2006. április 21., péntek

Kirándulás Somogyban - Zalában


Ezen a hétvégén végre sikerült egy kicsit pihentetően szervezni a túrákat igy aztán jó vegyesre sikeredett, volt benne egy kis Somogyi Várak, egy kis Geocaching, egy kis 9 megye 99 nevezetessége, egy kis Vártúrák és még a Románkori templomok mozgalmam pecsétei is szaporodtak.

Az események sora a Kéthely Fancsivárral kezdődött és egy nagyon kellemes geoládázással folytatódott a SOMOS-i kilátónál, GCSMSK . Ebben a ládában mely elég könnyen meglett találtam egy un. Travel Bug -ot LORA-t aki Délafrikába tart 2004. novembere óta. 


Miután beköltöztünk Hévízen a szállásunkra  még bőven belefért a délutánba a  Hévíz kültetületének számító Egregy   Árpádkori templomának a felkeresése, mely jelenleg temető kápolna. Ez a sok 100 éves építmény nagyon meghitt és mivel még nem kezdődött el az igazi nyári nyüzsgés nagyon nyugodtan lehetett meglátogatni. Belépődij nincs  az ajtó nyitva volt , TKM pecsételőhely , de a pecsét az Egregyi utca 22.-ben van a gondnoknál !

Még távolabb utazva a történelemben látható itt egy Ókeresztény  Római kori  falazott sírkamra, melyben a csontváz is szépen és épségben megmaradt.
Szombaton a helyi nevezetességekkel ismerkedtünk igaz a múzeum zárva volt..
Hazafelé  indulva  Keszthely  és Fenékpuszta került sorra , itt a télen már jártam de ebben a  kora nyári időben is nagyon látványosak a romok. Egy hosszabb megálló következett Balatonszentgyörgyön  a hires nevezetes Csillagvár és környékének meglátogatása  valamint egy újabb sikeres láda keresés is volt a  GCCSV  ez a láda már egy kicsit nehezebb de szerencsére a pénztáros néni tudta az irányt, igy sikeresen meglett.
Hosszabb pihenő következett Somogyváron ahol a Történelmi Emlékhelynek nyilvánított Kupavár került sorra. Nagyon szép a romterület, gondozott és látványos a hatalmas kilátó is.  Több mozgalomhoz is begyüjtöttem a pecsétet.

Egregy:
Az egykor önálló kis falu, Egregy középkori templomát a XIII. század második negyedében építhették. A hajó két oldalán ülőfülkék, középkori és barokk festmények maradványai láthatók.Az épület - ma kápolna és ravatalozó - kívül-belül megőrizte egyszerű, rideg középkori hangulatát. Mellőle szép kilátás nyílik a környező vidékre. A templomhoz a szintén idegenforgalmi látványosságnak számító egregyi pincesoron keresztűl juthatunk el, az út elején találhatók a római korból származó régészeti maradványok.
Hévíz a fürdőváros:



A település történetéről feljegyezték: 1328-ban Heuwyz-nek írják a nevét, ami a meleg vízre utal. A kőkorszak óta folyamatosan lakott hely, számos római kori emlék is előkerült határában. A római kortól a középkorig kimutatható a tímárok itteni tevékenysége. Ezt bizonyítják a környékbeli falvak (Alsópáhok, Felsőpáhok) helynevei is.
A kialakuló fürdőéletet Hévíz számára a XVIII. század vége hozza meg a hírnevet, s - mint sok minden másban - ebben is nagy szerepe van gróf Festetics Györgynek, aki a lefolyócsatorna bal partján létrehozta az ún. Ótelepet. Öltözésre-vetkőzésre alkalmas deszkaházat építtetett, amit a környék népe ingyen használhatott. A fürdőben chirurgusok dolgoztak, akik az akkor divatos kezeléseket, a köpölyözést és az érvágást művelték előszeretettel. 1795-ben jelent meg Babótsay József 28 lapos Hévíz-ismertetője. Ez elterjedt, s rövidesen megindult a gyógyulni vágyók áradata. Festetics György halála után a pezsgő fürdőélet visszaesett, majd fokozatosan abbamaradt.
Az 1857. évi tagosítás után az uradalom cserével megszerezte a tó környékét, és 1858-ban megkezdődött a 40 kataszteri hold területű park telepítése és a tó melletti kopár domboldal fásítása. Festetics II. György 1858-ban épületeket emeltetett, amelyekben a fürdővendégeket el lehetett helyezni. Ugyanebben az évben építettek 10-12 beteg részére ingyenes fürdőházat, majd a tavon fürdőkamrákat kabinokkal. 1865-ben már a harmadik szállóépületet emelték, a következő évben pedig elkészült a külön férfi és női részlegből álló tükörfürdő.
A XX. század elején, 1905-ben Reischl Vencel keszthelyi sörgyáros 35 évre haszonbérbe vette a fürdőt, s nagy volumenű beruházásokba kezdett. Hatalmas változások történtek. Házakat alakítottak át, új házakat építettek. 1909-re elkészült a "Kurszalon", melynek fedett terasza és kávéháza volt. Ez lett a hangversenyek, különböző előadások, bálok, egyszóval a társadalmi élet központja. Ezzel egy időben a Hévízi-tó képe is átalakult. Eltűntek a régi, rossz állapotú fürdőházak, helyükbe újak épültek; kupolás fürdőház, zárt és nyílt kabinokkal, tágas tükörfürdővel. 1907-ben alakult ki a kéttornyos, jellegzetes fürdőbejárat. Ez időben készült el a Hévíz Szanatórium és Gyógyszálloda. 1911-ben a fejlődés első szakaszának elismeréseként a belügyminiszter megadta Hévíznek a gyógyfürdő jellegű település címet. Hévíz fejlődésének következő, intenzív szakasza a húszas évek elején kezdődött.
A két világháború között Hévíz az ország legjelentősebb gyógyfürdőjévé vált. Ekkor épült ki a strandfürdő (1926-ban), majd az emeletes strandépület, később pedig a vasszerkezetű, üvegtetejű fürdőház. Hihetetlen szálloda- és üdülőépítési program kezdődött.
A II. világháború után szovjet hadikórház lett a fürdő, majd községi tulajdonba került. Később mint közérdekű üzemet állami kezelésbe vették. A község területén lévő panziókat, üdülőket, szállodákat államosították, és a dolgozók üdültetése céljára a szakszervezetek kezelésébe adták. 1952. január 1-jén az Egészségügyi Minisztérium a fürdőtelep épületeiben létrehozta a Hévízi Állami Gyógyfürdőkórházat, amely ma a Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház. A kórház terápiás szolgáltatásaink bővítésére és a színvonal javítására 1964 és 1968 között megépült az akkori Magyarország legnagyobb és legmodernebb fedett terápiacentruma, a fedett fürdő. Ettől kezdve Hévíz lehetőségei nem függnek a szezonalitás sajátosságaitól. 1986-ban leégett a tóra épített fürdőépület, amit az 1990- es évek elejére állítottak helyre.
A település 1992-ben városi rangot kapott. Ma Hévízhez tartozik a hajdani önálló falu Egregy is.
Festetics-kastély, Keszthely / információk a  Vendégváró honlapról /





Ez az ország negyedik legnagyobb, de legigényesebben helyreállított és berendezett kastélya. A barokk kastély építését 1745-ben Festetics Kristóf kezdte el.
Az U alakú egyemeletes épületet Festetics Kristóf fia, Pál bővítette, az ő nevéhez fűződik a mai múzeumi bejárat. Festetics Pál fia, Festetics György 1792 és 1804 között kialakíttatta a kápolnát és megépíttette a kétemeletes könyvtári szárnyat, amelynek - eredetiben megmaradt - bútorzatát Kerbl János keszthelyi asztalos készítette.
A kastély egy része a II. világháború végétől szovjet hadikórház, aztán magyar laktanya, majd egyetemi kollégium volt, de otthont adott a városi könyvtárnak és a zeneiskolának is. A kastély parkja védett.
A kastélytól nyugatra (a XVII. századtól növekvő alapterületen) előbb francia-, majd angolpark létesült. Végleges formája 1886 és 1889 között H. E. Milner tervei alapján alakult ki. Ma már csak 7,2 hektárnyi.
Az eredetileg 42 hektáros park mára 7,2 hektárra zsugorodott, de a honvédség kivonulása után már megszülettek a tervek az eredeti park helyreállítására.
Ma az egész műemlék épület múzeum, értékeit a Helikon Kastélymúzeum Kht. kezeli.
Fenékpuszta





A IV. században épült római erődítményből ma a kapu, a háromhajós bazilika és az állami raktár maradványainak felfalazott építményei látszanak.
Balatonszentgyörgy, Csillagvár / információk a  Vendégváró honlapról /







Az alaprajza miatt Csillagvárnak nevezett épületről sokáig azt hitték, végvár, de kiderült, hogy 1820-23 között Festetics László építtette erdésze számára biztonságos és komfortos lakhelyül.
Eleinte Diósnak nevezték, nevét alaprajzáról később kapta. Az erdészet elköltözése után hosszú ideig a téglagyárban dolgozó cselédek laktak itt. 1959-ben újította fel az épületet a megyei műemlékvédelmi hatóság, és rendezte be a végvári vitézek életét hűen tükröző bemutatóhelyet.
A várat kis árok veszi körül. Az erősen vasalt kapun juthatunk az előcsarnokba, ahol egy csaknem 40 méter mély kút fogadja az idelátogatót. Csigalépcső vezet a pincébe és a padlásra. A pince kereszt alaprajzú, szárait négy egyforma, négyszögletes helyiség képezi. A földszint elrendezése is hasonló, de itt a helyiségek között a kintről jól látható, a csillag szárait alkotó kiugrások vannak. A hajdani toronynak csak az alapzata látszik. A szobákban a végvári mindennapokat bemutató tárgyak, edények, képek, harci eszközök láthatók.
A NOL irja a Csillagvárról:



A balatonszentgyörgyi Csillagvárnál tartott jellegzetes magyar állatok egyikével látogatásunk első perceiben megismerkedhetünk: a prés alatt lapuló, majd onnan hirtelen előbújó, derékig érő, legalább hetven kilós komondor siet fogadásunkra. A hófehér jószág félelmetes mérete ellenére békésen nézi végig, amint viharos sebességgel iramodunk vissza a biztonságot nyújtó autó felé... Senkit ne tartson hát vissza a balatonszentgyörgyi kirándulástól a hatalmas, Hunor névre keresztelt komondor. Az ugyanis olyan jámbor, mintha tisztában lenne azzal, hogy a birtokon élő magyar állatfajták egyik képviselőjeként maga is a látványosság része. A Hunorral való találkozásnál kevesebb izgalommal jár a farmon tartott többi húsz "magyar" állat megismerése. Van itt racka juh, kecske, szamár, malac, birka, amiket ráadásul a látogatók - főként a városi gyerekek - örömére nem csak nézni, hanem simogatni, sőt a gondozó segítségével etetni is lehet. Túri Török Tibor, aki két éve lett a mára minden részén megújult állami tulajdonú birtok kezelője, némileg szabadkozva magyarázza: az őz és a szarvas csak néhány hét múlva érkezik, s be kell még szereznie a komondor meg a pumi mellé egy magyar vizslát és egy mudit is, hogy teljesebb legyen a magyar kutyák bemutatója.




Az állatokat hátrahagyva a birtok névadója, a Csillagvár felé indulunk. Az épületet még a XVIII. században a Festeticsék kívánságára húzták fel a balatonszentgyörgyi domboldalon, ahonnan szép időben még a Kis-Balatonra is rálátni. Nem csak a helyválasztás, hanem az épület terve is különleges: annak ugyanis csillag alakú az alaprajza. Túri Török Tibor felújíttatta az épületet, bent pedig a törökök ellen vívott Somogy megyei harcoknak állítva emléket, a végvári vitézek mindennapjait bemutató kiállítást, panoptikumot hozott létre. Megismerhetjük az őrszobát, a füstös konyhát, ahol a cselédek éppen hatalmas csirkét húznak nyársra, aztán látjuk a kapitányt és rezidenciáját, majd kardok, dárdák, tőrök, puskák sokaságát. A többmázsás, vasból készült, bonyolult zárszerkezettel ellátott kincsesláda láttán elmélázhatunk azon, hogy vajon kétszáz éve a tolvajoknak vagy a hordároknak volt-e nehezebb a munkájuk.
A kastély pincéjében aztán más világba toppanunk. Kétszáz babát látunk, amelyek bemutatják, hogy milyen ruhában harcoltak katonáink az elmúlt ezer év alatt, a legrészletesebben a huszárviseletet ismerhetjük meg.
Az állatpark, a panoptikum és a babakiállítás után a kisebb gyerekek a játszótéren múlathatják az időt, az idősebbek pedig szüleikkel együtt kipróbálhatják az íjazást, vagy éppen azt, miként kell elhajítani a harci dobócsillagot. A Csillagvár-birtok még ez után is tartogat meglepetéseket. A Kis Bence Csárdában pizzára, gyrosra, hamburgerre, hot dogra, lángosra - azaz az elmúlt évtized "hagyományos" balatoni étkeire - ne számítsunk, kaphatunk viszont tűzön készített gulyást, pörköltet vagy csülköt, netán kenyeret és töpörtyűt, hozzá pedig lilahagymát, paprikát, paradicsomot. A csárdában nem csak enni-, hanem látnivaló is akad bőven: a hatalmas kemence mellett a plafonról szekérkerék lóg, ami gyertyákkal felszerelve csillárként szolgál, a falakat csizmák, furkósbotok, tarisznyák, kulacsok, köcsögök sokasága díszíti. Meglepődni ekkor már nem tudunk, mert megszoktuk: a mindössze másfél hektáros Csillagvár-birtoknak kevés olyan pontja van, ahol ne találnánk érdekességet.
A Csillagvár Balatonszentgyörgy központjától három kilométerre, a település határában található, a birtok felé sok, jól látható tábla irányítja a vendégeket. A Csillagvárban mindennap fogadják a látogatókat, felnőtteknek 400, gyerekeknek 300 forintba kerül a belépőjegy. Júliustól minden hét-végén koncerteket, néptáncbemutatókat tartanak a park szabadtéri színpadán, a programokról telefonon lehet érdeklődni. Telefonszám: 06 (83) 318-855, 06 (30) 227-2272. Honlap: www.csillagvar-balaton.hu.
Kéthely - Fancsivár:



A Zala - Somogy csücsökben eltöltött kellemes hétvége egyik lényeges eseménye volt, hogy a közelmultban meghirdetett Somogyi Várak túramozgalom teljesítését hívatalosan is elkezdtem. Utközben érintettük ezt a kis nyugat somogyi falut , mely többek között fölvárairól és kastélyairól is híres. nagyon régen jártam itt és most a mozgalom keretében úgy döntötem, hogy a korábbi bejárásokat nem veszem figyelembe és újra felkeresem megyénk e szép és történelmi helyszíneit.
A Fáncsivár könnyen megtalálható, a falu központjából a Ny-i irányba vezető Vár utcán kell végig menni  , az utca végén a jobb oldalon egy víztorony már messzíről látható,  autóval eddig célszerű menni mert az aszfalt itt elfogy. A torony mellett É-felé vezető földutom kb 100 m-t kell csak sétálni és máris a várnál vagyunk. A vár maga négyzet alakú, sánc árokkal teljesen körbe vett, a DNY-i sarkán a sánc árok be van temetve itt kényelmesen be lehet sétálni a várba. A belső része érdekesen  besüppedt. A vár és környéke a régi izraelita temető igy legyünk tekintettel erre is. Több sírkő van magán a vár területen is. A helybéliek lehetőségeikhez képest gondozzák a területet  frissen le volt kaszálva és a régi gyomos részeket felégették.. Elkelne itt egy tábla amely az erre tévedő várbatátokat tájékoztatja a hely multjáról.
A víztorony külső létráján fel lehet mászni és egész jó képek készíthetők innen madártávlatból is.

Túramozgalmi szempontból javasolt pecsételő  hely a falu főutcája és a Vár utca kereszteződésében lévő  Vadásztanya Vendéglő , a kiszolgáló hölgy céges pecsétjével nagyon készségesen pecsételt és mesélt is falujukról.
A vár ismert történelme a varak.hu oldalról idézve:
A falu felett nyugat felé emelkedõ dombhatáron, az egykori izraelita temetõben találjuk a XVI. századi kis vár árkait és sáncait. A falu története a XIV. századtól ismert , végvára azonban csak 1555 után épült. Ebben az évben foglalták el ugyanis a törökök Somogy megye déli és középsõ részét, aminek hatására a megye megmaradt északnyugati szögletében, valamint a szomszédos Zalában minden katonailag hasznosítható helyet megerõsítettek. 1566-ban, Szigetvár elestének hírére Kéthely várát õrsége felgyújtotta és elmenekült. Tahy Ferenc kanizsai fõkapitány és utóda, Thury György, a kanizsa körüli kis várakkal együtt újjáépítette. 1588 õszén a törökök több más kis végházzal együtt felégették és elpusztították.
A négyszögû erõdítmény - négy sarkán egy-egy rondellával, körülötte mély árokkal, ezen kívül földsánccal - palánkvárnak épült. Jellegzetes példája azoknak a kis erõdítményeknek, amelyek százával álltak a nagyobb várak alkotta végvárvonal elõtt, hogy feltartsák a 150 éven át meg-megújuló török hódítást.
Somogyvár -  Kupavár





A Zala - Somogy csücsökben eltöltött kellemes hétvége egyik lényeges eseménye volt, hogy a közelmultban meghirdetett Somogyi Várak túramozgalom teljesítését hívatalosan is elkezdtem.  hazafelé egy másik úton mentünk és ekkor néztük meg immár sokadszor ezt a szép Történelmi Emlékhelyet. A vár a faluban sok helyen táblával van jelölve, egészen a bejáratig mehetünk autóval is. A belépődíj 250.- Ft/fő A vár területén álló kilátó torony és rajta a Magyar zászló messzíről látható.
Túramozgalmi pecsételõhelynek javaslom a pénztárnál található TKM, vagy Történelmi Emlékhely pecsét beszerzését.
A vár ismert történelme a varak.hu oldalról idézve:
A honfoglalás során e vidéket a Lád nemzetség szállta meg. E nembõl származó Tar Zerind fia Koppány vezérnek lett a székhelye, aki itt várat is épített.(Más szerzõk szerint Koppány vezér székhelye nem itt, hanem a mai Törökkoppány közelében lehetett). A vár az egykori monostorral a község feletti dombon állt. Az utóbbit feltárták és a romokat konzerválták.
Koppány - aki az õsi hagyományokhoz ragaszkodó magyarok egyik vezére volt - I. István király elleni csatában Veszprém mellett döntõ vereséget szenvedett, maga is fogságba esett és kivégezték. Az elfoglalt Somogyvár királyi vár lett, 1163-tól gyakran szerepelt okleveleinkben. A XIII. század végén Henrik fia Miklós foglalta el, kitõl rövid idõ után III. András szerezte vissza. Várnagyát Panchik fia Bodon mestert 1317-ben és Miklós mestert 1331-ben említik.
Zsigmond király 1410-ben mint királyi várost adományozta Marczali Miklósnak és Dénesnek. Ez idõben tehát a vár romos lehetett, melyet a Marczaliak sem építettek újjá, és ezután sem szerepel okleveleinkben. Az 1474-ben kötött örökösödési szerzõdés alapján a Báthoriakat iktatták be Somogyvár és tartozékainak birtokába, melyre 1495-ben királyi adományt is kaptak.
A törökök hódoltsági területe volt, kiknek uralma után, 1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek nyerte adományul a királytól. E család birtoka maradt az ezt követõ idõkben is./Kiss G./

A Kupahegy teljes feltárása során elõkerült leletekbõl kiderült, hogy az 1091-ben felszentelt monostor valószínûleg csak a XII. században kapott kõfal kerítést. A XI. századi rétegek alatt közvetlenül a bronzkori réteget találták, tehát Koppány vezér vára itt nem lehetett. /Bóna/


2006. április 17., hétfő

Húsvéti Locsoló túra

A Kaposvári TTSE. hagyományos húsvéti locsoló túráját ezévben Bakonyi János elnök vezette, a Plaza előtt gyülekező népes csoport  a sárga sáv jelzésen gyalogolt ki a városból , később pedig a becsatlakozó piros sáv jelzésen /DDP/ folytattuk az utat . A Töröcskei erdőben fiatal bükkösök és öreg tölgyfák alatt a "források völgyében " kanyargott a túraút.
Szomorú volt látni a romos Eszperantó és Cserkész (korábban Vándor ) forrásokat  melyek kiépítéséért annak idején sokat tettek a természetbarátok, sajnos úgytűnik , hogy tisztításukra karbantartásukra napjainkban egyik egyesület sem vállalkozik.
A Kaposvár - Töröcske közötti országutat elérve egy rövid szakaszon az aszfalton haladtunk, itt néhány későn jövő turatárs csatlakozott hozzánk, követve a piros sáv jelzést leereszkedtünk a Gyertyános völgybe  , a Négytestvér forrás szépen rendben van és mindegyik "testvér" működik is, a korábban itt lévő tábla  a források építéséről és névadóiról sajnos már nem látható.  Gyorsan elértük a jelenleg már SEFAG  tulajdonban és kezelésben lévő egykori Gyöngyvirág kulcsosházat mely sok évig szolgálta a természetjárókat. Az ajtón még látható volt a 20 évvel korábban a DDK-t bejáró Rockenbauer Pál és TV-s csapata által otthagyott matrica ! A feltehetően SEFAG vendégházzá átalakuló épület előtt a pihenő helyen vette kezdetét a hívatalos locsoló ceremónia . A fiúk elmondták az ilyenkor kötelező amúgy egyre változatosabb versikéket és jó megillatosították a hölgyeket., Sajnos  a ház melletti Kőér  forrás szintén romos pusztuló állapotban van igy forrásvízzel nem tudtunk locsolni.
A Hódos tó partján ezen a szép kiránduló helyen  a középkorba egy kis "motte" típusú vár állot sajnos a helyszínen erre semmi nem emlékezteti az arra járó túristákat.
A hívatalos program után elszakadtunk a csapattól mivel volt még egy kis feladatom , meg kellett keresni a GCteso jelzésű geoládát a források feletti domboldalon . Ezúttal sikerrel jártam , a láda meglett a loggolás után a lányok is jól szórakoztak mivel a meredek domboldalon csak négykézláb tudtam  közlekedni  igaz ebben a helyben korábban elfogyasztott tájjellegű "locsoló italok" is szerepet játszottak.

Túraútvonalunk egy kis visszatekintésre is lehetőséget  ad, milyen természetjáró létesítmények voltak Somogyban és mi maradt ezekből napjainkra , a multidézésre a  Kaposvár Túristája  mozgalom régi  Emléklapjait használtam.

ESZPERANTÓ FORRÁS

1983-ban  építették ki a Somogy megyei természetbarátok.



CSERKÉSZ (VÁNDOR) FORRÁS

A Töröcskei erdőben a Körtönyei-bükk utca folytatásában D-i irányba húzódó völgyben található. A kaposvári természetbarátok a Kaposvári Városszépítő Egyesület anyagi támogatásával 1982-ben építették ki és emlékhellyé nyilvánították a Társadalmi Erdei Szolgálat megalakulásának 20. évfordulója tiszteletére. A Kaposváron megtartott XVII. Országos TESZ találkozó keretében 1982. május 29-én avatták fel.
Tervezte: Lévai József, Tollrajz:Merendi József


NÉGYTESTVÉR FORRÁS

A Kislaki erdőben csörgedező Kőér mellett jóvizű forrást talál a kiránduló. Építése 1969-1971-ig tartott, - és mivel ez volt a megye első természetjáró létesítménye -1973-ban , a magyar turisztika centenáriumi évének tiszteletére Turista Emlékhellyé nyilvánították. A forrás vadregényes környezete adott gyerekkori élményt és alkotói ihletet a város neves íróinak és művészeinek. Gyergyai Albert, Fekete István és Takáts Gyula feledhetetlen sorokban emlékeznek meg e tájról. Elérhető a piros jelzésű turistauton. A kaposvári vasutállomástól három kilóméter.
Tervezte: Lévai József, Tollrajz:Merendi József



KŐÉR FORRÁS

A turistatelep építésének tizedik évében , 1978 májusában avatták fel ezt a forrást a kaposvári természetbarátok. A forrás nevét az erdőn átfolyó kis Kőértől kapta, melynek neve az idők során feledésbe merült. A régi név visszaadása a régi szép helynevek visszamentésének szép példája.
Tervezte: Lévai József, Tollrajz:Merendi József


FORRÁS PIHENŐHÁZ   már nem látható

A gyertyánosvölgyi kis tó szigetén áll a Társadalmi Erdei Szolgálat őrháza a "Forrás pihenő". A ház mellett obeliszk szerű kémény áll, szalonnasütővel. A szigeten kellemes hangulatú kis parkot rendeztek be a kaposvári természetbarátok, védett növényekkel. A Szolgálat célja a természeti értékek védelme és a kirándulóknak való segítségnyujtás. (a létesítményt vandál kezek tönkretették, már csak az egykori jellegzetes kémény maradványa látható)
Tervezte: Bognár Ferenc, Tollrajz:Merendi József

SPARTAKUS KULCSOSHÁZ   már nem látható

A Kaposvári Szpartakusz SE Természetjáró szakosztálya 1967-ben alakult meg. A szakosztály tagjai igen tevékeny munkával lendítő erejévé váltak a kaposvári turista mozgalomnak . Kezdeményezték a gyertyánosvölgyi turistatelep építését és részt vállaltak valamennyi létesítmény építésében. A szakosztály fennállásának tizedik évfordulóján már saját turistaházat avattak fel, melyet társadalmi munkával építettek a szakosztály tagjai. A ház kulcsosház jelleggel működik tizenhét férőhellyel. A Szpartakusz turisták igazi otthona.
Tervezte: Soltra Aladár, Tollrajz:Merendi József

