KaposVÁR

A vártúrázást illik komolyan csinálni még akkor is ha nekem ez a vár "idehaza" van. Természetesen a mozgalom keretében is bejártam a csekély maradványokat és azért most , ebben az időpontban mert a várunk közelében az egykori külsö vár területén , ahol az 1600-as években a város épületei álltak jelenleg leletmentő ásatás van. A Pláza mellett a Vár utca D-i oldalán újabb nagy épitkezés kezdődik ezért van most ásatás, hogy mentsék ami még menthető. Az ásatási képek mellett a  vár sarok bástyáiról is csináltam néhány képet , most igy néznek ki. sajnos még a vár egykori helyére emlékeztető Emléktáblát is ellopták , talán majd egyszer visszakerül.

Update: 2015-ben kisebb bontás történt, majd  2018 őszén a NOSTRA épületét teljesen elbontották. 
Ezt is érdemes elolvasni!

A vár történetét szokás szerint a varak.hu honlapról idézve ismertetem.

RÖVID TÖRTÉNET:

A kaposvári vár a felmérések szerint a szabályos, négyzetes alaprajzú, síkföldi típusú várak csoportjába tartozik. Eredetileg egy négyzetes alakú, téglából épült lakótornya volt, melyet feltehetõen sövényfal, az egészet pedig árok és sánc vett körül. A XV. századi bõvítése során a palánkfal helyett kõfalat építettek, míg a XVII. századi metszeteken látható négy sarokbástya XVI. századi eredetû.

A vár északnyugati részén helyezkedett el az ún. Kanizsai-kapu, a mai Széchenyi tér tájékán pedig a Szigetvár felé nyíló kapu. A különbözõ lakó- és egyéb épületek a vár délnyugati oldalán helyezkedett el.

Ma már csak a délkeleti bástyájának igen csekély téglamaradványa található a terményraktár területén. Ennek megóvására sem történt mind ez ideig semmi intézkedés, így néhány esztendõ múlva még ennyi sem marad meg Kaposvár nevezetes várából.

A honfoglalás során e vidék a Botond törzs szálláshelye volt.

A helység neve a XIII. században ,,Rupolvár, Ropolújvár, Újvár, Kapus, Kaposújvár" alakban fordul elõ, amely 1273-ban - amikor a vármegye itt gyûlést tartott - a Buzád nemzetségbõl származó Ákos comes birtoka. A helység nevébõl arra lehet következtetni, hogy már ebben az idõben lehetett itt egy palánkkal, sövényfallal megerõsített udvarház vagy várszerû erõsség. A helység elsõ okleveles említése 1313-ból való, ekkor a Gut-Keled nemzetségbõl származó Amadé fia Miklós, a rupolvi uradalom felét nyerte rokonától, Monoszlói Egyedtõl. Elsõ várnagyát 1359-bõl ismerjük, a Ludány nembeli Födémesi Jánost, Szobonya fiát, aki egyben a rábaközi alispáni tisztességet is viselte. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben a rupoli plébániát már említik.

Vára elsõ ízben Zsigmond 1403-ban kelt oklevelében szerepel ,,Castrum Rwpulwywar" alakban, amikor a király a hûtlen Rupolújvári Tamás Henrik fia János erdélyi vajdának adományozta tartozékaival együtt. Tamási László és testvére Henrik 1423-ban örökösödési szerzõdés alapján minden magyarországi birtokaikat, köztük Kaposvárt is vérrokonuknak, serkei Lórántfi Györgynek és utódainak hagyományozták. Tamás Henrik azonban 1443-ban Héderváry Lõrinc nádorral és fiával, Imrével kötött örökösödési szerzõdést, melynek alapján Héderváry Lõrincet sem sokkal késõbb a birtokba be is iktatták. Elfoglalni azonban nem tudta, mert Újlaki Miklós erdélyi vajda erõszakkal megszállta Kaposvárt és más hozzá tartozó birtokot. Ez ellen az 1445. évi pesti országgyûlésen Héderváry Lõrinc panaszt emelt. Az országgyûlés a panaszt úgy döntötte el, hogy a Tamásiaknak 1423-ig szerzett birtokait pedig a Héderváryaknak ítélte oda. A határozatot azonban nem tudták végrehajtani, mert Újlaki Miklós Lórántfi Györggyal kötött ezutáni egyezsége alapján továbbra is a vár egyik részének birtokosa maradt, melyre ezután 1458. szeptember 14.-én V. László királytól adománylevelet is nyert. A vár másik része a szerdahelyi Dersfieké lett.

Újlaki Miklós 1476-ban enyingi Török Ambrusnak zálogosította el itteni birtokrészét. Mátyás király uralkodása idején Újlaki Lõrinc szerémi bán volt a birtokosa. Újlaki fellázadt II. Ulászló ellen, ezért a király parancsára 1494-ben Drágfi Bertalan a várat elfoglalta. Késõbb Újlaki kegyelmet nyert, és Kaposvárt is visszakapta a királytól. Újlaki magtalan halála után királyi adományként a szerdahelyi Dersfi családé lett az uradalom, akik az 1500-as évek elején enyingi Török Imrének zálogosították el. A Dersfiek 1536-ig voltak birtokosai Kaposvárnak, mely ezután királyi birtok lett.

A gyengén felszerelt várat 1555. szeptember 8-án Tujgon pasa vette ostrom alá. Horváth György és Kobak Miklós szeptember 12-én Korotnáról levelet írtak Zrínyi Miklósnak, melyben segítséget kértek.

Az ostrom ötödik napján azonban Széll Péter ideiglenes parancsnok, mielõtt a segítség Dersfi István vezetésével megérkezett volna, a várat elhagyta, és így a töröknek sikerült azt elfoglalni. Széll Pétert ezért a tettéért Pápán elfogták, és Török Ferenc parancsára egy fára felakasztották.

Ferdinánd fõherceg parancsnoksága alatt a császáriak visszavették ugyan a várat, de 1557-ben már ismét a török benne az úr, és 133 évig birtokában is tartotta. A török õrség létszáma 1568-ban 255, 1570-ben 211, 1618-ban 309, 1659-ben 225 fõ.

Kaposvárt 1686-ban, Buda várának visszafoglalása után a Lajos bádeni õrgróf vezette sereg szabadította fel. Egy 1686. április 19-i elismervény szerint Esterházy Miklós birtoka volt. Az ezután is a családé maradt.

I. Lipót király parancsára 1702-ben teljesen lerombolták a várat.

A gazdasági épületet a XIX. században bontották le. 1931-ben a Nostra terményraktár építésekor a vár, még, megmaradt romjait is teljesen elpusztították.

Link: Deák Varga Dénes: Hol rejtõzik Kaposvár vára ? (Mûelékvédelem 37. 1993/2) IV.71.8

Magyar Kálmán: Kaposvár, Vár