikánus apátság. A Vértes-hegység egy távoli magaslatára épült az apátság, melynek első említése 1146-ból származik - romantikus környezetben fekszik. A régészeti kutatások során az árokkal körülvett területen kerültek elő a monostor legkorábbi épületei, nevezetesen egy kőből épített templom két oldalkápolnával, valamint az ideépült kolostor maradványai. A templom építése a XII. század végén kezdődött, majd évszázadokon keresztül fokozatosan bővült és változott.
MAJK:
Oroszlány közelében, csodálatos környezetben, hegyek, erdők, tavak szomszédságában, a Vértes nyugati lábánál rejtőzik hazánk egyik jelentős műemlék-együttese, a közép-európai barokk építészet sajátos emléke: Majk.
Jelentőségét növeli, hogy műemlékállományunk egyedi alkotása és az, hogy adott funkció betöltésére egységes együttesként épült meg. A táj szépsége, csendje, a nagynevű művészek alkotásai egyesülnek itt harmóniává. A hely története a távoli múltba vezet. Ismerjük meg történetét, az Eszterházyakat, az építőket, a kamalduli remetéket...
Látogassuk meg ezt a műemlék-együttest, majd - nem utolsó sorban - a geoládát is keressük meg.
A kamalduliak a XVII. század végén jelentek meg Magyarországon.
Kik a kamalduliak? A rend alapítója Romuald herceg. Apja párbajban meghalt. Hatására Romuald szerzetesnek ment Rómába. 998-ban elhagyta a szerzetesházat, szigorúbb rendi formát keresve vándorlásba kezdett. 1012-ben Arezzo mellett megalapította az első kamalduli remetekolostort. Nevük az első pártfogótól ered - Aretini Maldolo = Campo Maldolo = Camoldoli.
Ruházatuk: fehér kámzsa széles skapuláréval, lábukon, - különösen a majkiak - csizmát hordtak. Hajukat rövidre vágták, fejük tetejét kiborotválták, hosszú szakállat hagytak.
Étkezésük: igen szegényes, főként növények, hal csak ritkán, bort erősen vizezve ünnepekkor, sok böjtöt tartottak. Fogadalmaik közé a szerénységen, tisztaságon, engedelmességen kívül a "némaságot" is felvették. Beszélniük évente két alkalommal, 3-3 napot lehetett, napjaik nagy részét elmélkedéssel töltötték. Művelték kertjeiket, dolgoztak műhelyeikben. Külön-külön cellákban laktak.
A majki építkezés tervét Franz Anton Pilgram bécsi építész készítette el, aki 1734-től haláláig, 1761-ig tervezte, ellenőrizte, felügyelte az építkezést. Halála után a munkát helyi mesterek fejezték be, többek között az Esterházyak jeles építésze Fellner Jakab.
A kamalduliak nem sokáig örülhettek otthonuknak, templomuknak. 1782. január 12-én II. József rendeletére feloszlatták a rendet. 1785. október 20-án a győri püspöki helynök Majkra jött és a templomot megfosztotta felszentelt jellegétől. Az ingóságok egy része árverésre, más része állami tulajdonba került. A templom és a remeteség kulcsait Dumleshauser Mihály kocsmabérlőre bízták. A templomot, a torony kivételével lebontották, köveit pedig az oroszlányi evangélikus templom építkezéséhez hordták. 1806-ban gróf Esterházy Károly megveszi Majkpusztát. 1815-től posztógyártók használják. 1824-ben Lichtenstein János herceg vásárolta meg, de 1828-ban birtokcserével ismét az Esterházyaké Majk. 1860-tól kastéllyá alakítják át a nagy főépületet, mely 1945-ig tulajdonukban maradt. 1973-ig lakott itt az Esterházy család utolsó tagja, gróf Esterházy Móricné. (A TKM Kiskönyvtára sorozat felhasználásával)
VÉRTESSOMLÓ:
A régi időben is ismert lakott terület volt. A határában talált legrégebbi lelet egy kőbalta az emberiség történetének abból az időszakából amikor még nem ismerték a fémeket. A napfényre került sok lelet arra utal, hogy egykor római élet pezsgett. A helység régi neve Semele a rómaiak idejére vezethető vissza. 1051-ben a hegyek alján vívta fényes győzelmét I. András király III.Henrik német császár hadaival. A megfutamodott német sereg eldobált vértjeiből maradt a hegységen a Vértes elnevezés. A mohácsi vész után 1529-41 között törökdúlás teljesen megsemmisítette Semele falvat is. Évszázadokon át lakatlan volt. Bajorországból Würtzburgból németek jöttek, és itt telepedtek le. A Vértessomlóra telepített szorgalmas, lankadatlan munka kedvvel és kitartó szívóssággal rendelkező emberek csakhamar aranyat csiholtak a bőséges szántóból és erdőből.
Ma is szép tiszta, csendes falu ahol nincs ipar se fűrész telep. A pihenni vágyóknak kitűnő pihenőhely, ahol gazdag kínálatból választhat. Sok kiránduló pont indul a községből.
Izelitőűl sorolok egynéhányat:
Mátyás kút : erdei pihenőhely, szalonnasütővel, esőbeállóval.
Szarvas kút: pihenőhely szalonnasütővel, esőbeállóval.
Szép Ilonka forrás: itt látta meg Mátyás király Szép Ilonkát.
Vitány vára: Először 1379-ben említett vár, két nagy toronyból és a közöttük húzódó palotaszárnyból áll. A török időben végvár volt.
Tornyainak csonkjai ma is emeletnyi magasan állanak. Szép kilátás nyílik a tájra.
Vértesszentkereszt: Csák nemzetség alapította 1146-ban a bencés apátságot, melynek temploma három hajós szépen faragott kőből épült. Falcsonkjai ma is 5-6m magasan állnak.
Gesztes vára: meredek dombon emelkedik, erdő veszi körül. Építtetője valószínűleg a Csák nemzetség lehetett a XIII. században. Jelenleg turistaszálló. Tetejéről pompás kilátás nyílik a tájra.
Majkpuszta már 1252-ben lakott terület volt.
1748-ban alapított egykori kamanduli remeteség 17 kis különálló remetelakása, a barokk templom megmaradt tornya, a kastély, a keritőfal díszes szobrokkal ékesített kapuja, a parkjában hatalmas jegenyefenyők állanak. Az erdő fái közt álló kis kápolna jelent műemléki látnivalót. A remeteséghez vezető út mentén horgásztó található, melynek egyik lefolyó ágán műemlék vízimalom van.
Érdemes ellátogatni Vérteskozmára is: jelenleg érintetlen táj, régi parasztházaival. Erdő veszi körül az 1 km hosszú kis falut. Mindezeket gyalogosan és autóval is meg lehet közelíteni.
De ne csak erdei kirándulásról beszéljek, kiránduljunk el a vizek városába, Tatára, ahol rengeteg látnivaló van fürdési és strandolási lehetőséggel.
SZÁR:
Községünk Bicske körzetében, a Vértes és a Gerecse hegységek közti fennsíkon fekszik 22,63 nkm-en, jellegzetesen falusias környezetben.
Ezen a területen már az őskorban is éltek emberek, később kelták, rómaiak, hunok és régi magyarok, ahogy azt a temetkezési helyek tanúsítják. A Megyer törzs szálláshelyéhez tartozott. Szár (ősi magyar nyelven Saar) neve Taksony, Árpád fejedelem unokájának nevére utal, jelentése "kör", "kopasz".
Az első, Szár létezését bizonyító dokumentum 1337-ből származik, ahol Savol név alatt említik a települést. 1365-ben írott dokumentum pontosan meghatározza Savol falu elhelyezkedését. A Felchuth-i kereszteslovagok birtokát határolja, Kaplor, Melech-Föld, Tata község, a Székesfehérvártól Bykché-re vezető út, Zaar-Föld és Borok-Föld mellett.
A falut a török uralom idején magyar reformátusok lakták. A törökök a falut felégették, Szár teljesen megsemmisült.
1727-ben Gróf Galanthai Esterházy József lett a Tatai uradalom birtokosa.A néptelen területről meggyőződéses katolikusként a maradék kálvinista magyarokat kitelepítette, s helyükre katolikus németeket és szlovákokat költöztetett. Az 1729-ben kezdődött a német jobbágyok betelepítése a budai Vörösvárról és a Rajna-Majna vidékről. Így lett a lakosság túlnyomó részben németajkú.
