Túratársam szorgalmasan gyűjtögeti a DDP pecséteket/kilométereket és ezen a szakaszon volt egy kis hiányossága. A Mecseknádasd - Ófalu szakaszt jártuk be de ha már erre jártunk megnéztük az egykori templom romot Eszterpusztán.
Pécsi átszállással gyorsan elértünk a kiindulási helyre. Itt a pecsét a Schlossberg söröző bejáratánál van, a buszról előtte szálltunk le. Az intézményben felújítás zajlik, terveik szerint ez év októberében szeretnének nyitni.
A kálváriadomb tetején ékeskedő műemlékegyüttes a 6-os útról is szép látványt nyújt. A helyi lakosok által csak kálvária dombként nevezett helyen áll a Hétfájdalmú Szent Szűz kápolna és a hozzá tartozó, a domboldalon elterülő Kálvária, ami három feszületből, egy Mária szoborból és 14 stációból áll.
Magát a Kálváriát 1798-ban emeltették a község lakosai saját költségen, melyhez Szepessy Ignác püspök támogatásával épült fel 1811-ben a kápolna. A Kálvária 14 építményből áll, melyek a kápolna két oldalán szimmetrikusan vezetnek végig a domboldalon, és Krisztus szenvedéstörténetét beszélik el Pilátus Ítéletszékétől a Golgotáig. A stációk kőből épültek, melyek fehérre vannak festve, tetejük cseréppel fedett és vaskereszt díszíti. A benne található képek eredetileg bádogból készültek, de 1995-ben rézlapokból kialakított domborművekre váltották le őket, melyek 2006-ban kerültek felújításra.
A falut gyorsan elhagytuk , egy pillantást azért vetettünk a falu kálváriájára, egy szökésben lévő medvére, majd elkezdtük a hegymászást a Schlossberg romjaihoz.
A falu fölötti dombon fekszik az erősség, amely eredetileg egy XIV. századi, háromhajós templom volt. Nyugati homlokzata elé még ugyanabban a században egy önálló tornyot építettek. Pécs eleste után (1543) Nádasd is török kézre került, a megszállók a templomot erődítménnyé alakították át. A főhajót és a mellékhajót elválasztó pillérek vonalában emelt fallal három szakaszra osztották a hosszházat, sőt, a déli mellékhajó alá még boltozott pincéket is ástak.
A templom kerítőfalának keleti oldalán előkerült egy kisebb torony maradványa is, mely valószínűleg a kaput védte. A déli oldalon a kerítőfal nyomvonalának folytatásában palánkfalra utaló cölöplyukakat is feltártak. Evlia Cselebi török utazó is megemlékezik leírásában Nádasdról: „Egy földhalom mandula alakú, kettős kerítésű palánk erős fallal. A várban templomból átalakított Szulejmán dzsámi és negyven deszkatetejű ház van…” A törökök kiűzése után a romok még sokáig látszottak, amint arról az újkori források is beszámolnak. A templom és az erődítés feltárását 1973-1980 között végezték, az ásatás során felszínre került a többször átépített plébániatemplom, valamint a templom körüli kerítőfal. Jelenleg a késő gótikus templom maradványai láthatóak a török kori átépítések nyomaival, a korábbi épületek a föld alatt rejtőznek.
A kőalapú, fából készült kilátót 2005-ben adták át. Formára egy vár bástyájára emlékeztet a négyszintes építmény. Belsejében elég meredek lépcsőfokokon jutunk egyik szintről a másikra. A felső szintről (a belógó lombok miatt csak korlátozottan) rálátunk az alattunk fekvő falura és a Mecsek hegyeire. A kilátó mellett pihenőhely és fedett esőbeálló található.
A hegyről leereszkedik a piros sáv jelzés, az egykor szebb napokat látott, most kiszáradt és gazos Török-kút forrás felé. Ez a kép korábbi túrán készült.
Elérve az Ófalu felé vezető országutat aszfaltozni kell egy kicsit, majd egy kis hegymászás céljából bekanyarodik az út egy erdős, és mezőgazdasági területre, majd néhány szép nagy tölgyet érintve újra visszatér az aszfaltra.
A bekötő úton gyorsan megérkeztünk Ófaluba, nagyon kedves kis falu, szép , rendezett, a pecsétet kerestük meg először, majd körülnéztünk. Annak idején az RPDDK járás közben többször is jártam itt , mivel a kéket úgy szakítottam meg, hogy lejöttem Ófaluba. Van egy érdekes mészégető boksa is a falu határában, a zöld sáv jelzés közelében.
A falut a piros sáv jelzésen elhagyva indultunk tovább Eszterpuszta felé. A romról itt lehet bővebben olvasni. A DDP útvonala itt hagyja el Baranya megyét és folytatódik Tolnában.
A Baranya megyei Ófalu keleti szélétől néhány száz méterre, de már a Tolna megyei Cikó déli határában, a Felső-öreg templom-dűlőben, a Rák-patak(vagy Határárok) északi oldalán fekszik Eszterpuszta középkori templomának romja, a megye három templomromjának egyike. A kőből rakott, támpillérei alapján gótikus stílusban épült, 15. századinak meghatározott zömök tornyot a műemléki szakirodalom ugyan számon tartja, de látszólagos egyszerűsége miatt nem fordult felé különösebb figyelem, számos gyűjtés, jegyzék nem is említi.
