2024. február 28., szerda

Szentbékkálla

Az OKT járás során már végig jártam ezt a szép útvonalat, sőt hosszabbat is. A Káli-medence gyöngyszeme ez a kis falu és a környezetében található látnivalók. Kaposvárról tömegközlekedéssel lehet oda/vissza utazni és minden látnivaló is belefér egy 6 km körüli sétába.  Ezúttal túratársam geoládákat keresgélt erre, én pedig 'csak' gyönyörködtem a látnivalőkban. Igaz a Velétei palotarom melletti meredek lejtő kicsit megizzasztott de végül is gond nélkül leevickéltem. Ha teheted ismerkedj meg ezzel a szép vidékkel.   

Szentbékkálla 

Község Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.










A Káli-medencéhez tartozó település, a medence északi, a Boncsos-tető, a Fekete-hegy, Sátorma-hegy által körbefont térségét foglalja el, a 71-es főúttól északra. Közelében található a híres kőtenger is. A település elhelyezkedéséből nem csupán a különleges panoráma és sok természeti látnivaló adódik, hanem olyan viszonylagos éghajlati védettség is, melynek következtében évente mintegy kétezer órányit süt a nap. Viszonylag kis kiterjedésű határa körben erdős, dombos és csak dél felé nyitott, azonban ez utóbbi nagy része mocsaras. A faluszerkezet már az 1273-as évektől kezdett kialakulni és a későbbiekben már 110 ház egységes képe mutatta Szentbékkállát a korabeli térképeken.

Töttöskáli templomrom




Töttöskál nevezetű falut 1296-ban említik először, Thwtheus, Theutheus, majd Teutuskal néven. Királyi udvarnokok lakták. A török 1531-ben elpusztította a falut és a templomot is, de később újjáépítették s egészen a XIX. századig használták misézőhelyként. 1876-ban viszont már romként írják le. Romjai szépen megmaradtak, nyáron egy kicsit gazosak. A panoráma viszont csodás innen a Káli-medencére. A rom körül találtak egy XI. századi, egyenes pengéjű kardot, amelyt ma a Magyar Nemzeti Múzeumban őriznek.



A rom szépsége megihlette a filmkészítőket is, az "Állítsátok meg Terézanyut" című filmben 2 óra 1 percnél látható.

Velétei palotarom



A XIV. században a veszprémi püspök építtette a gótikus stílusú velétei palotát, melynek romjai még ma is állnak.Nevét nem a településről kapta, Veléte nevű helység létezik ugyan, de 600 km-rel távolabb, Huszt mellett. A Balaton-felvidéken nincs nyoma ilyen nevű településnek, de a környéken 1379-ben említenek egy Belethfalwa nevű helységet, amiből eredhet az elnevezés, igaz, ez is távolabb, Zala megyében található.A rom azon ritka balatoni, középkori eredetű romok közé tartozik, amelyek nem egyházi célokat szolgáltak. 





Figyelemre méltó az egyemeletes rom épületsarkán kiugró faragott kőkonzol, amely régen az erkélyt tarthatta.

Kőtenger




Szentbékkálla, Köveskál, Salföld, Kővágóörs mellett a hajdan nagyobb kiterjedésű, de az évszázadok folyamán malomkőfaragásra felhasogatott kőtengerek maradványai Európa-szerte híres geológiai értékek. A legszebb közülük a szentbékkállai kőhát zömmel eredeti állapotban megmaradt sziklasorozata.

A kőtenger úgy keletkezett, hogy a vulkanikus utóműködés idején ezen a vidéken hévizes források törtek föl, és a forró víz az itt található fehér homokot kemény kőhalmazzá cementálta, ragasztotta össze. Ebből jöttek létre a különböző alakzatok, sziklák, innen e kővidék megkapó változatossága. A Kőtengert nemcsak az időjárás alakította, hanem a sziklák egy részét bányászták is.

A fű és a tarka virágok közül fel-felbukkanó kvarchomokkő sziklák nemcsak a mezőn, az udvarokon is feledhetetlen látványt nyújtanak. A sziklák kis mélyedéseiben növények virulnak.






Az évszázadok malomkőbányászata darabolta fel a Szentimre-puszta felett lévő kőhát hatalmas szikláit is. Egy működő bányától északkeletre Szentbékkálla irányában még szinte érintetlenül áll az a kőhátrész, amely a Káli-medence legjelentősebb geológiai értéke. Kisebb ház nagyságú kövek hevernek itt szanaszét. Közülük az egyik sziklacsoport különösen érdekes: egy hatalmas kőtábla enyhe billenéssel megmozdul, ha a végére állnak.

(forrás: geocaching.hu)