Szár letelepülési szerződése a tatai uradalommal 1732-ben jött létre. Eszerint a szári németek négy év adómentességet kaptak, és hat évre felmentették őket a robotkötelezettség alól. Ennyi idő alatt kellett felépíteniük házaikat. Csak azok kaptak letelepülési engedélyt, akik vállalták legalább két hold erdő kiirtását.
A 18. század utolsó éveiben megjelentek a faluban a napszámosok, akiknek már csak a terméketlen, köves földterületek maradtak.
1946-ban a falu nagy részét kitelepítették Németországba, Dingolfing környékére, helyükre magyar családokat költöztettek a Heves megyei Átányból, a Fejér megyei Iszkaszentgyörgyről, és Csehszlovákiából négy községből. A svábok és a telepesek közt egészen az 1950-es évekig nagy volt az ellentét. Minden bál, összejövetel verekedéssel végződött.
1948-ban még 16 sváb családot telepítettek át Vérteskozmára, onnan pedig 16 magyar családot költöztettek Szárra. Ezek nagy része eladta házait az áttelepített sváboknak, akik így visszaköltözhettek Szárra.
1989 január 1-jén Szárliget kivált és önálló tanácsot alapított. Ezután Szár és Újbarok tartoznak a tanács működési körébe. A rendszerváltás után Szár és Újbarok saját önkormányzattal rendelkezik, de közös körjegyzőség alá tartoznak.
Az 50-es évektől a nyelvi és etnikai zártság fokozatos bomlása kezdődött el. A lakosság elvándorlása a 80-as évektől megállt, sőt kismértékű növekedés is tapasztalható. Ma már a falu a budapesti agglomeráció külső köréhez tartozik, egyre többen települnek a faluba, kedvező földrajzi helyzete és természeti környezete miatt.
KDP. Közép-Dunántúli Piros túramozgalom
Az első viszonylag hosszabb túramozgalom amit teljesítettem a KDP volt. Úgy alakult, hogy Veszprém és Fejér megyében sokat túráztam és csatlakozva a Székesfehérvári Gyöngyvirág T.E. csapatához Horváth István túravezetésével kezdtünk bele ebbe a szép mozgalomba, mely a 2. regionális túramozgalom Magyarországon, csak a DDP előzi meg.
A mozgalom 3 megyét érint és mindhárom megyében van részteljesítést igazoló kitűző a teljes útvonal teljesítését pedig egy szép jelvénnyel díjazzák.
Teljesítésem adatai:
Veszprém megye 48/2006
Fejér megye 76/2007
Komárom-Esztergom megye 91/2007
A teljes túramozgalom teljesítése 67/2007 számon 2007.03.15.-én történt meg.
Túrabeszámolóim:
2004.04.03. KDP ünnepélyes megnyitása Várpalota
2005.01.23. Vinye-Porva Csesznek-Zirc
2006.04.08. Odvaskő-Kőris-hegy-Fenyőfő-Vinye
2005.04.23. Odvaskő-Pápaváralja-Augusztin-tanya
2005.04.24. Augusztin-tanya-Hárskút-Eplény
2005.04.08. Eplény-Alsópere-Öreg-futóné-Várpalota
2006.05.10. Várpalota-Inota-Baglyas-hegy-Csór-Iszkaszentgyörgy
2005.02.19. Isztimér - Iszkaszentgyörgy
2006.07.08. Isztimér - Burok-völgy - Királyszállás (Csőszpuszta)
2006.06.05. (Csőszpuszta) Hamuház - Kisgyón - Mecsér-telep - Mór
2005.03.13. Mór - Pusztavám - Oroszlány
2007.03.15. Oroszlány - Vértessomló - Szár
2005.08.06. Szár - Óbarok - Csabdi
2007.02.17. Csabdi - Somló - Tarján
2006.09.09. Tarján - Héreg - Pusztamarót - Lábatlan - Piszke
2007. február 25., vasárnap
Munkatúrán Észak-Somogyban
HÁCS -ról indulva a falu végén egy két jelen kipótoltuk a zöldet majd a műtehén előtt elhaladva egyenesen vezet az út Gárdonypuszta felé, ez egy széles földút , itt ott dagonyás, voltak régi jelek , amiket felújítottunk illetve néhányat csináltunk sűrítésnek.
