A találkozó egyik talán legjobban várt programja a az áradóban lévő Drávai
hajózás volt. a Szirén kishajó 'kikötöje' közvetlenűl Mailáthpuszta alatt a
Bököz tanösvény közelében található. Itt állandó kikötés nincs csak előzetes
egyeztetés esetén jön ide és vesz fel túrázókat. A magas vízállás miatt most a
parthoz nagyon közel tudott jönni és egy lefektetett palló segitette a
beszállást a kishajó kb. 45 személyes. A reggeli ünnepélyes díjkiosztó után Kis
Gali János, Somogy megyei elnök köszönt el a találkozó résztvevőitől , majd két
csoportban vettünk részt a hajókázáson.
A 695 km hosszú Dráva folyó az olaszországi Dobbiaco (Toblach) és San
Candido (Innichen) között 1228 m tengerszint feletti magasságban ered és a
horvátországi Aljmasnál 83 m tengerszint feletti magasságban ömlik a Dunába. A
Dráva folyó vízgyűjtő területe 40 ezer km2, átlagos vízhozama kb. 600 m3/s.
Legnagyobb mellékfolyója a Mura.
A Dráva folyó a 237-es fkm-nél éri el hazánk területét (Dráva-Mura
torkolata), és a 70,2. fkm-nél lépi át országhatárunkat Horvátország felé. E két
pont között mintegy 166 fkm a távolság, azonban a magyar-horvát közös Dráva
szakasz ennél lényegesen rövidebb, tekintve, hogy a folyó 227,6-198,6 fkm-ek
között tisztán horvát területen folyik. A Dráva folyó – különösen Somogy
megyében - gyakran keresztezi a magyar-horvát államhatárt, s nemritkán a bal
parton horvát, illetve a jobb parton magyar területek találhatók. Ennek oka az,
hogy a mai államhatár egyrészt egykori Dráva-ágat (melytől az oldalazó erózió
miatt a mai meder jelentős távolságra is lehet), másrészt évszázadokkal ezelőtti
tulajdon- és birtokviszonyokat jelent.
A DRÁVA élővilága:
A Dráva egyike Magyarország és Európa természetes partvonalú, alig
háborított folyamainak. Különleges élőhelyein hazánkban másutt nem előforduló
növény- és állatközösségek élnek. A Nemzeti Park Dráva-menti területének
különleges növényföldrajzi jelentőségét az adja, hogy az illír és a pannóniai
flóra itt találkozik egymással. A növényvilág változatosságát jelzi, hogy a
védett területről közel 150 növénytársulás és több mint 100 védett növényfaj
került elő. Különösen értékes 7 növényfaj, ugyanis ezek Magyarországon másutt
nem élnek.
A terület állatvilága rendkívül gazdag, a felmérések során közel 4500
állatfaj került elő, a védett állatfajok száma meghaladja a 300-at és mintegy 40
állatfajt hazánkban itt találtak meg először.
A Dráva háborítatlansága, gazdag növény- és állatvilága következtében
hazánk egyik legértékesebb folyóvize. Halakban gazdag, több mint 50 halfaj
ismert a folyóból és mellékvizeiből. A tiszta vízben többek között ritka
tegzes-, kérész- és szitakötőfajok fejlődnek, pl. a Platyphylax frauenfeldi
elnevezésű tegzesnek alig néhány lelőhelye ismert Földünkön. A folyó somogyi
szakaszára jellemző kavics- és sóderzátonyok rendkívül értékes élőhelyek. E
zátonyok ritka cserjéje a parti fűz és a hazánkban csak itt előforduló
csermelyciprus. A még nyílt felszín fontos fészkelőhely, a gyakori kis lile
mellett küszvágó csér, illetve a Magyarországon másutt nem fészkelő kis csér is
megtelepszik.
A Dráva mint határfolyó
Az 1978. évi 14. törvényerejű rendelettel kihírdetett, a Magyar Köztársaság
Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya között a
Dráva folyón történő hajózásról szóló egyezmény, a határőrizetről és a
Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény, továbbá a határterületen a
vadászat, a határvizen a közlekedés, a halászat és horgászat rendjéről szóló
56/1997. (X. 21.) BM-FM együttes rendelet, valamint az ideiglenes
határátkelőhelyek megnyitásának szabályairól, a határátkelőhely területére nem
határátlépés céljából történő belépés, tartózkodás, távozás rendjéről, valamint
a határterülethez tartozó településekről szóló 184/1997. (X. 28.)
Kormányrendelet és a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvényben
foglaltak szerint lehet a Dráván közlekedni.
Horvát területen Gyékényes – Bélavár közti szakasz kivételével csak havária
esetén szabad kikötni. Éjszakázni csak magyar területen szabad. Államhatár
átlépése esetén a Határőr Igazgatóságok (pécsi és/vagy nagykanizsai) engedélye
nélkül közlekedni tilos.
Az Információk a GREEN Pannónia honlapjáról származnak !
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése