2020. december 5., szombat

Tókaji parkerdő

Kaposszerdahely és Kaposvár között terül el a mintegy 160 hektáros parkerdő, amely a Zselici tájvédelmi körzet része. 1973-ban létrehozott parkerdő két nagy halastava és az erdő egybefüggő varázsa festőivé teszi e tájat. Korábban kilátó is volt itt de lebontották.

Tókaj múltja szorosan összefügg a közeli Szennáéval. 1526-tól Perneszi Ferenc és testvérei, Péter és Balázs birtokolják.

1536-tól több család birtoka, a közeli Szennával együtt. 1559-ben Tahy Ferenc és neje, Zrinyi Ilona vásárolták meg. 1560-ban Perneszi Farkas nyerte adományul I. Ferdinándtól. 1695-ben már Szenna falu használja a Perneszi család elhagyott Tókaj nevű helységét is. 



      A területet számos ösvény hálózza be, s a kikapcsolódást segíti elő az erdei tornapálya is.Ideális kirándulóhely iskoláknak, csoportoknak, és a családoknak is.   A szabadtéri sütés-főzési lehetőség adott, s egy menedékház is áll a tavak  mellett. 



A parkerdő szélén terül el a fenntartó SEFAG Rt. lőtere is, ahol koronglövő és korongvadász versenyeket tartanak. Gyakoriak a nemzetközi rendezvények is.

Tókaj besenyő eredetű szó, folyó menti erdőt jelent. Egykor Kaposmérőhöz tartozott, annak egyik pusztája volt, 1950-ben csatolták Kaposszerdahelyhez. 

A Tókaji-tó partján van egy nagyon szép jellegzetes öreg bükk. Ezt a fát jelölték 2016-ban az Év fája versenybe is. Az alábbi leírás az Ökötásrs alapítvány Év fája mozgalmának oldalán jelent meg.

EGY KÜLÖNLEGES HELY KÜLÖNLEGES FÁJA

Községünk nevezett fája közel 220 éve ékesíti a természetes varázzsal bíró parkerdőt.

Az 1700-as években készült térképek, és feljegyzések szerint Kaposszerdahely- Tókaj-puszta vidékét hatalmas őserdő borította, de Mérő felé már vannak szőlészetre utaló nyomok is. A korabeli katonai térképek számos majorságot jeleznek ezen a területen, mint például Szerdahely-puszta, Dadapuszta, Barnamajor.



Barnamajor érdekessége, hogy itt működött egy, a környéken hírhedt csárda is, mely a betyárok találkozóhelye volt.A fogadó lebontását 1860-as években közbiztonsági okokból elrendelték.A korabeli újságból tudjuk, hogy amikor a csárda vastag tömésfalát kibontották, a fal és az ajtófélfa között egy álló helyzetben lévő emberi csontvázat találtak. Hogy ki volt az áldozat, és hogy ki vagy kik követték el ezt a rémisztő bűntényt már valószínűleg sosem fogjuk megtudni…

A huszadik század háborús eseményei elkerülték a környéket, csak a 1944. december elején megérkező szovjet csapatok felderítői fosztották ki a környék borospincéit. Az ötvenes években a honvédség nyári tábort épített a Fa környékén, földbe ásott bunkereket készítettek a „jugók” feltételezett támadása miatt. A bunkerek helye a mai napig látszik.






A hetvenes évek közepén a Fa alatt faszerkezetű vendéglátóegység épült Kakukk-Büfé néven, mely sokáig meghatározó eleme volt a környéknek. A Sefag- Erdészeti Vállalat erdei tornapályát alakított ki a nevezett fánk környékén, népszerű kirándulóhely lett, hétvégenként nagyon sokan jöttek Kaposvárról is, hogy élvezhessék a természet varázsát. A városi iskolás gyerekeket buszok hozták ki a jó levegőjű parkerdőbe. Az erdő területén lévő lőtéren rendszeres edzéseket, versenyeket, nemzetközi találkozókat tartottak. 1976-ban itt tartották az Országos Ifjú Gárda –szemlét. Évente voltak „Honvédelmi”napok,Majálisok, melyre szovjet katonákat hívtak, ezek az események növelték a Kakukk- Büfé forgalmát, amely az akkori slágertermékeket árusította: Balaton-sör, Piros Holstein, Bambi, Zselic-üdítő, a gyerekeknek Vadász-és Úttörő-szelet, Gömbrágó, szendvics is kapható volt. Áram nem lévén, petróleumlámpa világított esténként. Télen, amikor befagyott a tó, a Kaposszerdahelyi gyerekek ide jártak korcsolyázni, szánkózni. A büfébe többször betörtek, a nyolcvanas években aztán leégett, és utána már nem építették újra.

A parkoló melletti kisebbik tó környéke és a közepén lévő kis szigeten található pagoda 1998-ban egy tévéjáték forgatásának helyszíne volt, Znamenák István itt készítette el Lakodalom című filmjét.





Napjainkban is kedvelt kiránduló- horgászhely, főként a kaposszerdahelyi gyermekes családok számára, de sokan érkeznek a közeli megyeszékhelyről is. Rendeznek itt a lőtéren koronglövész – bemutatót, járnak ide íjászok is. Azonban mára az erdő inkább gazdasági, mint sem turisztikai szerepet tölt be.

Az elmúlt több mint két évszázad során a közel 35 méter magasra nőtt európai bükk fánk sok-sok tavaszt, nyárt, lombhullást, és zord teleket élt meg, és gondoskodásunkat, védelmünket élvezve csendes szemlélője lesz a jövőben is életünknek. A fánk jól szimbolizálja a közösségünket: utal életre és halálra, az örök fejlődésre és növekedésre, a folytonos megújulásra.


2020. november 22., vasárnap

Ültess Te is ....

Fát ültetni jó dolog. Gyümölcsfát a turista utak mellé szintén jó dolog. Tapasztalatból tudom, hogy egy egy alma, szilva, egy maréknyi meggy  vagy bármi nagyon jól tud esni túra közben, főleg ha olyan helyen találunk rá ahol tudjuk nekünk szánták.

A 2020 -as év sok mindenről szól, természetesen a kis gyümölcsfáimról is. Ezúttal ismét a DDP mellé került egy kis fa és nem is akárhova hanem a Desedához.  




Sőt a Deseda mellett is egy olyan nevezetes pontra ahol sokszor jártam, ahol sok túra rendezésnél ültünk a hidegben órákon át és pecsételtünk a körtúra résztvevőinek. Akik követik a blogot ennyiből már pontosan tudják hol áll most ez a kis meggyfa. 



Az ültetés napja: Deseda. 2020.11.22.

A kis fa egy évvel öregebb lett és szomszédokat is kapott:-) 2021.12.04.-én a Mikulás túra idején ilyen volt.



Ezt a helyet egy ideje úgy hívják, hogy Szarvasbogár tanya. Biztos van itt szarvasbogár is, most nem volt. A fa tehát a kis híd D-i hídfőjénél a biciklis pihenő és a kishajó kikötője közé került.  Itt keresztezi a DDP piros sáv jelzése a Deseda tavat. Az ültetésnél segítségem volt az egyik sporttárs aki szintén pontőrködött itt. Köszönöm. Én nagyon szeretem a meggyet ezért is ültettem most meggyfát, eredetileg a kertemben növögetett onnan költözött ide. Ha erre jártok figyeljetek rá és ha termést hoz váljék egészségetekre. 

A kis meggyfámat már vérbeli túrázók is felkeresték, remélhetőleg a termését is meg fogják kóstolni:
2021.október. 25.

Bogi és Hanna
Borka


Kucsera Ákos 2022.03.12.- DDP túrán
 

Ismét öregebbek lettünk egy évvel. 
2023.01.01.


A tél beállta előtt ma meglátogattam a két kis almafát a Zselicben. A nagyobbik szépen növöget, nincs vele probléma hamarosan remélhetőleg már terméssel is várja a túrázókat.  


A kéktúra mellett a Simonfai tetőn a kisebbik fa teteje ismét sérült, nyilván valaki szándékosan teszi tönkre, remélhetőleg 'belőle' is letörnek majd egy két darabot. 


A fa él , ha jövőre sem  tud felcseperedni akkor haza viszem és védett környezetben nevelgetem majd. 
Frissítés: 2020.11.30. 


Frissítve: 2020.05.10.

Enyhültek a kijárási korlátozások így meglátogattam a kis almafákat. Mindkettő jól van és remélhetőleg szépen növekednek majd az év folyamán. A nagyobbikat valami hernyó megtámadta és több levelet is lerágott róla de remélhetőleg ez nem okoz maradandó károsodást. A hernyós részeket letisztítottuk és ha erre járok hozok valami spriccelőt olyan anyaggal feltöltve amit ezek az élősködők biztosan nem szeretnek. 



A kisebbik fa is él, mivel tavaly valami/valaki letörte a koronáját így lényegesen kisebb de él és igyekszik növögetni.

Frissítve: 2020.01.25.

A Simonfai-tetőn álló kis csemetét egy szép zúzmarás , ködös délelőttön érintettük. A pici fa téli álmát alussza és tavasszal annál szebb lesz.


Frissítve: 2019.11.30.

Holnapra már telet ígértek, ha már Szennán jártam hurka ügyben nem tehettem meg, hogy nem nézek be az erdei  gyümölcsösömbe az almafákhoz. Örömmel láttam, hogy megvannak és készülődnek a télre. 
Ezúttal egy metszőollót is vittem magammal mivel almafák esetében az őszi metszés megengedett, így talán tavasszal még szebbek és formásabbak lesznek.  Az öreg a Nagy - Cserfa rakodónál már akár teremhet is jövőre, virágzáskor mindenképpen megnézem :-)  

A kistestvér a Simonfai tetőn igyekszik és minden esélye megvan, hogy szép nagy almafaként várja pár év múlva a kéktúrázókat.



Frissítve: 2019.09.18.

Ma ismét felkerestem a kis almafáimat a Zselicben. Egyik szemem sír a másik nevet. A Nagy-Cserfa rakodónál a pihenő mellett a kis fa tökéletes állapotban és épségben, jó egészségben megvan. 

Simonfa felett a kék jelzés útirányjelző táblájánál a Fáizó-nak nevezett helyen azonban a kis fa koronáját valami állat teljes egészében letörte. Nem tudom kettő vagy négy lábú volt e de sajnálatos, hogy pont egy gyümölcsfa kellett neki. A fa él. Vannak kis oldal hajtásai a törzsén, bizakodó vagyok, hogy tavasszal újra szép kis fa formája lesz, hiszen van ott bőven más amin kiélheti magát a "rongáló"!   





Frissítve: 2019.06.03.

Fát ültetni jó dolog. Gyümölcsfát a turista utak mellé szintén jó dolog. Tapasztalatból tudom, hogy egy egy alma, szilva vagy bármi nagyon jól tud esni túra közben, főleg ha olyan helyen találunk rá ahol tudjuk nekünk szánták. 2018. november 3.-án két Szentiványi almafa csemetét ültettem el a Zselicben. Két dologra kértem őket, maradjanak életben és ne menjenek sehova. Ma délelőtt meglátogattam mindkettőt , nem kell hozzá kommentár, szót fogadtak!













2018.11.03. 
Ültettem. Kettőt is. Néhány éve láttam először azt a kezdeményezést, hogy ültessünk őshonos gyümölcsfákat a kéktúra mentén. Tetszett a dolog annak idején ültettem is egy kis meggyfát, egy hét alatt nyomtalanul eltűnt. (értsd kihúzták a földből és remélhetőleg nem tűzifaként végezte, hanem valahol elültették)

Csicsai Laci pontosabban Csicsai László Viktor Polgármester Úr néhány napja hirdette meg, hogy megszabadulna néhány saját nevelésű Szentiványi alma csemetéjétől. Kértem és kaptam, Laci Kerekiből le is szállította a csemetéket én pedig gyorsan el is ültettem, valóban nagyon szép és jólnevelt fácskák!
Erről az almáról érdemes tudni, hogy régi fajta, elsődlegesen a felvidéken termesztették és később terjedt el az egész országban. Korai, nagyon korai enyhén savanykás termése van, június közepétől érik. Jókai Mór Kertészgazdászati jegyzeteiben annak idején a türelmetlen kertésznek ajánlja, aki rögtön sikert akar elérni. 

A turista utak mellett nyilván nincs mód a fák gondozására, permetezésére, metszésére tehát előnyös az igénytelen és ellenálló fajok ültetése. A Szentiványi alma pontosan ilyen. 
Mindkét csemete a Zselicben talált új otthonra. A Simonfai tetőn az egyik kéktúrás jelzőtábla társaságában remélhetőleg megmarad és gyorsan növekedésnek indul majd. 


A másik fa nem közvetlenül a kék jelzés mellett van, bár az sincs messze csak kb. 600 m de a pihenő ahol elültettem megyénk második legfontosabb túraútvonala és túramozgalma a Dél-Dunántúli Piros Túra  egyik kényelmes pihenőhelye a Ropolyi erdőben a régi postaút mellett.
Két arra járó biciklis túrázó volt segítségemre, hogy meg tudjam magam örökíteni az utókor számára, cserébe Őket is megörökítettem, hiszen elsőként pihentek meg a kis fa mellett.
Mindkét hely gyakran érintett az egyesületek gyalogtúrái során így ha arra jártok lehetőségeitekhez képest viseljétek ti is gondját a csemetéknek, ha kell egy kis vízzel, ha kell akkor egy-két ág visszavágásával. 

Reméljük még megérhetem, hogy ezek a kis fák termést hoznak az erre járó túrázóknak , hiszen mint említettem ellenálló fajta. 
Kizárólag egy ellensége van igaz az sokszor végzetes lehet, úgy hívják: ember.


2018.11.10.
Egy héttel az ültetés után minden rendben, - meg vannak. A nagyobb csemetét mivel nem tudtam kellően mélyre ásni kicsit betöltöttem, hogy stabilabban álljon, és falevelekkel álcáztam.