2020. május 19., kedd

RP-DDK Somogy megyei szakasz

Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra
Somogy megyei szakasz
- 30 év után.






Az 1989 évben létrehozott túramozgalom 30. születésnapját ünnepelhettük 2019-évben. Közel áll hozzám ez a túramozgalom hiszen ott voltam a kezdeteknél és lehetőségem volt Somogy megyében az egyik szakaszt létrehozni az útvonal kereséstől az első  jelzésfestésig. Az útvonal megnyitó Emléktúra 30 éves kitűzője és később a jelenlegi jelvény is a korabeli létrehozó szervezetek  ötlete alapján készült. 

A kéktúrázás és a jelvényszerző túramozgalmak további népszerűsítése érdekében létrehoztam az RP-DDK túramozgalom Somogy megyei szakaszának egyéni díjazását, mely egy kitűző. Mint ismert Vas és Zala megyében is van hasonló megyei díjazás. A miénkhez Vas megye volt a minta, jobban illik az eredeti jelvény koncepcióhoz. A résztáv díjazásról az MTSZ-t értesítettem, kifogást nem tettek.

A kezdeményezésem jelenleg nem kötődik semmilyen szervezethez azt magán emberként készíttettem el. A teljesítők teljes száma kb. 1700 fő nyilván nem mindenki fogja igényelni ezt a résztáv igazolást de , hogy mégis mennyien azt csak később fogom tudni.

Az igénylések beérkezése alapján fogok dönteni az után gyártásról így mindenkinek lehetősége lesz a megszerzésre, természetesen a korábbi teljesítőknek is.

Amennyiben valamelyik Somogy megyei egyesület felvállalja a továbbiakban a résztáv igazolással , kiküldéssel kapcsolatos feladatokat úgy azt készséggel átadom, ha úgy látom jó kezekbe kerül!

A részteljesítés kitűzőjét az alábbi feltételekkel lehet megkapni:


- Az MTSZ szabályainak megfelelően teljesíteni kell a teljes Somogy megyei szakaszt a szomszédos megyékben lévő alábbi pecsételő helyek között: Zalakomár és Felsőkövesd, ami jelenleg 114.4 km. A pecsételő helyek esetleges változása esetén értelemszerűen változhat a kezdő és végpontok helye is melyről a kiíró ad tájékoztatást.

- A résztáv kitűző megszerzésének nem feltétele a teljes RP-DDK teljesítése de ebben az esetben az eredeti Igazolófüzet bemutatása szükséges, fotó nem!

- Többszörös teljesítők minden bejárásra  kérhetik visszamenőleg is a kitűzőt ilyenkor a nevük a listán egyszer szerepel, de jelezve, hogy  hányat kaptak meg.

- A teljesítés igazolása bármelyik kiadású eredeti RP-DDK igazolófüzetben elfogadott, de másolt igazolólapon nem! Kapható az MTSZ-nél.


 

- A teljesítés igazolása történhet - előre egyeztetett időpontban - Kaposváron személyesen az eredeti füzet bemutatásával, egyúttal a kitűző átadásával, amennyiben az MTSZ még nem igazolta a teljesítést. 

- Amennyiben az MTSZ az RP-DDK teljesítést már elfogadta, elég a teljesítési sorszámot és a személyes adatokat tartalmazó oldal vagy az MTSZ hivatalos igazoló levelének  beküldése másolatban, emailban PDF vagy JPG formátumban, olvasható minőségben. Az Oklevél kevés, mert nincs rajta lakcím!

- Azon sporttársaknak semmit nem kell beküldeni akik szerepelnek az MTSZ hivatalos honlapján a teljesítők listájában az oldal alsó részén. Ők adják meg a pontos postacímüket és a teljesítési sorszámukat emailban és küldöm a szükséges információt.

- A fenti feltételeknek megfelelő igény beérkezésére emailban vagy telefonon reagálok és közlöm az átutalandó összeget. Ha valaki nem kap választ 2 héten belül akkor nem kaptam meg a küldeményét! 

- A kitűzők ajánlott levélben kerülnek kiküldésre, 1 db kitűző esetén a posta költséggel együtt ez 800 Ft. A kitűzők db-ja további 200 Ft ha valaki többet kér egy kiküldéssel. ( max. 4 db kitűző fér egy normál borítékba)  melyet átutalással vagy személyesen lehet kiegyenlíteni. Tekintettel a magas posta költségre érdemes összefogni!
Természetesen lehetőség van arra is, hogy többen együtt adják be az igénylésüket, ilyenkor a kitűzőt is egy levélben küldöm ki a beérkezett utalás után.

- Emléklap vagy hasonló papír nem jár a kitűzőhöz mivel védjük az erdőket. A résztáv teljesítőkről a sorszám, név, lakhely (csak település) feltüntetésével nyilvános listát készítek mely itt megtekinthető. 

- Amennyiben az igénylések alapján úgy ítélem meg, hogy nincs igény a kitűzőre azt – a naptári év végén – megszüntetem melyről időben tájékoztatást adok.

- Boldog Karácsonyt és jó túrázást kívánok mindenkinek a kéktúrákon és Somogyban!

Hevesi Zoltán
Kaposvár.

hev@freemail.hu  (melléklet óriás levélben )

hevesiz@kabelnet.hu (csak levél képet ide ne )

https://www.facebook.com/hevesi.zoltan.7  (üzenetben )





A Somogy megyei szakaszjelvényt az alábbi sporttársak igényelték:

001. Toplak József  Söjtör  4 x.
002. Werstroh János Kaposvár 2 x.
003. Csernus L. Gábor Budapest 2 x.
004. Leitner Attila Ostffyasszonyfa
005. Matécz Péter Erdőkertes 2x.
Én is megkaptam a karácsonyi ajándékot. (Köszönet az ötletgazdának.) 
Hova is tehettem volna, mint a lakás legtermészetközelibb helyére, az illatos fenyőre?
Boldog kék karácsonyt mindenkinek! (Anikó)
006. Iberhardt Anikó Dombóvár 
007. Musztács Gyuláné Kaposszerdahely
008. Hevesi Zoltán Kaposvár
009. Herczeg Antal Fót
010. Soós Lajos Balatonboglár
011. Soós Lajosné Balatonboglár 
012. Mészáros Zoltán Budapest
013. Millei Zsolt Budapest
014. Veltiné Németh Ildikó Biatorbágy
015. Orbán Anikó Budapest
016. Vén Csaba Kalocsa
017. Balázs Árpád Kalocsa
018. Tóth Tibor Kalocsa
019. Kovács Tamás Vác
020. Komlósi Károly Budapest
021. Nagy Krisztina Budapest
022. Radó Lajosné Mosonmagyaróvár
023. Fülöp Norbert Szombathely
024. Fülöp Orsolya Szombathely
025. Magyar Zoltán Budapest
026. Orbán Imre Egyházaskesző
027. Bíró Gábor Nagypeterd




2020. május 17., vasárnap

Deseda arborétum

Itt is lehet látni virágzó rhododendronokat. Igaz nem sokat. Korábban lényegesen több volt de mint tudjuk a hazai kiskertek feljavításának egyik legjobb és legolcsóbb módja ha másét visszük el. Legjobban a pirosát sajnálom, bár lehet, hogy korábban elvirágzott.






A híd még áll de korábbi híradások arról szólnak, hogy 2020 nyarán elbontják, egy ideig úszva lehet majd bejutni később pedig lesz új híd. Az arborétum tetejére egy kilátót, a madár megfigyelő közelébe pedig egy újabb kis hidat ígérnek a pályázatok. 






Most a kellemes nyárias séta mellett ezen újdonságokat is megnéztük volna, mármint, hogy az építkezés hogy áll, na ezzel gyorsan végeztünk. A kis túra során a peremén jártuk végig az arborétumot hiszen ezek a ritkábban járt területek , szép volt.










 SEFAG:  legfiatalabb arborétumunkat 1978-ban létesítettük a desedai mesterséges tó félszigetén. Az arborétum, a tó és a környékén kialakított parkerdő szerves egységet képez. A terület mára kedvelt kiránduló és üdülőcentrummá vált. Az utóbbi esztendőkben egyre több külföldi turista is felkeresi a pihenésre, kikapcsolódásra kiválóan alkalmas területet.

A 28,6 hektár területen létesített gyűjtemény jelenleg 73 lombos fa- és cserjefajt, valamint 38 fenyőfajt tartalmaz. A fejlesztés folyamatos. 2001-ben a félszigeten elhelyezkedő arborétum könnyebb megközelíthetősége érdekében a Kaposvári Önkormányzattal közösen - pályázat útján elnyert pénzből - fahidat építettünk.







2020. május 10., vasárnap

Kardosfa - Márcadó és egy kis kalandozás

Jó volt újra kiszabadulni a Zselici erdőkbe. Túráztunk egy kicsit Márcadóra és vissza , valamint több érdekes helyet is megnéztünk a Csillagpark létesítményeiből, a kellemes kirándulást a kis almafák felkeresésével fejeztük be.

Kardosfa története:



Kutatók Kardosfa első írásos emlékét a XI. századra teszik, I. László király adomány levelében szereplő 30 zselici kanászház egyikeként szerepel.

Kardosfa neve kevés írásos emlékben szerepel, sokkal inkább a szájhagyomány útján terjedő történetekben maradt fenn. A legendák szerint nevét kaphatta egy kidőlt öreg fa gyökerei alatt talált kardok után, vagy a vén fa törzséről, melyben a mulatozó betyárok kardjai „pihentek”. A honfoglalás korabeli legendák szerint egy kardkészítő műhely működhetett itt, de egy másik történet szerint ez a hely stratégiailag lényeges ellenőrző pont volt, így neve talán az állandóan kardot viselő őrszemek után keletkezett.

S lehetséges egy igen egyszerű magyarázat is, hogy a történelem során létrejött egy Kardos-falva nevű település, amelyből később rövidülés során alakult ki Kardosfa.

Írásos dokumentumokból az 1700-as évektől lehet követni Kardosfa történetét. Az 1700-as évek közepén itt épült a Zselic első vadászháza. Később a település vadászati és erdészeti irányító központtá fejlődött. Kardosfa pusztán 12 lakóház volt, több mint 25 háznéppel, később Kardosfa puszta elnéptelenedett, de az erdőgondnoki lakás és iroda fennmaradt és betöltötte funkcióját.

Az erdőgondnoki irodát a SEFAG 1982-től vadászházzá alakította, ahol 21 fő elszállásolására és igényes ellátására volt lehetőség. Ezt a szerepet 2006 tavaszáig, a Hotel Kardosfa*** építésének kezdetéig látta el.





MÁRCADÓ története:

A zselickisfaludi határ legősibb települése Márcadó. Az itt élők méhészettel is
foglalkoztak, s olyan sok volt a mézük, hogy a pannonhalmi apátság tőlük márcban, azaz mézsörben kérte az adót, innen származik e neve.
Szent László királyunk (1077–1095) a pannonhalmi apátságnak adományozott
birtokokat 30 kanász háznéppel és 300 sertéssel a Zselic erdőségen belül. Ezeken a birtokokon csak az apátnak volt hatalma. E falvak között volt Márcadó is.
1403-ban Zsigmond király hűtlenség miatt elvette Rwpulwywar-i (Ropolyújvári)
Tamás és fiai István és János Rupulwywar (Kaposújvár) nevű várát a hozzátartozó kilenc birtokkal, köztük Rupolth-tal és Márcadóval. Az elvett területet Zsigmond Thomas-i Henrik fia János erdélyi vajdának és Zeredahel-i Ders Mártonnak, az ország volt alnádorának adta szolgálataikért
A 15. században Újlaki Miklós kezén volt a település. 1550-ben Dersfi Farkas, 1598- 99-ben Alya Kristóf volt a földesura. 1660-ban Imrefy Farkasné jószága.
1554-ben a török adóösszeírásokban 5 adózót sorolnak fel, 1565-ben szintén öt
adózó élt a településen.




A 17. század elején az utolsó Dersfi lányát, Orsolyát feleségül vette Esterházy
Miklós. Ezzel a Kaposvári uradalom és vár tartozékaival az Esterházy család
tulajdonába került. Ezen birtoktest tartozéka volt Márcadó is. A terület az
államosításig az Esterházy-család tulajdona maradt.
A török kiűzése utáni kegyetlenkedések és a mérhetetlen nagyságú adók, melyekkel a jobbágyokat sújtották, arra sarkallták a falvak lakóit, hogy hagyják el otthonaikat.  Az erdőkben találtak menedéket. A falvak elnéptelenedtek.
1726-ban még mindig puszta volt, s 1812-ben is „felséges Esterházy herceg úr
hegyes-völgyes és erdőkkel borított pusztája”. A földesúr próbálkozott jobbágyok betelepítésével többször is, de egyik sem hozott tartós megoldást. Gazdasági összeírásokban találtak utalást arra, hogy 1770-ben Esterházy herceg svábokat telepített ide, de Rumy Károly, aki 1812-ben írta le a falu akkori jellemzőit, már nem tett róluk említést.
1844-ben valószínűleg már nem éltek ott. Talán egy jobb jövővel kecsegtető településre költöztek. 1848-ban cigányok éltek Márcadón. 
A 20. század első évtizedeiben még iskolája is volt, de régi nagyságát már nem érte el, végül Isten háta mögötti település lévén, lakói elköltöztek.
Elhagyott temetőjét visszafoglalta az erdő, egyetlen viszonylag ép és több leromlott sírkereszt meg jellegzetes temetői örökzöld bokrok még felismerhetővé teszik. 
A SEFAG néhány információs táblát állított a területre.