2022. január 30., vasárnap

A Deseda arborétumban jártunk

 A Deseda arborétum hídjára már nagyon ráfért a felújítás. Emlegették már kb. 2 éve de eddig nem történt semmi. 2022-ben viszont eljött a változás ideje. A SEFAG 01.12.-én tette közzé honlapján, hogy lezárja a hidat. A tél kellős közepén ez kicsit meglepő de talán attól tartottak, hogy ha befagy a tó akkor itt sok ember fog korcsolyázni, és közben a hidat is használnák, szóval jobb a biztonság. Egyetértek ezzel, két héttel a kihirdetés után kimentünk kicsit körülnézni és már a munkák is megkezdődtek. Azaz kerítést emeltek a híd mindkét végére és a közepén felszedték egy pár méteren a járó felületet. Mondjuk így nehéz lesz tartani a határidőt de mint tudjuk csodák igen is léteznek. Ezen a kis 5 km-es, oda vissza sétán ezt láttuk:



Magyaregres felől indultunk az arborétumba mert elvileg onnan semmi akadály nincs, igaz a turistautak.hu térképe nem ezt mondja, de mit várhat az ember olyan térképtől amiről az autóút is hiányzik. A másik túrázásra használható térkép az OSM féle, már közelít a valósághoz. Nem tartalmaz valótlan információt és pontosan jelöli, hogy a DDP-t járók merre kerülhetik el a hidat az építés idejére. 

Turistautak.hu


OSM

A tuhu térképe szerint a Magyaregresről induló Petőfi utca  és az azt követő földút a "Híd felújítása miatt lezárva". Ebből természetesen semmi nem igaz. Az arborétum É-i bejáratáig ha nincs nagy sár autóval is kényelmesen el lehet jutni. Az utca elején egy villanyoszlopon van a hirdetmény a terelésről, az helyes információt tartalmaz, remélhetőleg hosszú életű lesz. Talán a közeli pecsételőhelyen is megtalálható, a kocsmánál több az ember. Szóval az arborétumba hátulról be lehet jutni és érdemes is, hiszen tavasszal a rododendronok virágzásakor már nagyon szép a természet és ez egész évben így is marad. 


A tó partján jöttünk végig, az egresi csónak kikötő mellett, egészen a hídig. A tó kezdetben teljes szélességben, később már csak részlegesen volt befagyva. A viharos szél és a hullámzás nyilván a vékony jeget feltördeli. 



Érdekes volt a sok vízimadár, a kacsák a vízfelület szélén de kint a jégen üldögéltek, míg a hattyúk teljes létszámban a vízben úszkáltak, le le merültek, szóval látszott, hogy mindenki jól érzi magát. Mi is. Az arborétum télen is szép, érdemes besétálni ha valakinek a DDP járás közben belefér az idejébe.










Reméljük nyáron már az új hídon fogunk átmenni.


  


 

2022. január 8., szombat

Kereki - Nezde - Szólád (DBV)

 Ez volt az újévben az első érdemi túrám. Jól le is fárasztott de szép volt, és ismét haladtunk egy kicsit a DBV túramozgalomban. Most már 61,5 km-nél járunk a teljesítésben és ez már több mint 57%.  Ez egy szép és látványos szakasz, és jól lehet nosztalgiázni az egykori FTV túrák útvonalán. Jó kétórás buszozással értük el a kiindulási pontunkat azaz Kerekit. Nem volt nagy tömeg, leszálltunk és kiürült a busz. 

A logisztikáról csak annyit említenék, hogy a túra előtt 2 nappal tette közzé a SEFAG, hogy a túra tervezett napján hajtóvadászat lesz a Szántódi erdészetnél. 

Ez az erdőterület oda tartozik, azonnali telefonálás a fővadásznak, elmondtam röviden az útvonalat és Ő jelezte, hogy mehetünk nyugodtan. Így is volt, még csak nem is hallottunk semmit.



Az itt álló vörös színű kereszttől más sokszor indultam túrára. A közeli Emlékpark volt a Rajt helye egykor a mára megszűnt "Nezdei Kézfogó"  teljesítménytúrának. - 6 fokban indultunk és ez jó is volt mert az emelkedőt a fagyos terepen könnyen tudtuk teljesíteni. 




Na jó ez kicsit túlzás mert az oxigén nagyon gyorsan és gyakran kifogyott de azért csak felértünk. A Fejérkő vár rekonstrukciós munkák miatt le van zárva. Építési terület, nem látogatható - jelzi ezt egy cetli a sáncon. 




Ember nem volt a közelben, munka zaj sem hallatszott mint korábban Telekiben a kápolnánál, és különben is nekünk meg kellett keresni a DBV kódot, amit szerencsésen nem is találtunk meg. Ha már beléptünk az építési területre gondoltam megnézzük mit építettek eddig. Ha jól láttam semmit. Csak néhány állvány volt a falak egy részénél, és úgy tűnt a lazább téglákat leszórták a vár közepére. Szóval ennyi. Észak felé a kilátást a viaduktra még meghagyták, a sánc árkok is megvannak, reméljük lesz ez még szebb is. 

Én azért fel szoktam készülni a túrákra és most is utána olvastam, hogy megnézhetjük e a várat. Itt a hivatalos közlemény, e szerint a vár 2021. december 17. napjáig nem látogatható.

Be is idézem a vonatkozó rész mert az ilyen be nem tartott linkek el szoktak "romlani". 


Kereki vár ideiglenes lezárása - állagmegóvás és bővülő turisztikai lehetőségek

2021. június 10., Csütörtök
A Kereki vár 2021. június 15. napjától tervezetten 2021. december 17. napjáig állagmegóvási-, valamint pihenőterasz és turista útvonal építési munkák miatt nem látogatható.

 Tisztelt Természetjárók!

 

Értesítjük Önöket, hogy a Kereki vár 2021. június 15. napjától tervezetten 2021. december 17. napjáig állagmegóvási-, valamint pihenőterasz és turista útvonal építési munkák miatt nem látogatható, a munkaterületen való tartózkodás balesetveszélyes, emiatt lezárásra kerül.

 A közel 700 éves Fehérkő vára, népszerűbb nevén a Kereki vár, a régió egyetlen épen maradt kővára. A Magyar Természetjáró Szövetség konzorciumi vezetésével a SEFAG Zrt. által megvalósítandó „Somogy bejárható varázsa” (GINOP-7.1.2-15-2017-00018) címet viselő projekt keretében a várat faszerkezetű látogatói gyalogosjárda öleli majd körbe.  Az építmény északi oldalán panoráma és pihenő teraszt alakítunk ki, amelyről a Balaton északi partjának csodás látképe figyelhető meg a völgyhíd gigantikus oszlopai között. Kialakításra kerül továbbá egy túraútvonal, amelyen a Kereki Czikó pihenőtől közel egy kilométeres sétával érhetjük el a várat.

  Köszönjük szépen türelmüket és megértésüket!




Megnéztem a naptárt, nálam 2022.január 8.-at mutatott. Nyugodt szívvel megnéztük a várat és nyilván csak elírták a dátumot , de egyszer majd csak elkészülnek. Nem jó jel, hogy fél év alatt csak eddig jutottak! Aztán megnéztem a hivatalos pályázati anyagot is, abban 2022.04.30 a befejezési határidő, igaz abban sok egyéb is van.  
Ami elkészült az a szép kilátás, és a turista út, amin felmentünk. Igaz ezek már legalább 15 éve elkészültek, hiszen egyike voltam azoknak akik megkeresték ezt az útvonalat és először felfestették. Akkor még ingyen!

Végül a kódot is megtaláltuk - az egyiket - nem tudom a másik hol van, de amit találtunk az a tiltott területen kívül van. Követve az egykori FTV útvonalat elhaladtunk a volt vadászkastély hűlt helye mellett. Itt hívom fel a figyelmet arra, hogy aki tavasszal jár erre és az erdő szélén sok nárciszt lát virágozni azok Horthy Miklós egykori virágos kertjéből származnak! A terep még mindig fagyos volt jól tudtunk haladni és az erdő szélén még az FTV 1-es kódtáblát is megtaláltam. Én tettem oda, és ott is hagytam, aki gyűjti a turista emlékeket - csak két facsavar tartja. Innen az erdőn kívül már szép napsütésben haladtunk tovább. A fagyott agyag is szépen felolvadt és ragadt teljes erővel a bakancsainkra, szóval ahogy illik. 
Nagyon lassan haladtunk, keresve a füves szakaszokat vakarva a sarat a talpunkról, sőt túratársam még az erdőbe is betévedt és ott neki volt igaza, gyorsabban tudott menni, sőt egy szép erdei szobrot is talált a mókás kedvű favágóktól!  



Már alig vártam, hogy meglássuk a Csillagó tornyát mert onnan már újra erdőben vezet az út , közben két túrázóval is találkoztunk akik szemből jöttek de csak úgy kedvtelésből dagonyáztak, semmi túramozgalom nem volt céljuk. 


A Páskum-pihenő áll még, meg is pihentünk. Ezúton is jelzem a tisztelt túratársaknak, hogy az erdei padok asztalok nem úgy működnek, hogy az asztalra ülünk a sáros bakancsot pedig a padra tesszük, ezt otthon mindenki nyugodtan csinálhatja, de az erdei pihenőkön nem! 
Az információs tábla ki van dőlve, de már évek óta és az útjelző oszlop is.  Itt jegyzem meg, hogy szép és vadonatúj biciklis útjelző táblákat is láttunk. Nyilván volt valami nagyon jó pályázat és ezzel a két táblával 5 km már le is volt rendezve. Szerencsére én nem biciklizek, túl kevés a kereke. 



Ebédszünet után megnéztük a közeli tarvágást , ez a Nezde felőli oldalon egy szép új kilátóhelyet hozott létre a Balaton felé, az erdő meg majd megnő. Figyelem, a piros sáv jelzés a kerítés másik oldalán található de ne mássz át!
Már csak pár lépés és Somogy csúcsán voltunk, elfelejtettem mondani, hogy erre már kisebb volt a sár igaz a fahordó gépnek legalább fél méter széles kereke volt így annak árkában is lehetett menni. 


Szóval az Alman-tető. A kopjafa áll stabilan, 12 éve áll ott, ráférne egy kis karbantartás, hogy még sokan láthassák Huszár László balatonendrédi fafaragó munkáját. Fából van mint általában a kopjafák , repedezik is , de egy kis festés és kengyelezés nyilván még sok évig megőrizné.  


A szántódi egyesület aki állította megszűnt így tőlük nem várható el a felújítás, a megyei természetjáró szövetség pedig mint tudjuk nem foglalkozik természetjáró létesítményekkel. Kerekiben nagy táblák hirdetik, hogy saját nevezetességeik közé sorolják ezt a kopjafát, hát itt a lehetőség ennek megerősítésére.



Innen még pár száz méter a kis kilátó és pihenő hely a Nezde-hegy tetején a szoborpark előtt. Az elmúlt 20 év itt is megtette a hatását. A karbantartó festés ára nem lehetett sok , mert még az eredeti szín maradványai fellelhetők. A kilátó a már leszakadt és bármikor leszakadó lépcsőkkel viszont már veszélyes, a közelébe se mentem. Ezt Szólád önkormányzata állíttatta talán kellene egy kis karbantartás 20 év után.   






A szoborpark már messziről látszott , a tetején az Erdei szentély a legújabb ide épített "műtárgy".  Még nem láttam, most jól megnéztem, sőt fotózkodtam is vele, mivel ez a DBV egyik fotós igazoló helye. Az itt elhelyezett szobrokra is ráférne egy kis helyreállítás. Babba Mária ki szeretne dőlni, egy nagyobb vizes hó ki is fogja dönteni, Karaul sámán dobjából letörött egy darab, viszont a hegyoldal szépen le van kaszálva. A nagy szelídgesztenye fa is áll még és padok, asztalok várják a túrázókat. 



Eddig gyorsan haladtunk, aztán jött a kis horhós lejtő Nezde felé. Na ez nem semmi volt ahogy tyúk lépésben , botokkal segítve magunkat letipegtünk az első házig. Ragadt, csúszott, és oldalra lejtett, vagyis tökéletes fenékre eső hely az egész, mi persze ezt is kivédtük, csak sokáig tartott. Itt is találkoztunk felfelé igyekvő túrázókkal, mi örültünk, hogy leértünk, pár pillantás Nezdére, aztán a felettünk vonuló ludakat is megnéztük, hallgattuk és mentünk tovább.






Aztán levertük a sarat magunkról és a szilárd burkolatú úton az érdekes löszpincék mellett fél órával az utolsó buszunk indulása előtt sikeresen befejeztük a túrát, rövid pihenő és már indultunk hazafelé.
Szép túra volt csak kicsit fárasztó.  



Az előző túrabeszámoló                          A következő túrabeszámoló