2009. december 12., szombat

FTV. Kötcse-Nagycsepely-Teleki-Balatonszemes

Fejérkőtől Tündérvölgyig 7.

Kötcse - Nagycsepely - Teleki - Balatonszemes

2009.12.12. 14.7 km  180 m


   Egy túramozgalom sikeres teljesítése mindig öröm és természetesen ez a sikerélmény  mindig újabb kihívásokra újabb túraútvonalak teljesítésére ösztönöz.

A Fejérkőtől Tündérvölgyig túramozgalom 82 km-es távjának jelentős részét kívülről is ismerem és szinte minden méterét el tudom mesélni hiszen annak útvonalát egy évvel ezelőtt én találtam ki. Mégis úgy gondoltam, hogy a sok munkatúra és a sok előzetes útvonal bejárás nem tekinthető tényleges teljesítésnek csak az, ha másokhoz hasonlóan én is „mezei természetjáróként” nyitott szemmel és a látnivalókra koncentrálva járom végig. Ezzel a túrával ez a „feladat” is teljesült.  Végigjárhattam a teljes 82 km-t és igy túrázói szemmel is megnézhettem azt ami korábban „csak” munka és egy megoldandó feladat volt számunkra.

A túra logisztikája viszonylag egyszerű volt hajnalban elmentünk autóval Balatonszemesre onnan visszabuszoztunk Szárszóra  majd ott átszállva Kötcsére. 

Nekem sokat jelentenek a kis falvak rejtett műemlékei , néprajzi emlékei így ez a túraszakasz  sok kellemes információt adott. Eddig még nem láttam a kötcsei iskolamúzeumot belülről, most sikerült, nyugodtam merem ajánlani mindenkinek nagyon kedves és igényes ez a gyűjtemény. Érdekes emlékeket ébreszt ez a múltba való visszatekintés , mindenki elég sokat nézelődött, fotózott a kis osztályteremben. A szomszédos evangélikus templom és plébánia szintén védett épületek ezeket csak kívülről tudtuk megnézni.

Nagycsepely felé sétálva ismét elgondolkodtunk azon, hogy a kötcsei forrást vajon miért nem lehet szépen kiépíteni? Kis munkával és ráfordítással egyik ékessége lehetne a településnek. Az országút szélén begyűjtöttük a túramozgalom 11-es kódját majd Nagycsepely egyik szép műemlékéhez a református templomhoz mentünk. Ez a méreteiben is nagynak számító két hajós épület ősi alapokon épült: középkori eredetű, újjáépítve késő barokk stílusban 1784-ben. Átalakítva romantikus stílusban 1854-ben. Bővítve 1894-ben. A statisztika ennyit ir erről az épületről. A vasárnaponként ma is üzemelő templom rejti Somogy legnagyobb orgonáját  és itt található egy eredeti 48-as honvéd zászló is, igaz felcsavarva és mint megtudtuk legalább 40 éve senki nem láthatta mert nem bontották ki. A D-i oldalhajóban az egykori románkori templom néhány nagyobb kőfaragványa is látható.  

Nagycsepely másik országosan is védett műemléke egy lakóház és melléképületei de ez gyakorlatilag az összedőlés határán van, mellék épülete már erre a sorsra jutott, kár érte!   Teleki felé folytattuk utunkat , és láttuk, hogy az erdei állatoknak ezen a napon nem csak miattunk kell majd ijedezni hanem a vadászoktól is, akik kora reggel már gyülekeztek a falu szélén. Akkor még nem sejtettük, hogy ez minket is érint majd.  

Telekiben sikeresen csatlakozott hozzánk az önhibáján kívül elveszett Panni néni és szép nagy diós és mákos kalácsai is. Miután sikeresen eltüntettük ezt az amúgy hátizsákban nem szívesen cipelendő kalács mennyiséget valamint Edit zserbóját és Ica mézédes sütőtökét is, megnéztük megyénk egyik kiemelkedő műemlékét az Árpádkori kis templomot a temetőben. A hétszáz éves kőfaragványok , freskó töredékek , a fazsindelyes tető és a külső romok, az egykori erődtemplom sáncárkai, a többszáz éves feszületek érdekes és szép emlékeink  büszke lehet rá ez a kis település. Mi pedig annak örülhettünk, hogy ilyen szép állapotban és rendezett környezetben gyönyörködhettünk benne, és itt gyűjtöttük be a 12-es kódot.  

A faluba besétálva  ismét egy bővizű forrás közelében mentünk el amit szintén nagyszerűen ki lehetne építeni.  Telekiben is műemlék a református templom és van két szép védett lakóépületük is. A helyi falumúzeumot sajnos nem tudtuk megnézni, célszerű lenne esetleg a téli időszakban is megtekinthetővé tenni előzetes bejelentkezéssel!  

Telekit Ny-felé a sárga sáv jelzésen hagytuk el , a vízmű mellet felkapaszkodtunk  a dombtetőre és kellemes dagonyában haladtunk D-felé a szántóföld szélén. Már éppen rá kanyarodtunk volna a Tündérvölgy felé vezető útra amikor jöttek a vadászok és már irányba tanácsoltak el bennünket! Saját testi épségünk érdekében  így eddig még járatlan utakon mentünk tovább. A technika azaz a nálunk lévő GPS-ek segítségével és a korábbi térségbeli túráink alapján mentünk el a gázvezeték nyomvonaláig majd arra rákanyarodva NY-felé tovább menve elértük a Balatonszemes felé vezető utat. Itt az eredeti tervezett menetirányunkkal szemben visszagyalogoltunk az erdőbe a túramozgalom 13-as azaz néhányunk számára az utolsó kódjához. Miután túrafüzetünk ezzel megtelt azt továbbítottuk az egyesületünk elnökének aki azon nyomban átadta részünkre azt a szép zománcozott fém jelvényt amit velünk együtt eddig a napig csak 14 ember birtokol  az egész világon :-)

Büszkék is voltunk magunkra, látva a többiek sóvárgó tekintetét biztos vagyok benne , hogy hamarosan újabb tagtársaink lesznek akik teljesítik a teljes távot.

A rövid kis pihenő után indultunk tovább Balatonszemes felé majd az autópálya keresztezés után elkanyarodtunk az Öreghegyre. Jó ötlet volt Attilától, hogy javasolta ezt az útvonal változást. Szép régi pincék , keresztek mellett vezetet tovább az út, majd Balatonszemes szép műemlékei a Hunyadi kastély és a Magtár mellett értünk be a központba. A Postamúzeum műemlék együttese téli álmot alszik.

Túránk itt véget is ért. Sajnos a vadászat közbeszólt és nem mehettünk át a Mészkemence-tetőn, a Tündérvölgy gyönyörű erdőin, nem láttuk a kiépítésre váró Bóbita-forrást.

Tanulság: meg kell oldani a kistérség vadásztársaságaival az információ cserét és valamiképpen ezen információkat meg kell osztani a természetjárókkal is, hiszen most is volt velünk olyan túratárs aki Budapestről érkezett, semmi helyismerete nincs és egy ilyen esetben amikor teljesen más útvonalat kell találni túra közben bizony komoly probléma lehet ez az idegenek számára. Nem beszélve az anyagi veszteségről mely az esetlegesen felesleges utazási költséget jelentheti, és a térség idegenforgalmának jó híre érdekében is érdemes megoldást találni a vadászok és természetjárók békés "egymásmellettélésére.”

A természetjárók bizony eléggé elszánt emberek, ahogy mi is dagonyáztunk ezen a hideg téli napon úgy mások is felkerekedhetnek, hogy vadászidényben teljesítsék ezt a szép túraútvonalat. A testi épségünk érdekében meg kell keresni a megoldást.  

Ez a túra így is nagyon kellemes és hangulatos volt, a sok érintett műemlék folytán látnivaló is volt bőven, köszönöm a túrát.

Hevesi Zoltán 

Még több fotó katt a kis képre: 



2009. október 3., szombat

FTV. Szólád-Almán-tető-Kötcse

Fejérkőtől Tündérvölgyig 6.

Szólád - Nezde - Almán-tető - Csillagó - Kötcse

Kopjafa-avatás 

12 km   290 m

2009.10.03.

A túramozgalom előző túraszakaszát  beugróként  én vezettem. Most csak mint résztvevő voltam jelen a "hatalmas tömegben" - ugyanis 80-an jöttünk össze a túra végére.  Hajnalban elvonatoztam Balatonszárszóra  és ott csatlakozva a többiekhez egy nagyon szép túrán vehettem részt. Szeretem ezt a tájat , Szólád kedves falu, évtizedekig nem tudtam semmit erről a térségről , az utóbbi években viszont sokat jártam erre. Az új turistaút hálózat kialakításába is többször bekapcsolódtam, ezért is közel áll hozzám ez a táj, mely  az én elnevezésem szerint a "Somogyi-középhegység"  egyik legszebb része. 





Szólád központjából a zöld háromszög jelzésen indultunk el , de hamarosan meg is álltunk egy szép kis pincénél, ahol az Irsai Olivér nedűt vehettük magunkhoz. nagyon finom volt. Egy kis kitérőt tettünk az egykori szóládi vár hűlt helyére is ahol röviden meséltem a résztvevőknek a Balaton-parti földvárakról.







Tovább haladva a domb aljában gyorsan elértük Nezdét itt, csapatunk tovább szaporodott. A szépen kialakított pihenőhelyen a szelid gesztenye árnyékában erőt gyűjthettünk majd felkapaszkodtunk a szoborparkon keresztűl a Somogy-megye legmagasabb dombhátára. Itt a kilátó mellett megkerestük a GCSZLD geoládát és Gyuri és Mónika segítségével útnak indítottuk egyesületünk első TB-jét. A kilátónál már vártak bennünket a terület gazdái is -  a SEFAG ZRt. ezen a területen illetékes  vezetői. Jó volt együtt látni a természetjárókat és erdészeket hiszen országunk sok részében még mindig kibékíthetetlen ellentét van köztük. A kölcsönös érdekek figyelembevételével azt hiszem eredményes lehet a kapcsolat a gazdálkodó szervezetek és az erdőket csak mint turisztikai célpontot használók között. Mi erre törekszünk és erre próbálunk mindenkit ösztönözni.







Bavallom kíváncsian vártam már, hogy a kopjafát is meglássam, két hónapja még én is azon gondolkodtam, hogy ezt a helyet valahogy méltó módon tudjuk megjelölni és ez most megtörtént.  Köszönet érte mindenkinek aki ezt munkájával lehetővé tette, külön köszönet érte Huszár Lászlónak aki kifaragta a kopjafát.

Az ünnepségünket Karsai Ilona az SZKTE elnöke nyitotta meg aki a "fő felelős" ezért a nagyszerű alkotásért, hiszen Ő szervezett le mindent. 

Versek, a kopjafa jelképeinek ismertetése, Szólád polgármesterének köszöntője , és a siófoki  Hagyományőrzők díszőrsége szinesítette ezt a szép túrát. Köszönöm mindenkinek. Egy kis ismételt borozgatás , Anita pogácsáinak kóstolgatása és indultunk tovább.





Jó volt látni a fákon az elmúlt évben általam felfestett piros rom jelzéseket, még most is szépek és jó állapotban vannak azért itt van egy kis nyoma a természetben az én munkámnak is , mintegy 18 km hosszúságban.

A Páskum - pihenőnél újra szusszantunk egyet majd megcéloztuk a Csillagó tornyát. Itt sokan felmásztak , néhányan geoládáztak az erdőben, mások begyüjtötték az FTV kódot én meg újabb süteménykóstolás nehéz feladatát vállaltam magamra.  




Innen  folytattuk utunkat  Kötcse felé. A település szélén néhány szép liba ballagott el mellettünk  - libasorban - , mi pedig szintén libasorban megszálltuk ezt a nagyon érdekes és  kúriáinak bőségét tekintve nagyon értékes falut. Néhányan még elszaladtunk az Evangélikus műemlék templomot megnézni. Mellette van az iskola múzeum de azt zárva találtuk és szintén műemlék a parókia épület együttese is a templom másik oldalán.








Lassan buszunk is beérkezett és azzal utaztunk vissza Balatonszárszóra , majd onnan már a csapat szétoszlott és hazatértünk.

Nyugodtam merem mondani, hogy a Fejérkőtől Tündérvölgyig túramozgalomnak ez a legszebb szakasza a látnivalók bőségét tekintve.

