Szeretem a túramozgalmakat, mert egy határozott irányt és programot adnak esetenként sok évre de hónapokra biztosan. A DBV is ilyen. Arra a szakaszra megyek amelyikre akarok, magam választhatom ki az időpontot, az időjárást, a logisztikát és nem utolsó sorban az esetleges túratársat is. Olyan gyorsan megyek ahogy akarok, akkor állok meg amikor akarok és azt nézem meg amit akarok. A túramozgalmakat kidolgozó természetjárók mindig jobban tudják, hogy mit érdemes megnézni egy adott területen és ennek megfelelően tervezik meg az útvonalat. Természetesen itt is sok új információhoz juthat - akinek van rá igénye.
Most a DBV van terítéken és ebből teljesítettünk ismét egy szakaszt. Aki végig szeretné járni az eddigi és remélhetőleg az elkövetkező beszámolók alapján megteheti akár egyesületi szinten is.
Tömeg közlekedtünk most is a Balatonboglári Borgazdaság előtti buszmegállóig. Innen kb. 2 km rá gyaloglással érjük el a Rácfa ellenőrző pontot. Sok árnyékra itt nem kell számítani ameddig a szem ellát szőlőt találunk. Sok felé maradt méz édes csipegetni való a tőkéken - megkóstoltuk.
Innen egy alsóbb rendű aszfaltos út vezet Szőlőskislakra ami Balatonboglár része. Van bolt , és kocsma is valamint kényelmes pihenő hely.
A településről kikanyarodva egy kicsit emelkedik az út és megnézhetjük a Gaál-kastélyt és kastélyparkot is. Természetesen magán terület, csak a kerítésen kívülről. A tulajdonos neve is változott már.
Ágoston-Madách-Gaál-kastély:
A somogyi dombok lankái között, szőlőültetvényekkel körülölelve, festői szépségű környezetben található a szőlőskislaki Gaál Franciska, a harmincas évek ismert színésznőjének kastélya. Az 1901-ben Ágoston József által építtetett eklektikus kastély később a Madách család, majd a Bogát család tulajdonába került. 1930-tól Gaál Franciska színésznő tulajdona. Államosítás után a Balatonboglári Állami Gazdaság tulajdonába, s kezelésébe kerül. A kastélyban bormúzeumot, s termék bemutató helyet hoznak létre. A rendszerváltozás után is a BB-rt-hez tartozik, de jelenleg már magántulajdon.
Lassan erdős területre érkezünk a szőlők után ez a Landord , akik elég nagy tapasztalatú természetjárók emlékezhetnek az egykor erre vezető Boglárka teljesítménytúrákra.
Érdekes, dimbes-dombos, szép terület. Az őszi színek pedig még szebbé teszik. Az erdőket elhagyva ismét szőlők közé kanyarodik az utunk és határozottan emelkedni kezd. Ez már a Géri-hegy kaptatója ahol a fák között egy útkereszteződésnél találjuk a következő kódunkat. Mielőtt beérünk az erdőbe - ha ebbe az irányba mész -érdemes hátra nézni. Ha a motor zúgást is hallod akkor meg főleg nézz körűl. Nagyon szép a kilátás a hegyekre, Fonyódra és a Badacsony környékére. Most párás volt a levegő de azért nagyon szép. A zöld sáv jelzés itt is elég jól követhető bár nem olyan új mint az előző szakaszokon.
A zöld jelzésen kívül sárga sáv is található a térségben és ez a jelzés érinti az egykori Szőlősgyörök - Kopasz-berek területén állott vár maradványait is. Az egykori mocsárvár nem könnyen kereshető fel, mivel a terület ma is vizenyős. Nagyjából a Géri-hegy alatt található a halastótól kissé É-ra.
A vár maradványait Nováki Gyula 1958-ban Koltay Péter (Szőlősgyörök) kalauzolása mellett járta be első ízben és vázlatosan felmérte. Szőlősgyörök község É-i végétől E-ra 800 méterre, Szőlőskislak felé vezető országúttól K-re 200 méterre van a vár maradványa.422 A vár D-i árka egy vonalban van az alacsony dombhát K-i aljában lévő halastó E-i duzzasztógátjával. A vár területét nehéz meghatározni. Alacsony, lapos domb, relatív magassága 2 m körüli. D irányából sánc és árok védte egyenes vonalban, hossza kb. 43 m. Mindkét vége elmosódott. A sánc belső magassága 0,5 m körüli, az árok szélessége 8 m, mélysége 1-1,5 m. Régebben kocsiút vezetett rajta végig, ezt nem használják, bebokrosodott. A vár K-i oldalán, az előbb leírt sánchoz derékszögben csatlakozva, igen alacsony, alig 20-30 cm magas sáncféle húzódik E irányába, ugyancsak 43 m hosszan, szélessége 1-1,5 m körüli. A vár többi oldalán mesterséges erődítésnek nincs nyoma a felszínen. A D-i sánc és árok vonalától kissé beljebb, 12 méterre határozott perem indul, mely a Ny-i oldalra átkanyarodik, majd az E-i oldalon csatlakozik a K-i oldal alacsony sáncának végéhez. A vár E-i, ÉNy-i oldala alatt mély árok húzódik, de ez újkori vízlevezető árok. Valószínű, hogy ugyanitt várárok volt eredetileg. Még egy külső védővonalnak tűnő vonulatot kell megemlíteni. A K-i alacsony sáncfélétől tovább K-re 30 méterre, vele párhuzamosan egy ugyanolyan, alacsony sáncféle vonul, mindkét vége elmosódott. É-i vége nyilván a nagy árokhoz csatiakozott, de az új árok ezt a részt megváltoztatta. D-i vége kissé a D-i sánc felé kanyarodik, de attól még távol megszűnik E külső várrész területének D-i lezárását közelebbről nem ismerjük A belső vár közepén bolygatási gödrök látszanak, a felszínen sok téglatöredék hever, ugyanígy a külső várrészben is. Teljes területe 110x50 m, 0,47 ha. A belső várrész 35x36 m, 0,12 ha. Történeti adatot nem ismerünk, a helyi hagyomány szerint török vár volt. Jellege alapján késő középkori.
Magyar Kálmán-Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig 2005.
Forrás: http://varak.hu
Van itt a sárga jelzés mellett egy új kori várszerű épület ami elhagyatottnak tűnik. Még nyomozok utána... Update: állítólag vendéglő lett volna, de nem készült el.
A vidám kis szobor után már nincs messze a buszmegálló ahonnan Balatonboglárra vagy akár Kaposvárra is eljuthatunk, ki mikor ér ide. Mi Bogláron keresztül jöttünk haza a vonat kényelmesebb és esetünkben gyorsabb is volt. A Jankovics-kúriát csak a buszból néztük meg, talán legközelebb marad rá idő.
Ez a szakasz lazább, kényelmesebb, ezzel kiértünk a Hács - Gyugy zsákfalvak területéről és a további túrákat már könnyebben tudjuk megközelíteni.
Az előző túrabeszámoló. Következő túrabeszámoló.