ZSELICI HARANGLÁB  már nem látható

A gyertyánosvölgyi turistaközpontban állították fel az 1835-ben Pécsen készített harangot a kaposvári természetbarátok. A harang eredetileg a Baranya-Somogy határán fekvő Nagytótváros puszta tűzjelző harangja volt. A nyolcszázas években a Zselicnek ezen a helyén üveghuták működtek, itt dolgoztak a tótvárosi hamuzsír készítő munkások is. A település teljesen elnéptelenedett. A harang és szépen faragott oszlopa a természetbarátok műemlékmentő munkáját és a turista összefogást jelképezi. Az oszlopot 1975-ben avatták fel.
Készítette: Kling József szobrászművész, Tollrajz:Merendi József


GYERTYÁNOSVÖLGYI TURISTAHÁZ

A Kislaki erdő egyik szép völgyében áll a kaposvári természetbarátok alkotása a megye első turistaháza. 1970-ben kezdték építeni, de mivel 71-telén leégett csak 1973-ban a magyar természetjáró mozgalom és Kaposvár város centenáriumi évében sikerült ujjáépíteni. A körülötte elterülő idillikus táj, a szép völgyek, patakok, a táborhely, a kis erdei tó felejthetetlen élményeket ad az ide kiránduló turistának. Elérhető a kék kereszt és a piros sáv turistautakon. A kaposvári vasutállomástól déli irányba három kilóméter.
Jelenlegi neve:Gyöngyvirág kulcsosház.
Tervezte: Merendi József, Tollrajz:Merendi József



2006. április 8., szombat

KDP. Odvaskő - Köris-hegy - Fenyőfő - Vinye

A KDP Veszprém  megyei szakaszából ez az egy volt már  vissza , igy  külön sikerélmény ennek a több mint 100 km - es útszakasznak a végigjárása. Kis csapatunk korán kelt és egy kis reggeli autózás után  Zircről  autóbusszal értük el a túra induló pontját a Gerence völgyben lévő  Odvaskó Hotelt . Itt rögtön egy kicsit változtattunk az útvonalon és a  Boroszlán tanösvény völgy felőli ágán mentünk el az Odvaskői  barlang alá is itt kezdtük meg a lépcsőzést a hegyoldalban .
 
Boroszlán - tanösvény
Bakonybéltől néhány km-re, a Magas-Bakonyt átszelő Gerence-patak szurdokvölgyének 240 m-es szintjéről észak felé indul a tanösvény, aztán meredek kaptatók és lapos fennsíkok lépcsőin átkapaszkodik a Kőris-hegy tetőrégiójába, majd 520 m-es magasságban visszafordul, és az Öreg-Szarvad-árok völgyén ereszkedik le az autóspihenőhöz. A 7 km hosszú teljes körút rövidebb változata 2 km: az Odvaskői-barlangnál letérve egy lépcsőn vezet a völgybe, ahonnét rövid sétával visszatérhetünk a kiindulási helyhez. A Kőris-hegy oldalán kiépített sétaút mentén a látogató 8 tábla segítségével tájékozódhat a terület természeti értékeiről.
A szabadon látogatható önmagába visszatérő tanösvény megtekintéséhez szakvezetés igényelhető. Megközelíthető a Bakonybél és Bakonykoppány közötti útszakaszról, az Odvaskői megállótól.
 
Odvaskői barlang:
Odvaskő Magyarország dokumentumokban legrégebben említett barlangja (1037-ből származik az első feljegyzés). Nem túl mély (~20 m), de az üregen belül akár lehajolás nélkül is körbe lehet sétálni. Fokozottan védett, főleg mert 10 denevérfaj kedvenc párzóhelye.
 
A Cser-börci  kaptató után rendesen  bemelegedve a piros jelzéssel együtt haladó Boroszlán tanösvényen  nagyon szép bükkösben  vezet az út a jelzések kiválóak, és a természeti látnivalók  is nagyon szépek, az alattunk húzódó Öreg - Szarvad árok  szikla ormai nagyon látványosak , a Bakony  kora tavaszi virágai  is most nyíltak igy csodaszép virág mezőkön  haladhattunk, közte a  tanösvény névadóját a Babér-Boroszlánt  is virágzásban láthattuk.  A Kőris hegy felé közeledve az ut kisebb nagyobb megszakításokkal végig enyhe emelkedővel vezet  a kora tavaszi idő miatt a lombkorona még nem fejlődött ki igy végig napsütés és nagyszerű kilátás kísérte utunkat.  Gyorsan elértük a Kőris-hegy alatti aszfalt utat és az utólső km.t a csúcs felé ezen a  kanyargós úton  tettük meg  . Itt gyors pecsételés után a  709 m-es  csúcson álló  Vajda Péter kilátó tövében  pihentünk . és ebédeltünk . Érdekes volt látni a hegység  időjárási körülményeinek eltérését  , itt  a Bakony csúcsán most virágzott a hóvirág.
 
Kőris hegy:
A Kőris-hegy a Bakony legmagasabb hegye, a tetején álló Vajda Péter kilátó talapzata 709 méterrel van a tengerszint felett (GPS méréssel
ellenőrizve; N47 17.667, E17 45.274). Mellette egy vasszerkezetű oszlopon   hatalmas fehér gömb töri meg az kilátást: az LRI légiforgalmat ellenőrző radarállomása, tövében mikrohullámú átjátszók tucatjával. A sugárzás miatt a kilátó négy oldalából kettőt sűrű drótháló véd..
 
Két óra alatt  értünk fel a csúcsra  igy  a lányok kiváló időt futottak , egy alapos pihenő után először  meredek majd a később egyre inkább enyhe lejtőn haladva  továbbra is bükk erdőben vezetett az útunk . A  Tűzkő hegy, Kékhegy alatt elhaladva érintettük a Noszlopy kunyhó romjait  mely a műlt század 50-es éveiben a Veszprémi Bástya természetjáró egyesület kulcsosháza volt.  Az egyre inkább táguló völgyek és a talaj homokosra váltása már jelezte , hogy közeledünk Fenyőfőhöz , először ritkás majd egyre sűrűbb fenyvesben haladtunk tovább, itt mivel bőven volt időnk bementünk  Fenyőfőre ahol a helyi kocsmában  múlattuk az időt .
 
Fenyőfő:
 
Fenyőfői Ősfenyves (országos védettség) Területe 449 hektár. A homokon képződött rozsdabarna erdőtalajon kialakult erdőtársulás ? amelyet elsőként Kitaibel Pál írt le 1799-ben - nemcsak szakmai érdekességével, de esztétikai értékével is vonzza a  látogatókat. Növényzete és állatvilága egyaránt sok pusztai fajt őriz. Védett növénykülönlegessége a kis holdruta, a rovarok közül említésre  méltó az erdei fenyohöz kötött fenyves díszbogár és a daliás cincér. Fenyőfő nevezetessége a védett, csodálatos, homoki ősfenyves. Tudományos  jelentősége már 200 esztendeje ismert: az Európa-hírű tudós, Kitaibel Pál  1799-ben hívta fel rá a figyelmet
Az ősfenyves állománya az őshonos erdeifenyő, amely 12-15 ezer évvel ezelőttről maradt fenn. Érdekessége, hogy száraz futóhomokon él, ehhez  alkalmazkodott a fenyőfa. Az ősfenyves Fenyőfőtől Bakonyszentlászlóig   terjed, megtekintése különleges élményt kínál. A fenyőfák között áll a  Kitaibel Pál emlékére állított kopjafa.
 
Római katolikus templom (Bűnbánó Magdolna)

A román kori alapokra épített barokk templom építését 1771-ben, felújítását 1995-ben fejezték be. A felszerelés és a harang is a barokk
korból származik. Érdemes megnézni a tiroli faragású oltárt, és a faragott stációkat, melyek ugyanúgy Závory Zoltán alkotásai, mint a templom freskója.
 

Fenyőfői kis kitérő után egy aszfaltos út vezet át a 4 km-re lévő  Vinye településre,  itt szintén kellemes kocsmai pihenőt tartottunk  , sajnos pecsételni nem tudtunk mivel 'tulajdonos váltás  volt ' igy maradt a fotó.  Nagyon kellemes a kis cserépkályha is  ahol mint a képen is látszik Ildikó melegszik . Az Öreg Bakony Túristaház előtti pihenőnél  néhány szép kis cica csatlakozott hozzánk  és  Ildikó velük is megossztotta  a vacsoráját. Vinyéről a kis piroskával a Cuha völgyön keresztűl vissza mentünk Zircre és onnan indultunk haza.  Azt hiszem jó kis túra volt hiszen átmásztuk a Bakony legmagasabb csúcsát  és az időjárás sem hagyott cserben bennünket. 

2006. április 1., szombat

DDP. Felsőmocsolád - Deseda


Kaposvárrtól a 07:20-as Felsőmocsolád Főpályaudvarig közlekedő  Bzmot 255-el utaztunk,  egy bő félórás utazás után  a teljesen romos és elhagyott vasútállomásnál kezdtük a túrát. Az állomás , - ezen a vonalon gyakori módon -  jóval a falun kívül van és mivel mi  most az ellenkező irányba indultunk, igy a helyi pecsételés a következő szakaszra maradt.
Mernyeszentmiklósig a jelzés az országúton halad , semmi gond nincs, a 67-es főutat keresztezve a szemben Polány felé induló bekötő utra érünk de itt már az Észak-Somogy Túristatérképen megadott útvonaltól eltér a jelzés ! A DDP aktrualizált útvonal térképe szerint a jelzések jók , egy rövid aszfaltos szakasz után enyhe emelkedőn hagyjuk el a községet.
Ez a kis település Mernye része, a településrész az 1573-74. évi török kincstári összeírásban Alsó- és Felso-Miklós alakban fordul elo. 1726-ban a Nádasdy, 1756-ban a Festetics családé volt.
Az előző éjszakai zivatar miatt a reggeli órákban még rendesen cuppogtunk a sárban , de a somogyban megszokott mélyen bevágott horhós uton gyorsan elértük Somogygesztit  a jelzések jók , jól követhetőek.  A faluban  a Deseda patak hidján átkelve  a templom előtt jobbra induló utcában van a bolt és vele egy épületben a kocsma is. Mindkettő nyitva is volt és megerősíthetem "lacus" korábbi megállapítását a kocsmáros és boltos hölygyekkel kapcsolatban !  Röviden csak annyi, hogy pecsétet természetesen mi sem kaptunk !
Az utca végén található a nagyon szépen helyreállított  egykori Jankovich - Bésán kastély , jelenleg Gesztenye Kastélyhotel a recepciós hölgy udvariasan és készségesen fogadott bennünket  és pecsétet is kaptunk , egy rövid földszint körűlnézés után folytattuk az utat vissza a falun keresztűl.
A község neve először 1302-ben Gezte néven fordul elő, majd 1353-tól Gezthe alakban említik az oklevelek. Az akác- és tölgyerdőkkel borított szelíd dombok szántóföldekkel váltakoznak a tájon. Először az 1400-as években az Örsi családnak voltak itt birtokai, az ezt követő századokban pedig több tulajdonos váltogatta egymást. 1942-ig csak Gesztinek hívták. 
A Jankovich -Bésán család kastélyát Botka János építette 1823-ban, klasszicista stílusban, 1926-1927-ben átépítették. Parkja természetvédelmi terület. Jelenleg magántulajdonban van, kastélyszálló lett belőle. 
A Jankovich-Bésán család kastélyának héthektáros parkja természetvédelmi terület. Növényei kiemelkedő botanikai értéket képviselnek. Figyelmet érdemelnek a platánok, az ezüsthársak, a luc- és erdei fenyők. 
Római katolikus templom  1773 elején épült, barokk stílusban. Védőszentje Keresztelő Szent János. 
Somogygesztit elhagyva enyhe emelkedővel érjük el az É-D-i irányú széles és arra jártunnkor traktorok által gyakran használt  földutat mely  szint nyil egyenesen vezet Magyaregresre. Néhány helyen a jelzések ritkák de az irányt követve nem lehet eltévedni. Mezőgazdasági területek , erdők mezők váltogatják egymást az úton , szép  igazi jellegzetes somogyi tájon haladunk.
A falu előtt utólsó kb 1 km-en   a  faluba  levezető út már kevésbé forgalmas lehet  itt füves  szekérúton érjuk el a faluszéli házakat.  Balra fordulva, majd a következő utcán jobbra  egyenesen beérünk a kis falu központjába. A kocsma 13 órakor nyitott ki addig volt időnk egy kicsit levakarni magunkról a sarat.  A kocsmáros néni készségesen és udvariasan pecsételt bár a céges pecsét nem tartalmazza a község nevét !  A mellék helyiség is szép és tiszta , csak egy kicsit viszhangos volt  ugyanis a légtér koedukált  és a szomszédban egy hölgynek éppen csőtörése lehetett !
A faluban sok épületen van kitéve a falu címere, melyet érdemes megismerni !
Álló, egy tagból álló "felhős" hullámvonallal vágott háromszögű pajzs, melynek felső arany mezejében két, egymás felé hajló, három-három levéllel megrakott zöld égerfaág látható, az alsó zöld mezejében jobbra fordult, ezüst fedeles kupa, amely fölött ezüst, ívelt oldalú talpas kereszt lebeg.  
A címer különleges osztóvonala a Deseda-tóra, valamint a "Félsziget"-én létesített arborétumra utal. A felső arany mezőben lévő két zöld égerfaág, a település nevének feltételezett eredetére, az "égeres" elnevezésre kíván emlékeztetni. Az alsó zöld mezőben látható két vallási szimbólum közül a fedeles kupa Magyaregres hajdan tiszta református lakosságára utal, míg a fölötte lebegő ezüst kereszt a jelenleg itt élő jelentős számú katolikus népességet jelzi.  
A község egykori iskolája Balázs János festőművészről kapta nevét  aki itt született és élt sokáig. Emléktábla őrzi munkásságát.
A faluból elég ritka a busz közlekedés Kaposvár irányába igy  itt letértünk a hívatalos piros jelzésről , és K-i irányban  az iskola és kocsma utcájá n hagytuk el a falut , a temetőnél egy Y elágazásnál a jobb felé kanyarodó széles földút vezet a Deseda Arborétum felé  , itt a dombtetőre felérve egy derékszügben jobbra kiágazó  kevésbé járt ut a teljesen nyilt mezőgazdasági területen át  egyenesen  az Arborétum kapujához vezet.
A koratavaszi napfényben végig járva ezt a szép arborétumot  gyorsan leértünk a tópartra igaz közben volt egy sikertelen  GCdear  - láda kisérletünk is.  Talán mad legközelebb ! 
A Deseda-patak felduzzasztásával egy hosszan elnyúló, széles tavat alakítottak ki. A környék halakban gazdag tavai közül a legnagyobb a mesterséges Deseda-tó. Nyolc kilométer hosszú, 300-400 m széles, 260 ha felületű és nyolcmillió köbméter vizet foglal magába. Helyileg védett természetvédelmi terület
Arborétum A Deseda-tó félszigetére közel 30 éve telepített, de a látogatók előtt csak nemrég megnyitott arborétum egyszerűen fantasztikus élményt nyújt! Mindenhol precíz kis táblák vannak kihelyezve a növények előtt, jelenleg 73 lombos fa és cserjefaj, valamint 38 féle fenyőfaj található itt.
Az arborétumhoz kapcsolódik az a szintén egyedinek és nagyon látványosnak számító új faszerkezetű híd mely a Deseda-tó felett több mint 100 m-es hosszúsággal az arborétum bejáratához vezet.
A hídon átkelve  a forrásnál már újra elértük a piros jelzést , a tóparton gyorsan ki lehet sétálni a 67-es úton lévő buszmegállóhoz  de mi innen még az országúton felmentük a kb . 3 km -re lévő Kaposfüred  templomig , innen már két  helyijáratú buszjárat is van Kaposvár  központjába. Jó kis túra volt .