Szólád:

Külső Somogy északnyugati sávjában, Balatonszárszótól délre, 46° 17’ földrajzi szélességen, Greenwichtől keletre 17° 51’ földrajzi hosszúságon fekszik. Ez a terület, mely a dunántúli dombság északkeleti része, szerkezetileg, felszínalaktanilag, éghajlati, növényzeti és talajviszonyait tekintve olyan  nagy mértékben különbözik a tőle délre eső Belső-Somogy névvel elkülönített tájegységtől, hogy önálló tájképi vonásai miatt középtájnak minősíthető. A községet közigazgatásilag északnyugatról Balatonőszöd, nyugatról Teleki, délről Kötcse, keletről Kereki, északkeletről Kőröshegy, északról Balatonszárszó határolja. A Balaton déli partszegélyétől való távolsága 3,5 km. A község belterületének a balti alapszinthez viszonyított átlagos tengerszint feletti magassága 112,5-150 méter között ingadozik, a nezdei völgytől keletre eső külterületének legmagasabb pontja 283 méter. A vizsgált mikrorégió tágabb környezetét felszínalaktanilag éles határok választják el a határoló Balaton árkától, ami Balatonboglár és Siófok között lepusztult (denudációs) lépcsőkkel érintkezik a Balatonparttal. E nagyobb régió déli határát a Kapos völgye jelöli ki, melyet keletről a Tolnai hegyhát, ettől délre a Zselic dombvidéke határol. A természetes határt nyugat felől a fonyódi térségben található Nagyberek keleti széle képezi. Ennek a nagyobb önálló területi egységnek a nagy­sága 2884 km2

Református templom

A mai templom 1896-ban épült. Az épület egy kisebb kert közepén áll, az utcavonalra merőleges, egytornyos, egyhajós, eklektikus teremtemplom.

Felszerelési tárgyai közül az orgonát említhetjük.

Római katolikus templom

A mai templom 1775-1782 között épült, provinciális későbarokk stílusban. Az építkezéshez a szomszédos Balatonszemes határában

lévő Mindszent kolostorrom téglaanyagát is felhasználták. A templom eredeti, 1800 körül készült berendezései a főoltár, a mellékoltár, a szószék és az orgonaszekrény.

Kilátó (Almann-tető)

Nezde falutól északi irányban Somogy megye  legmagasabb pontján felállított kilátó (316,4m), ahonnan csodálatos kilátás nyílik a környékre és a Balatonra. A kilátót 2001(?)-ben állíttatta Szólád község Képviselőtestülete.


Nezde

A falu 1229-ben „Nezda" alakban fordul elő és a  székesfehérvári káptalan birtoka. A falu ismert, első okleveles említése a XIV. században, 1093-ra hamisított oklevélben fordul elő.1429-ben Telekivel határosnak említik. A XVI. századi adólajstrom Szárszó mellett sorolja fel. Az Nezde Györffy György vizsgálata szerint egy besenyő lakóhelye volt. Nezdei Besenyő Jánost 1352-től említik oklevelek A falu a török harcokban elpusztult. A település központjától 1 km-re fekvő falu, ami a mai napig lakott. Főképp nyaralók lakják, de idős emberek is élnek kint, akik nem szívesen hagyják el a környezetet.  Biztosított a nyugodt, csendes pihenés.

A Kupa-Koppány vezér Emlékpark,

kegyhely, búcsújáró hely jellegű: a „Szkíta Golgota".  Nyugat - Keleti irányból emelkedő módon, hármas halom formájában.  Balra a Balaton panorámája, jobbra a szelíd dombokkal, sűrű  erdőkkel, gyönyörű táj bontakozik ki.  E területre, alulról felfelé, nyolc-kilenc ütemben nyolc éves periódusban kilenc emlékművet hoznak létre.

Alul Attila szobra, Csaba királyfi székely kapuja, Baján kagán köve,  Magyar táltos szobra, Koppány szobra, Babba Mária szobra,  Veronika harangláb, Kettős kereszt mellette a Mónika kilátó.  Később Szent László kis kápolna.

Pincesor

1999-ben Henry Ford díjat kapott löszfalba vájt pincék,  melyek a II. világháborúban búvóhelyként is szolgáltak. A pincék hőfoka egész évben állandó, amely így kiválóan alkalmas bor tárolására.  A pincesor a Bor, - és Balatoni Lovas Fesztivál fontos  helyszíne, ahol minden évben főzőverseny és folklór műsor  kerül megrendezésre.

Forrás: www.szolad.hu

Kötcse:

A 7-es műútról Balatonszárszónál délre letérve elfogadható minőségű bekötőúton juthatunk a Balatontól mindössze 9 kilométerre fekvő zsáktelepülésre.

A falu határában talált régészeti leletek ókori, sőt újkőkori lakott hely létezését sejtetik. Az első írásos oklevelek II. Endre korában, 1229-ben említik Keccha inferior (Alsó-Kötcse) és Keccha superior (Felső-Kötcse) néven. 1725-től Hessen tartományból evangélikus német jobbágyokat telepítettek ide. A magyar és német családok generációi valójában együtt írják Kötcse újkori történetét.

Somogy településeinek nagy részén a XVIII. században számos kisnemesi kúria épült. Különösen jellemző ez Kötcsére, ahol tizenkét kúriában laktak a kisnemesek.

Kötcse a Külső-Somogyi dombság északkeleti részén a Balatonföldvár–Andocsi-hát magaslati nyúlványán helyezkedik el egy festői völgyben. Legmagasabb pontja a Csillagó, 314 m, közelében található a 317 m magas Almán-tető, amely Somogy megye legmagasabban fekvő helye. A Szólád–Nagytoldi-völgy süllyedékében elhelyezkedő völgyközösség tagja Balatonszárszó, Őszöd, Szólád, Teleki és Nagycsepely társaságában. A község a Balaton irányában nyitott, 9 kilométer hosszú bekötőút vezet Balatonszárszóra, illetve az M7-es autópályához.

Lakóinak száma 553 (2006. október 31-i adat). A község összterülete 1807 hektár, ebből belterület 187 hektár. A fő megélhetési forrás a mezőgazdaság, a határ jelentős részét a balatonszárszói „Szőlőskert” és a kapolyi „Aranyeső” szövetkezetek művelik, de a Homoki-dűlőben nagy területen magánvállalkozásban biotermelést folytató mezőgazdasági üzem is működik. Az emblematikus művelési forma mégis a szőlőművelés-bortermelés. A sok kisebb szőlőbirtok mellett két jelentősebb is található a faluban, az Opperheim és a Veszprémi család pincészetei.

Kötcse Árpád-kori eredetű település, első említése egy 1229-es pannonhalmi összeírásban olvasható. A török hódoltság éveiben majdnem teljesen elpusztult, telepítése az 1700-as évek elején kezdődött meg. A dörgicsei és kisjenei Antal (Antall) család telepítő akcióinak keretében 1730-tól evangélikus és református, nagyrészt hesseni eredetű német családok érkeztek Kötcsére. A telepesek zöme először a tolnai és a baranyai német falvakban telepedett le, s hosszabb-rövidebb itt tartózkodás után ezekről a „primer” lakóhelyekről vándorolt tovább Kötcsére. (Kötcse tehát a telepítési szakirodalom szerint „szekunder” település.)

A betelepülők között a zöm északkelet-hesseni volt (keleti frankok), kisebb számuk dél-hesseni a Darmstadtól délre fekvő részekről, a klein-umstadti kerületből. A bevándorlás még sok német területről történt illetve történhetett, úgymint a Rajna nyugati partján fekvő Pfalzból, sőt valószínűleg Elzász-Lotaringiából is. Vannak adatatok arra vonatkozóan is, hogy Kötcse betelepülése egy magyarországi belső migráció következménye is lehetett. Szórványosan olyan családok is megjelennek a 18. század közepétől, akik a Batthyány-család rohonci, szalónaki vagy németújvári uradalmaiból jönnek. Az első érkezők 1730 kora tavaszán már néhány magyar családot is itt találnak, amelyek a környező községekből és feltehetően a dörgicsei Antal-birtokról költöztek ide. A betelepülő németség megalapította az evangélikus egyházközösséget.

KERBÁJT:

A kerbájt szó egy elmagyarosodott német kifejezés, eredeti hangalakja Kirchweihtag, amelynek jelentése az, hogy „a templomfelszentelés napja”. A kerbájt tehát nem más, mint egy evangélikus Erzsébet-napi búcsú, amely Kötcsén számos érdekes szokáselemmel van át meg átszõve.

A mintegy hatvan évvel ezelõtt még érvényes eredeti szokásrend szerint a fõünnep mindig november 21-re esett. Akkoriban az ünnep három napig tartott, volt kezdõestéje, elsõ napja, másnapja, s még másnapjának éjszakája is. Az egészen régi idõkben, valamikor még a 19. század végén – az utóbbi negyven évben rögzített visszaemlékezések szerint – egy teljes hétig tartott. Régen a faluban ilyenkor megállt az élet, az 1960-as években például még rövidített órákkal folyt a tanítás, volt délelõtti és délutáni istentisztelet, s az ünnep elsõ napján a délutáni istentisztelet után került sor az ünnepi felvonulásra az evangélikus parókia udvarán, helyi kifejezéssel a „placcon”. Teljesen mindegy, hogy éppen kedd volt, vagy csütörtök

A kerbájt több mint negyven éve már nem november 21-én van, hanem a november 21-hez legközelebb esõ szombaton (2006-ban történetesen november 18-án), az idõpont nem délután 3 óra, hanem délelõtt 11 után, a placcra nemcsak legények és lányok, hanem idõsebb házas emberek, házaspárok is vonulnak, sõt ezek vannak többen, miután a faluban a fiatalok száma csekély. Az 1998-as 200 éves jubileum óta van ez így, amikor az ünnep nagy országos, sõt nemzetközi figyelmet kapott a sajtóban. A 200 éves jubileum napján fordult elõ elõször, hogy az idõsebb generációk is vonultak. Azóta ez a szokás folyamatos. A felvonulók jelentõs része nem is helybéli már, hanem úgynevezett „elszármazott”, a pécsi, kaposvári, fehérvári, szárszói, budapesti, siófoki, s ki tudja még milyen „kolóniák” tagjai.

A kötcsei kerbájt a vonulás körkörös zártságánál fogva leginkább a hidasi (Baranya megye) egykor létezõ felvonuláshoz hasonlít. Az ünnepkör Németországból származik, hasonlóképpen a germán törzsi hagyományok folytatása, a betelepülõ õsök hozták magukkal a 18. században. Északkelet-Hessen, ahonnan a kötcseiek nagy része származik, valaha nagyon gazdag volt ezekben az ünnepi megnyilvánulásokban. A degenfeldi grófság, vagy még korábbi nevén a Huttischer Grund, ez a Fuldától délre esõ terület valaha ünnepi rendezvények tucatjainak volt a helyszíne. Jelenleg a kerbájt ezen a vidéken már csak a történelmi forrásokban létezik, a helyiek az emlékét is elfelejtették.

         Azok, akiket érdekelnek ezek a különleges, régi dolgok, látogassanak el Kötcsére és tekintsék meg a felvonulást. A rendezõk úgy gondolják, hogy – miután ez az esemény az európai kultúrtörténelem komoly értéke – kár lenne „titokban tartani”, elzárni a világ közvéleménye elõl, s csupán helyi ügyként kezelni. Az ünnephez persze méltatlan lenne az is, ha azt idegenforgalmi programként kezelnénk, ezért szigorúan tartjuk magunkat az õsi szövegekhez, s az évszázadok óta kialakult szertartáselemekhez.

Forrás:  www.kerbajt.extra.hu

2009. szeptember 22., kedd

DÉL-DUNÁNTÚLI PIROS TÚRA

Az általam bejárt útvonal már megváltozott azóta, - esetenként jelentősen -  de azért nagy vonalakban áttekintést kaphattok erről a szép regionális útvonalról mely az első volt Magyarországon.


 A DDP Eredeti tűzzománcos jelvénye
(Tervezte és készíttette a Baranya-megyei T.SZ.)
2016-évtől után gyártották és ismét ez a díjazás!


A DDP régi kitűzője.
(Tervezte Soós Tibor festőművész, készíttette a Somogy-megyei T.SZ.)

DÉL-DUNÁNTÚLI PIROS TÚRA 

Somogy, Tolna, Baranya  megyén áthaladó, Siófok és Szekszárd között vezető hosszú távú, regionális túramozgalom.

Hossza 326 km.  Jelzése: 
 

A túramozgalom útvonalát eredetileg kitűzte:

Somogy: Vukov Péter ( Az eredeti rövidebb változat: Havrillay Géza)
Baranya: Lakatosné Novotny Sarolta
Tolna: Dománszky Zoltán


A túramozgalom Siófoki végpontján a víztorony mellett állt valaha ez a szépen faragott DDP Emléktábla. 



Dél-Dunántúli Piros Túra új szakaszának megnyitása 
Siófok-Töreki 1996.július 20.
A Millecentenárium évében.  Fotó: Vukov Péter

Ennek a szép , és megyémet - Somogyot - is átszelő túramozgalomnak a teljesítését 2006. 04.01.-én kezdtem meg. A  túrák szakaszolását elsődlegesen a közlekedési lehetőségek alapján határoztam meg , de mindig szem előtt tartottam, hogy legyen időm nézelődni, fotózni és ne kelljen megszakadni a túrán. A befejező túrám a K-i végponton, Szekszárdon volt 2009.09.22.-én.

Az alábbiakban  Siófoktól - Szekszárd irányába rendezve szeretném bemutatni, hogy milyennek is láttam ezt a három megyét érintő útvonalat, a bejárások dátuma igy nem folyamatos, de mindenhol feltüntettem a bejárás időpontját is. Somogy területén több olyan szakasz is van amit többször is végigjártam , első helyen mindig az első bejárást találjátok. A túramozgalmat 20 túranap alatt teljesítettem,  a túra során 4 szakaszon egyedül mentem , volt amikor teljesítménytúra során több százan is társaim voltak de az út nagy többségét egyesületi túra keretén belül kisebb nagyobb csapatban jártam be, de sok esetben ketten mentünk, kétségtelenűl ezek voltak a legszebb túraszakaszok. Ez általában a fotókból és a leírásokból kiderül. Két olyan túraszakasz volt ahol a hívatalos útvonalról eltértem , az egyik Gyűrűfű térsége, ahol az eredeti DDP nyomvonalon mentem, jelenleg már nem érinti az ökofalut az útvonal, a másik szakasz pedig Mecseknádasd előtti szakasz. Ezeken a részeken egyesületi túrán voltam és a többség kedvéért látványosabb útvonalon mentünk de a pecsételőhelyet mindenhol érintettük. Egy túranapról nem írtam szöveges beszámolót, Töröcske és Bőszénfa között, ezt is újra végigjárom majd, hiszen közel van, és pótolni fogom.  Kapoly és Zala között útvonal változás van én mindkét változatot bejártam, a távolság az új verzióra vonatkozik. A teljesítménytúrák közben bejárt  viszonylag rövid távok csak a DDP szakaszra vonatkozó adatot tartalmazzák! 
A teljesítésem száma: 35.

A túraútvonal menetiránya nem minden esetben volt azonos azzal ami a megnevezésben szerepel, ezeket a szakaszokat itt így jelöltem meg: <---.
A túraszakaszoknál feltüntetett táv és szint adatok a
turistautak.hu adatai!  Az esetenkénti rágyaloglások miatt az adott túraszakasz csak hosszabb gyaloglással teljesíthető, ezt a logisztikánál figyelembe kell venni, az itt található adat tisztán a DDP rész!  
A  résztávokat összesítve a túra útvonala jelenleg kb.: 326 km  természetesen ebben is  lehet néhány km eltérés de nem túl sok. Szint fel/le: 6611/6504  m

Az alábbi beszámolók más szerveren vannak elhelyezve és többször kellett költöztetni. Emiatt a belső linkek egy része már hibás lehet!
 1. Siófok - Töreki - Alirét - Bábonymegyer  25 km   385/363 m
       
2006.06.25.  
       
2008.04.05.  (Cinege tt.)
       
2009.03.14.
        2009.04.25.  (Cinege tt.)

2. Bábonymegyer - Tab - Zala - Kapoly  <---  24,6 km  482/446 m
       
2006.07.01.
        2008.12.13.
        2009.01.17.
        2016.08.07. DDP vándorlás

3. Kapoly - Andocs  12,4 km  156/164 m
       
2006.09.02.
        2008.11.15.

4. Andocs - Nágocs - Zics - Szorosad  15,4 km   211/275 m
       
2006.11.18.

5. Szorosad - Törökkoppány - Somogydöröcske  11,8 km   214/207 m
       
2006.12.09.

6. Somogydöröcske - Somogyacsa -  Igal < ---  18,8 km   421/400 m
       
2007.04.14.

7.  Igal - Ecseny - Felsőmocsolád  <---   21,3 km  370/380 m
       
2006.05.13.

8.  Felsőmocsolád - Somogygeszti -  Magyaregres - (Deseda arborétum)  17,6 km   230/260 m
       
2006.04.01.
        2016.08.12. DDP vándorlás

9.  Deseda - Toponár ( Deseda - teljesítménytúra része) <---   8,3 km   120/110 m
       
2006.09.30.
        2009.09.26.

