2014. június 28., szombat

Medve-szurdok (Bärenschützklamm)

Mixnitz - Bärenschützklamm - Teichalm

A szurdok elnevezésében a Medve - mellett a Medveölő is használatos, a fordítás inkább erre utal..

A hazai természetjárók két részre oszthatók van aki már járt a Medve -szurdokban és van aki csak ezután fog. Beszámolóm talán kedvet csinál másoknak is, hogy megnézzék ezt a szenzációs helyet, melyhez hasonló nem nagyon van máshol.  A Medve-szurdok németül Bärenschützklamm Stájerországben található, Gráztól É-ra Mixnitz falu közelében.

Somogyból célszerű Szlovénián át az ottani majd osztrák autópályákon megközelíteni ez a leggyorsabb útvonal, nekünk két technikai megállóval 4,5 órás volt oda és vissza is. A szurdok bejárata csak gyalog közelíthető meg. Mixnicz K-i részén a szurdok felé vezető úton nagy parkolók vannak de ezek kizárólag személyautóval érhetők el. Autóbuszt a vasút közelében lehet leparkolni. Egy súlykorlátozott híd egy magassági korlátozott aluljáró és persze  táblák is jelzik, hogy az autóbusszal meddig mehetünk.  
A parkolóhelytől a szurdok teteje ahol a szenvedéseink enyhülhetnek kb 6 km távolságra és 700 m-el feljebb van. Ezt a túrát úgy lehet elképzelni, hogy van két Badacsony egymás tetején az elsőre felmehetsz bármilyen tempóban bárhol megpihenve és akár vissza is fordulhatsz. Ez az útvonal is nagyon szép hiszen a Mixnitzbach patak mellett vezet hatalmas sziklákkal övezett tájon.
A bejárati pénztárat elérve a padoknál asztaloknál mindenképpen érdemes jól megpihenni. Aztán jön a második menet ahol az útvonal már egyirányúvá válik. A keskeny , egyszemélyes hidakon lépcsőkön, létrákon nem mehetsz gyorsabban mint az előtted haladó és meg sem állhatsz mert akkor mindenkit megállítanál aki mögötted van. 
A szurdok létrái jó minőségűek és itt valóban nem lehet másként tovább haladni mint ezek segítségével.
A bejáratnál kb. 400 m-es sziklák meredeznek mellettünk a kijáratnál ahol kimászunk a szurdokból, az oldalfal kb. 50-60 m magas lehet , nem lehet egészen végigmenni a szurdokon. Ha a 164-es sorszámú utolsó létrán kimászunk azért még nem kell örülni több mint 100 m emelkedő van még  a kocsmáig és kb. 1 km.
Van néhány hely, de nagyon kevés a létrák hidak csatlakozásánál ahol lehetőséget adhatunk a nálunk gyorsabbaknak, hogy elkerüljenek.  A 100. létra környékén van egy menedékház pottyantóssal, padokkal ott lehet egy jót pihenni.
Számomra két nehezebb része volt az útvonalnak. Az első nem sokkal a létrás szakasz kezdete után ahol a nagy vízesést kerültük meg felülről és a végén a kimászás a szurdokból. Ezen a két részen az átlagosnál jóval meredekebbek a létrák. 
A Guter Hirte  menedékháznál ehetünk, ihatunk és persze pihenhetünk.
A menedékháztól lehetőség van egy elég meredek erdei ösvényen vissza ereszkedni Mixnitz-be, így körtúrában is megjárható a szurdok.    
Csoportunk túrakiírásában fakultatív programként szerepelt egy délutánra ütemezett elázás , csúszkálás a vizes köveken, gyökereken, és itt ott a sárban aki mindezt bevállalta még további kb. 500 m szintemelkedéssel felmászhatott a Hochlantsch 1720 m-es csúcsára. Az előrejelzés szerint az eső délután kettőre volt várható kicsit késett csak három körül érkezett meg, de akik felmásztak kaptak belőle a lefelé vezető úton.
A csapat azon része aki a kényelmesebb és kevésbé nedves  útvonalat választotta, - velem együtt -  szép erdei úton, nagyjából szintben haladva  a kocsmázás után tovább indult  Teichalm településre.
Ez tulajdonképpen egy szép kis hegyi tóval rendelkező inkább téli turistaközpont mivel több sípálya és szálloda is van itt.
Fenyvesek, szép alpesi rétek és bocik között vezet ide az út. Buszunk ide fel tudott jönni - 1100 m körül van, és itt várt bennünket.


A Medve-szurdok (németül: Bärenschützklamm) Ausztria egyik legnagyobb szurdokvölgye. Az egyedülálló természeti kincset 1978-ban természeti értéknek nyilvánították. Stájerország tartományban a Közép-Alpokhoz tartozó Grazer Bergland hegység és a Mur folyó völgyében található. Közvetlenül Mixnitz település közelében, 479 méter tengerszint feletti magasságban, Graztól 40 km-re északra. Ez a kanyargós kis település tekinthető a szurdok bejáratának. A szurdok másik végén a Guten Hirten menedékház található 1209 méter tengerszint feletti magasságban. A Pernegg Nemzeti Park részét képző szurdok május 1-től október 31-ig látogatható. Van csoportos belépő 30 fő felett 3 euró, személyenként, 3.50 (2014)   

Természeti környezet

A Medve-szurdok a Hochlantsch-vidék egyik leghosszabb, és 24 vízesése révén legszebb vizes szurdoka, melyet a benne folyó Mixnitzbach patak vájt ki. A szurdok látványosságai közvetlen közelről élvezhetőek, a kiépített utat létrák, hidak, teszik biztonságossá és látványossá.

A szikla-szorosban  164 fahídon, létrán és 2900 lépcsőfokon keresztül lehet egyre feljebb jutni, miközben a patakok, zúgók, vízesések morajlanak a túrázó lába alatt. A szurdok meghódításához nem szükséges hegymászó tudás, de a sportos erőnlét, a stabil mozgáskoordináció és a szédülésmentesség alapfeltétel. A sziklák közül kiérve, a tisztáson 1209 méter magasan turistaház várja a túrázókat. Mivel a szurdokban a közlekedés egyirányú, a visszaút a hegy másik oldalán történik, egy fenyvesek között kanyargó ösvényen, ami a Teichalm-tóhoz vezet, ahol még érdemes egy rövid levezető sétát tenni a tóparti ösvényen. A táv kb. 12 km, a szintkülönbség kb. 700 m.

Növénytani és állattani szempontból számos növény és állat menedéke a szurdok. A leletek bizonyítják, hogy számos barlangban, köztük a „Sárkány-barlangban” is az ember már az újkőkor idején, a „közép-stájer-i karsztban” jelen volt.

A magyar túrázónak szokatlan, hogy a turistajelzések mindenütt egyformák (az osztrák piros-fehér-piros nemzeti színek), az útvonalakat számok jelölik (itt pl. 740, 745, 746), amelyeket azonban csak térképről, vagy az elágazásokban álló irányjelző táblákról lehet megtudni. Távolságadatok egyáltalán nincsenek a táblákon, menetidő-adatok néha, de itt is találtunk ellentmondásokat.

Forrás.


A "Medveölő-szurdok" Hat ifjú vágott neki 1896-ban, hogy megkísérelje végigjárni a Mixnitz- patak korábban járhatatlannak gondolt szurdokvölgyét. A helyet a környékbeliek Bärensczützklamm néven (Medveölő-szurdok) ismerték, az elnevezés azokra a régi időkre utal, amikor még éltek Stájerországban medvék. A fiúk terve nem sikerült egészen jól, egyikük lezuhant, és súlyos sérüléseket szenvedett. Próbálkozásuk felkeltette a hegymászók, hegyi túrázók érdeklődését, így kicsit nekik is köszönhető, hogy a gráci Alpinklub 1901-ben elkezdte a szurdok "kiépítését", járhatóvá tételét. Akkor talán senki sem gondolt arra, hogy az általuk eltervezett és létrákkal, hidakkal ellátott útvonal száz év múlva az Osztrák- Alpok egyik leglátogatottabb turistalétesítménye lesz. Az elmúlt évszázadban a kiépített utat a tavaszi hóolvadás utáni ár többször is úgy elmosta, hogy szinte teljesen újjá kellett építeni. A tél és a hóolvadás kisebb- nagyobb károkat minden évben okoz, így az Alpenverein Mixnitz-i szekciójának- később ez a szervezet lett az útvonal gondozója- rendszeres tavaszi tevékenységéhez tartozik az eltört korlátok, megsérült létrák kicserélése.
Forrás.

Köszönöm a szép túrát! Még több fotó, katt a kis képre:
Medve-szurdok, Mixnitz