2015. június 28., vasárnap

Ötschergräben - szurdok az "Osztrák Grand Canyon"

Wienerbruck - Lassingfall -  Ötscherhias - Mirafall - Stausee Erlaufklause - Mitterbach
Táv: 14.2 km  Szint: 320 m

Ezt a völgyet röviden Ausztria Grand Canyonjának is nevezik. Kis patakok és folyamok vájták évszázadokon keresztül az Ötscher mészkő szikláit és formáztak mély szurdokokat, bizarr sziklaformációkat és lélegzetelállítóan szép vízeséseket - rövidre fogva ez volt erre a napra a túracélpontunk!
Tudtuk, hogy messze van, de hogy ennyire ... mindenesetre elgondolkodtató, hogy miért tartott odafelé közel 8 órát az utazás, szerencsére haza felé belefértünk a 6.5 órába! Lehet, hogy túl lassan ment a busz?
A lényeg az, hogy megérkeztünk Wienerbruckba - mind a két busszal - sikerült is leszállni róla mivel a szurdokba nem lehet busszal bemenni.  58 fős csapatunk az alacsonyan járó felhők szitálása alatt indult neki a túrának de aztán gyorsan nekivetkőzünk mert az eső csak nem jött meg és a szurdokban meleg és párás idő volt.
A belépő 2 euró volt ami belefért a befizetett útiköltségbe, hiszen lényegesen többen jelentkeztek, mint a kalkulációkor. Aki előbb tudott róla annak még a biztosítása is belefért. 
Völgymenettel indul a túra a kis patak mellett és gyorsan elérhetjük a Lassingfall vízesést az első nagyobb látványosságot.
 
A kanyargó ösvény kétirányú tehát itt szembe forgalom is van, ez az egész szurdokra érvényes! 
Az útvonal szinte egyenes vagy enyhén lejt és biztonságos, a szikla anyaga itt mészkő ezért vizesen kicsit csúszós de ilyen hely nagyon kevés van.
A beépített pallók, hidak általában egy oldalas kapaszkodóval vannak ellátva de  teljesen biztonságosak. 
A régi vízi erőmű már csak múzeumnak tűnik látogatható, és érdekes is volt.  Az erőműnél két patak találkozik az eddigi piros jelzésünk sárgára változik és a másik patak völgyében már folyásiránnyal szemben túrázunk.
Kicsit vadabb, sziklásabb a terep de továbbra is könnyen járható, száraz időben a murvás útra érdemes figyelni mert könnyű rajta megcsúszni. kb. 1.5 órás túrával érkezünk el a menedékházhoz, ahol egyszerű ételeket és italokat is vásárolhatunk, megpihenhetünk.  
Saját ételeinket, italainkat csak a külső részeken fogyaszthatjuk el, ezt szóvá is teszik.
A ház ellátása nem lehet egyszerű, később láttuk is a kis lánctalpas hegymászó járművüket amivel az árút hordják.  
A menedékháztól kb. 20 perces sétával érhetjük el a Mirafalle vízesést ami 80 m-es magasságával már elég látványos.
Innen vissza menve a házhoz egy jó kis szerpentinen közel  200 m szintemelkedéssel jutunk ki a szurdokból. Útközben egy kis vízimalomszerűség is látható az egyik oldalpatakon.  
Széles jól járható murvás útra érünk ahol minket elért egy zápor, arra jó volt, hogy elázzunk de mivel már kint voltunk a szurdokból sokat nem zavart bennünket.
Egy erdei kis kápolnánál szusszantunk egy kicsit ,tettünk egy kis kitérőt a közeli völgyzáró gáthoz, - itt esett az eső legjobban. 
 
Visszatérve eredeti útvonalunkra természetesen a tiltott és lezárt hídon keltünk át a víz felett majd szép erdei gyalogúton, végig a tó partján - Erlaufstausee - tanösvényszerű terepen érkeztünk vissza a civilizációba ahol a kijáratnál már vártak bennünket buszaink Mitterbach határában. 
Itt a buszok koedukált öltözővé alakultak át - aki hozott tartalék ruhát átöltözött , a vizes holmit kiteregettük és már indultunk is tovább.
Az eső közben elállt és Máriazell-ben még volt egy program, a templom megtekintése, mivel este 7-kor értünk oda már javában ment az esti mise, így nagyon nem volt illő a nézelődés, nem is ment be mindenki.  Hazafelé aztán egy újabb hosszú buszozás várt ránk és hajnali 3-ra már saját ágyamban alhattam.
Ez a szurdok lényegesen könnyebb mint a Medve-szurdok, fizikailag nem megerőltető mert gyakorlatilag nincs benne szintemelkedés míg a Medvében ez nem mondható el. Másrészt itt úton lehet menni nem pedig szinte végig létrákon, lépcsőkön tehát a talpat sem annyira veszi igénybe.  Hátránya, hogy messzebb van.

Köszönjük a túravezetést, szervezést  Berkes Józsinak, szép túra volt.

Ötschergraben - szurdok