10. Toponár - Kaposvár (Nagy Imre Emléktúra része)   7,6 km   70/80 m
       
2006.10.21.
        2016.08.13. Kaposvár Kaposszentjakab DDP vándorlás

11. Kaposvár - Töröcske  9,5 km   210/175 m
       
2008.01.05.
        2009.06.06.

12. Töröcske -  Ropoly - Bőszénfa < ---   20,1 km   340/350 m
       
2008.08.30.

13.  Bőszénfa - Terecseny - Ibafa   14 km   200/210 m
       
2009.02.14.

14.  Ibafa - (Gyűrűfű) - Dinnyeberki - Bükkösd   15,5 km   290/300 m
       
2009.07.05.

15-16.  Bükkösd - Petőcpuszta - (Égervölgy)  <---   19 km   730/ 300 m
       Szentkúti erdészház - Pécs - Állatkert - Mánfa   16,8 km   522/ 624 m
        2009.05.01.- 02.

17. Mánfa - Sikonda - Mecsekfalu - Mecsekjánosi - Magyaregregy   15,2 km   410/380 m
       
2009.09.02.

18. Magyaregregy - Mecseknádasd ( Több kitérővel)   16,7 km   570/620 m
       
2008.05.17.

19. Mecseknádasd - Ófalu - Mőcsény <---  17,1 km   280/320 m
       
2009.09.09.

20. Mőcsény - Szálka - Szekszárd  19,5 km   400/440 m
       
2009.09.22.

2009. augusztus 15., szombat

FTV. Szólád-Balatonőszöd-Balatonszárszó

 Fejérkőtől Tündérvölgyig 5.

Szólád – Balatonőszöd – Balatonszárszó

2009.08.15

 9 km   50 m

Túramozgalmunknak az eddigi tapasztalatok és vélemények szerint vannak nagyon szép és szép részei.  Ez a szakasz az utóbbihoz tartozik. Balatonszárszóról autóbusszal utazott el 8 fős csapatunk  Szólád központjáig és itt az  1782-ben épült  katolikus templom és 1744-es barokk plébániaház előtt kezdtük meg a gyaloglást. 



Utunk a zöld kereszt jelzésen vezetett ki a településről majd a halastavakat és mocsaras nádasokat keresztező úton és hídon áthaladva szép árnyékos erdőszéli úton haladtunk tovább. A Határkúti-dűlő pihenőhelynél értük el a zöld sávot. Gondos kezek néhány hete szépen kiszabadították ezt a pihenőt a gazból. Itt elfogyasztottuk a reggelinket és Panni néni káposztás hajtókáját is. Nagyon finom volt, köszönjük. A mozgalom 8-es kódját itt lehet begyűjteni. Az erdei út az előző napok esői következtében kellemesen dagonyás volt de nem tartott sokáig ez az állapot hiszen gyorsan elértük az M7 autópálya keresztezést Balatonőszöd déli részén. Innen már végig pormentesített úton vezetett a túra.




Ebben a sok mindenről híres községben rövid beszédet tartottam , majd megnéztük a falu szélén álló százéves feszületet , a régi izraelita temető érdekes sírköveit, a szépen faragott Turul szobrot és a szokatlan léptékű Nagy Imre szobrot is. A település református temploma országosan is védett műemlék, sajnos zárva találtuk. Zöld sáv jelzésünket innen lecseréltük a piros keresztre és ezen a jelzésen haladtunk egészen a 7-es útig ahol a piros sáv jelzésre tértünk át a kerékpár úton.






A vasúti átjárónál begyűjtöttük a túramozgalom 7-es kódját majd szárszói sétára indultunk.

Ezen a szép Balaton-parti településen Saci állított meg bennünket és meghívta a csapatot egy kellemes hideg üdítőre, köszönjük szépen Beának is. A szárszó vasútállomásnál D-re fordulva a szép műemlék református templom előtt ért véget ez a rövid de annál melegebb „kistérségi séta”.






A folytatás már kellemesebb és látványosabb lesz hiszen következnek Somogy legmagasabb csúcsai, mindenkit szeretettel várunk.

Hevesi Zoltán

beugró túravezető

Még több fotó katt a kis képre: