2018. június 16., szombat

Zselic Turistája 2.

Kaposszentjakab - Herceg-források - Cserénfa - Szentbalázs  11 km / 200 m


Rögtön azzal kell kezdenem ezt a beszámolót, hogy elnézést kérjek azoktól akik számítottak a beígért fülig érő csalánra és társaira. Az SmTSZ beavatkozásának köszönhetően ez a túra egy kellemes sétaúttá változott!

Mint azt utólag megtudtam, Balázs Laci személyesen vágta ki az utat előző nap, azaz péntek délután, hogy meglepetést szerezzen. Sikerült. Köszönjük szépen.
Az út melletti 2 m-es gaz azért érzékeltette, hogy a vegetáció még működik. A reumás kezelésre vágyóknak csak egy lépést kellett tenni jobbra vagy balra és máris gyógyulhattak. Mózes is valahogy így nézhette a megnyíló Vörös-tengert mint mi a gaztengerben nyíló utat.
Szerencsére az előző napi esőkből maradt egy kevés így legalább itt ott a pocsolyák kerülgetése hozott némi változatosságot.
A túrát a 7-es autóbusz végállomásától kezdtük, az apátsági romok természetesen zárva vannak - már hónapok óta - mivel tavaly ősszel elméletileg megkezdődött a turisztikai centrum fejlesztése.
Egy kapavágás sem történt azóta de biztos ami biztos, így legalább a turista szezonban sem fogja senki látni Kaposvár ezen nevezetességét. Somogyban 2018-ban többek között ezért is szűnt meg a Somogyi Várak túramozgalom!

A szőlőhegy gerincútjáról szép kilátás volt a városra. A Nyárszói-erdőben a sárga rom majd a sárga forrás jelzést követtük  az út jól járható, a pocsolyák kerülgethetők voltak.

Szép ez az erdő, kereszteztük a Sefag erdészeti útját majd lassan leereszkedtünk a források völgyébe.



Ez az érdekes és valaha szebb napokat látott forrás csoport is teljesen romokban áll, pusztul, mint Somogy legtöbb forrása. A pihenőhely is tönkrement, ez is egyike a gazdátlan turista emlékhelyeknek.
A sárba ragadt kabóca Illia Jolán felvétele.

Kicsit pihentünk, fényképezgettünk, hallgattuk a kabócák énekét majd a szépen lekaszált úton indultunk tovább Cserénfa felé.

A mellettünk lévő gaztenger magassága azért éreztette, hogy néhány napja itt más volt a helyzet. Gyorsan haladtunk tovább, megcsodáltunk egy szép fenyő hagyásfát, majd a kis emelkedővel elértük a szőlőhegyet.

 A pincéknél a gazdák tették a dolgukat mi pedig a szép mély horhón keresztül elértük a falut.

Bőven volt időnk így a központban a padoknál pihentünk egyet, a Meteor hivatalos túrája itt véget ért.



A Zselic Turistája mozgalomban résztvevőknek viszont még át kellett sétálni a szomszédos Szentbalázsra az egykori vasút nyomvonalán.
Ez a szakasz is hozott izgalmakat ugyanis egy méhész rátelepült az útra. Igaz ez nem turistaút de egy használatban lévő szekérútra azért mégiscsak illetlenség így kipakolni. (finom akartam lenni) A méhekre figyelmeztető tábla ki is van téve. Ami viszont már pofátlanság az az , hogy a Kaposgyarmat felé kanyarodó zöld sáv jelzés mellett is ott vannak a kaptárak, na ez már megérne egy kis figyelemfelhívást az önkormányzat felé!

13 fős csapatunkból csak 2 embert csípett meg figyelmeztető jelleggel egy egy méhecske, így nagyobb baj nem történt de legyetek óvatosak! Szentbalázson még várnunk kellett jó fél órát, szurkoltunk is, hogy az eső vagy a busz ér e oda előbb. A busz nyert.


Néhány kölcsön kapott fotó bizonyítja, hogy én is ott jártam, köszönöm !

Köszönöm a túrát, ezzel a Zselic Turistája sorozatból már három  teljesítve.

Még több fotó, katt a kis képre:
Zselic Turistája 2.