Virágos Deseda

 8 km-es séta otthonról haza. :-)

Katt a kis képre.

Szentbékkálla

Az OKT járás során már végig jártam ezt a szép útvonalat, sőt hosszabbat is. A Káli-medence gyöngyszeme ez a kis falu és a környezetében található látnivalók. Kaposvárról tömegközlekedéssel lehet oda/vissza utazni és minden látnivaló is belefér egy 6 km körüli sétába.  Ezúttal túratársam geoládákat keresgélt erre, én pedig 'csak' gyönyörködtem a látnivalőkban. Igaz a Velétei palotarom melletti meredek lejtő kicsit megizzasztott de végül is gond nélkül leevickéltem. Ha teheted ismerkedj meg ezzel a szép vidékkel.   

Szentbékkálla 

Község Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

A Káli-medencéhez tartozó település, a medence északi, a Boncsos-tető, a Fekete-hegy, Sátorma-hegy által körbefont térségét foglalja el, a 71-es főúttól északra. Közelében található a híres kőtenger is. A település elhelyezkedéséből nem csupán a különleges panoráma és sok természeti látnivaló adódik, hanem olyan viszonylagos éghajlati védettség is, melynek következtében évente mintegy kétezer órányit süt a nap. Viszonylag kis kiterjedésű határa körben erdős, dombos és csak dél felé nyitott, azonban ez utóbbi nagy része mocsaras. A faluszerkezet már az 1273-as évektől kezdett kialakulni és a későbbiekben már 110 ház egységes képe mutatta Szentbékkállát a korabeli térképeken.

Töttöskáli templomrom

Töttöskál nevezetű falut 1296-ban említik először, Thwtheus, Theutheus, majd Teutuskal néven. Királyi udvarnokok lakták. A török 1531-ben elpusztította a falut és a templomot is, de később újjáépítették s egészen a XIX. századig használták misézőhelyként. 1876-ban viszont már romként írják le. Romjai szépen megmaradtak, nyáron egy kicsit gazosak. A panoráma viszont csodás innen a Káli-medencére. A rom körül találtak egy XI. századi, egyenes pengéjű kardot, amelyt ma a Magyar Nemzeti Múzeumban őriznek.

A rom szépsége megihlette a filmkészítőket is, az "Állítsátok meg Terézanyut" című filmben 2 óra 1 percnél látható.

Velétei palotarom

A XIV. században a veszprémi püspök építtette a gótikus stílusú velétei palotát, melynek romjai még ma is állnak.Nevét nem a településről kapta, Veléte nevű helység létezik ugyan, de 600 km-rel távolabb, Huszt mellett. A Balaton-felvidéken nincs nyoma ilyen nevű településnek, de a környéken 1379-ben említenek egy Belethfalwa nevű helységet, amiből eredhet az elnevezés, igaz, ez is távolabb, Zala megyében található.A rom azon ritka balatoni, középkori eredetű romok közé tartozik, amelyek nem egyházi célokat szolgáltak. 

Figyelemre méltó az egyemeletes rom épületsarkán kiugró faragott kőkonzol, amely régen az erkélyt tarthatta.

Kőtenger

Szentbékkálla, Köveskál, Salföld, Kővágóörs mellett a hajdan nagyobb kiterjedésű, de az évszázadok folyamán malomkőfaragásra felhasogatott kőtengerek maradványai Európa-szerte híres geológiai értékek. A legszebb közülük a szentbékkállai kőhát zömmel eredeti állapotban megmaradt sziklasorozata.

A kőtenger úgy keletkezett, hogy a vulkanikus utóműködés idején ezen a vidéken hévizes források törtek föl, és a forró víz az itt található fehér homokot kemény kőhalmazzá cementálta, ragasztotta össze. Ebből jöttek létre a különböző alakzatok, sziklák, innen e kővidék megkapó változatossága. A Kőtengert nemcsak az időjárás alakította, hanem a sziklák egy részét bányászták is.

A fű és a tarka virágok közül fel-felbukkanó kvarchomokkő sziklák nemcsak a mezőn, az udvarokon is feledhetetlen látványt nyújtanak. A sziklák kis mélyedéseiben növények virulnak.

Az évszázadok malomkőbányászata darabolta fel a Szentimre-puszta felett lévő kőhát hatalmas szikláit is. Egy működő bányától északkeletre Szentbékkálla irányában még szinte érintetlenül áll az a kőhátrész, amely a Káli-medence legjelentősebb geológiai értéke. Kisebb ház nagyságú kövek hevernek itt szanaszét. Közülük az egyik sziklacsoport különösen érdekes: egy hatalmas kőtábla enyhe billenéssel megmozdul, ha a végére állnak.

(forrás: geocaching.hu)

Három Királyok túra

 A jótékonysági, közösségépítő kiránduláson  ezúttal is több, mint ezren vettek részt - írja a Kapospont. 

Végül is itt a picesor volt a lényeg, magán véleményem, hogy kevesebb mint 1000 ember volt, kb. 800 de végül is mindegy, mi ott voltunk a Zoli fiammal.

Sokadik alkalommal indultunk neki ennek a sétának. Újítottak a rendezők mert két távot hirdettek, a két táv végül is kissé káoszosan egybe olvadva indult el.

Ami nagyon előnyös változás volt az a kocsma kitelepítése az iskola épületéből. Így nyugodtan és egymás taposása, leöntése nélkül lehetett benevezni a szokott csokival.

Az útvonal olyan amilyen , a pincesorig a Szőlőhegyi utca aszfalt, aztán a Kőkereszt utca híg sár, a Gutora utca kőszórásos jól járható, a Hegyerdő utca ismét aszfalt az is jól járható a kilátóig.

Sok pince volt nyitva, mi csak csak teáztunk az is jólesett és jó pár zsíros kenyeret is ettünk, persze hagymával. Kóstolónak azért egy kis forralt bort is hoztunk.  

A csepergő eső elállt amikor leparkoltunk, és egészen addig nem esett amíg vissza nem értünk. Köszönöm a lehetőséget és a társaságot!

A rendezvény nevét már jó lenne fixálni mert ma az alábbi változatokkal találkoztam:

KAPOSPONT: Három Királyok túra 

SONLINE: Háromkirályok túra

Nagy Attila főrendező: Három királyok túra

A 2500 Ft-os emlék bögre szerint: Háromkirályok Túra