Hácsról a falu főutcáján kimegyünk D-felé, a falu végén a tehenészeti telep és műtehén jobbról elmarad és egyenesen megyünk tovább Gárdony puszta felé amikor feltűnik az első épület akkor előtte kb. 100 m-el derékszögben jobbra befordulunk szemben a beton villanyoszlopon nyilazott jelzés és behívo kapu is van .
Tehát jobbra fordulunk és széles földúton haladunk tovább egy sárból tapasztott építmény marad el a bal oldalunkon , majd néhány perc után a régi gárdonyi temető elé érünk. Érdemes felmenni azon a pár méteren mert nagyon érdekes múltszázadi sírköveket láthatunk !
Tovább haladva a széles és kijárt földúton balra kanyarodik az út és végig balra tart egy fenyves mellett megyünk el, egy nagy útelágazásnál a MOL sárga jelzőtáblájának irányát követve derékszögű bal kanyar és elérjük a gárdonyi tavak levezető patakjának hídját. A híd jól járható a patakot keresztezve egyértelműen mehetünk tovább néhány perc múlva egy erdei falerakat mellett megyünk el és a tisztáson áthaladva szemben bemegyünk az erdőbe. Balról a tisztás szélén van egy jó nagy jelzés ! Az erdőbe beérve ezt a széles földutat kell követni amely enyhén emelkedni kezd és így is marad egészen az Aligvárom tetőig. Néhány helyen horhós bevágásban halad az út de nagyon jól követhető és jól látható jelzéseket raktunk mindkét irányból láthatóan . Az elágazásoknál egyértelműen jelöltük , hogy melyik a
helyes út. Amikor felérünk a tetőre és mielőtt kiérnénk egyenesen a szántóföldre egy az erdő szélében haladó jól járható szekérúton BALRÓL megérkezik az a régi zöld jelzés amely elméletileg Gárdonypusztáról jönne. Itt a tetőn vissza követhető az út kb,. 500 m- e a keresztig , mellette egy régi kis oszlopon megvan a jel de NEM erre kell menni hanem amikor felérünk a tetőre akkor JOBBRA visz tovább a jelzés elméletileg Somogyvár Kupavárig.
Hács: Hácsot az 1332-37-es pápai tizedjegyzékek már említették. A hódoltság idején elnéptelenedett a település. A XVIII. században a Jankovich-családé lett a birtok, majd a Pongráczoké. Tőlük Kacskovics Mihály vásárolta meg. Később az Inkey-család németeket telepített le (XIX. század elején). Evangélikusok voltak, templomot (1855), iskolát építettek. 1860-tól a Zichyek birtoka lett az uradalom. 1867-ben a fél falu leégett. 1905-ben a megye legnagyobb, szervezett aratósztrájkját szervezték meg a hácsiak. Azt, hogy milyen volt fénykorában, bizonyítja katolikus temploma. A jó termőföldek eltarthatják a megfogyatkozott számú családokat. A rendszerváltást követően iskolát építettek, de az azóta is kihasználatlan. Hácsot - joggal - újra éledő falunak tartják. A mezőgazdaság, az állattenyésztés (jól működő -fejlődő borjúnevelő telep létesült) mellett a turizmusra építenének a hácsi emberek. Ennek egyik formája az, amikor a nem lakott házakat felvásárolják a külföldiek.
2007. február 17., szombat
KDP. Csabdi - Somlyó - Tarján
2007.-évre már csak egy kevés maradt vissza ebből a szép regionális túraútból a KDP.-ből. A kellemes tavaszias télben hajnali 4-kor indultunk és ezúttal Bicskét vettük célba . Itt a vasútállomásnál le lehet tenni az autót és a 7:10-es autóbusszal indultunk Csabdiba. 1/2 8-kor egy gyors pecsételés a falu kis boltjában és máris elindultunk a kora reggeli napsütésben mélykék ég alatt a Gerecse magasabb részei felé. A faluból kivezető szakasz jól jelzett és könnyen követhető . Amikor keresztezve az aszfalt utat letértünk a föld utakra még ropogós fagyott talajon haladtunk, két nagyobb tanya mellett elhaladva a távolban már látszanak a Somlyó csúcsok. A hosszú nyílegyenes földúton azért már volt egy kis sár, ez az enyhe emelkedő a hegy lábánál kissé meredekre váltott de nem veszélyesen az indulástól még 3 óra sem telt el és elértük az OKT.-val közös szakaszt és néhány perc múlva már a kulcsosháznál jártunk.
Katt a kis képre: