2019. március 30., szombat

Szedd magad - Tókaj

Szedd magad - írtam a címben, és sajnos ezen a munkatúrán tényleg magunkra maradtunk a MÁS szemetével. Pontosabban maradt az a kicsit több mint egy tucat túratárs aki eljött és dolgozott pár órát a környezetünkért. 
A többség nyilván ezt fölöslegesnek tartja és kényelmesebb vagy szebb programot választott, de a természetjárók azért a munkából is ki szokták venni a részüket nem csak a kényelmes, alájuk szervezett szép túrákból. 

Távolsági busszal mentünk ki Tókajba. Megnéztük a bocikat, felvettük a felszerelést és több csoportban különböző útvonalakon szedtük a természetszennyező dolgokat. Mi négyen az erdészeti út mellett szedtük. Voltam itt korábban is de ennyi szemét még sosem volt. 


A lusta népség kihozza autóval zsákban a maszatját és ledobja a partoldalon a mély részekre, mi meg onnan cibáltuk fel a szinte tele zsákokat. Az emberi butaság nem ismer határokat, ha ez az alacsony IQ-val megáldott népség kicsit tovább menne akkor akár a kihelyezett szemétgyüjtőkbe vagy melléjük is letehette volna a zsákjait. De hát ilyen világot élünk, reméljük egyszer mindenki visszakapja amit ily módon elveszített. 


A nagy zsákokból mi 7-et töltöttünk meg de volt autógumi és vasrács is, ezeket is felcibáltuk az út mellé, remélhetőleg az erdészet mindent elszállít. Ígérték.
 Ilyen volt!
Ilyen lett!

Az erdő felsőbb részein és a tó körül kevesebb volt a szemét, de ha jól számoltam akkor összesen 12 zsákkal szedtünk.
Nyilván sokan követik nagyjaink iránymutatását a népesség szaporulat érdekében hiszen mindössze 1 db óvszeres tasakot találtam eldobva. Korábban sokkal több volt, éljenek a gyerekek! 


A munkatúra résztvevőit az illetékes részletesen összeírta. Ezt külön nyilvántartják a közhasznúság miatt is. A tó hátsó részén a játszótér mellett volt a találkozó hely ahova be is futott lassan mindenki. Csodálkoztam a tűzrakáson - tilalom van - és láttam, hogy szalonna sütés előkészülete van folyamatban, erről nem tudtam. Ha már így esett a dolog én is kihegyeztem egy többször használatos nyársat és készülődtem a sütéshez. Nem volt kenyerem, kérdeztem, hogy van e? 

Meglepő választ kaptam, OLVASSAM EL A TÚRAKIÍRÁST. Benne volt, hogy hozni kell! Hát ez elszomorított és már lemondtam erről a nagyszerű gasztronómiai élményről de szerencsére "Kati néni" adott egy csokit így nem sírdogáltam, Marci pedig megszánt egy kis kenyérrel. Ezek szerint volt aki olyan túrakiírást kapott amiben meghívták szalonna sütésre is, én nem ilyet kaptam. Csak azok kedvéért akik engem "szidtak", hogy miért nem hoztam kenyeret megmutatom azt a kiírást amit én kaptam. 


Az egyik a TTSE honlapján  olvasható, a másik pedig az emailban  szétküldött változat! Szóval erről ennyit!  Kérném, hogy ha van rá mód a jövőben a kiírások minden változatát juttassátok el hozzám IS! Köszönöm!

Hazafelé el is jöttem korábban stoppal, Karcsiékkal még megnéztük a Kaposvári vár régészeti feltárását, nagy élmény volt de ez már egy másik történet! Köszönöm a lehetőséget.


Még több fotó, katt a képre:

2019. március 26., kedd

Kaposvár vára - régészeti feltárás

Kaposvár várán sokáig a NOSTRA épülete rondálkodott. Mára szerencsére eltűnt és a város barnamezős beruházási terveinek megfelelően a belső vár valamint annak előterében komoly régészeti feltárás van folyamatban.




A munkákat Molnár István régész irányítja. 





Aki teheti nézze meg a helyszínen városunk egykori erősségének a földből előásott maradványait hiszen ezek kb. 600 éve épültek, és az elmúlt évtizedekben gyakorlatilag alig láthattunk belőle valamit. Az ásatások a tervek szerint 2019 április végéig tartanak.

Visszakapja Kaposvár a vára maradványait

Még több fotó katt a kis képre:
Kaposvár vára
2019.03.26.

2019. március 24., vasárnap

Zselic Turistája 3.

Gálosfa - Sasrét - Bőszénfa. + Egy kis nyárias tavasz.
15 km, 350 m

Kedves túratársak jelezték, hogy ez a túra hiányzik még a sorozatból és szeretnék megcsinálni igy aztán négyesben nekivágtunk és a túra végén ismét két fővel többen teljesítették a Zselic Turistája túramozgalmat. Szeretem a kiscsoportos túrákat, hiszen a természet valójában ilyenkor tudja megmutatni magát.

(a túramozgalom teljesítésének két feltétele van, egyrészt igazolt MTSZ tagnak kell lenni 2018 - 2019 évben, másrészt a 7 db túra mindegyikét meg kell csinálni és ezt túrajelentéssel igazolni, amit a mindenkori túravezető tölt ki) 

Mi Gálosfa felől kezdtük a túrát , mivel ébredeznek a kullancsok is rendesen befújtuk magunkat az erdő szélén.
A kéktúra nyomvonalán kaptattunk fel az emelkedőn , közben néhányszor megpihentünk, majd a gerinc úton már tempósabban haladtunk. 
A szép kilátót már messziről láttuk, megszoktuk, hogy el van kerítve mivel magánterület. Ezt tiszteletben is tartottuk minden esetben, így szépen mentünk is tovább a kis horhóban. Furcsa volt, hogy lentről nem látjuk a kerítést igy aztán Éva felmászott és jobban megnézte mi a helyzet.



 Kellemes és óriási meglepetés volt , hogy NINCS kerítés. Puskás és kutyás embert sem láttunk, és semmi tiltó táblát, így aztán a legrövidebb úton elmentünk a kilátóhoz. Felmásztunk, én is a tériszonyommal, hiszen ezt nem lehet kihagyni, kiláttunk a Surján-völgyére, a távolban jól látszott Hajmás és alattunk kb. 2 km-re a Kistótvárosi tó és a létesítmények. Szép kilátás van É felé, D-re erdő. A kilátó szép, erős, masszív, nyilván néhány kéktúrázó nem ártana neki. A területen biztos, hogy hamarosan új kerítés épül így talán most lenne itt az ideje, megkísérelni a megegyezést a tulajdonossal a látogathatóság érdekében. (SMTSZ és MTSZ illetékeseinek is jeleztem a jelenlegi helyzetet)



Örültünk ennek az extra lehetőségnek , jól indult a túra. A közeli pihenőnél reggeliztünk, és elkészült a csoportkép is, majd a K+ jelzésen kezdtünk leereszkedni Sasrét felé. Szép öreg erdőben vezet ez az ösvény , a baloldalunkon végig vadkerítéssel. 




A nagyjából szintben haladó út NY-felé tart mi pedig erről D-re kanyarodtunk a K4 jelzésre. Ez a szép gerinc út tisztára volt söpörve. Jobb oldalunkon a Nagy-Ördöglik míg balról a Kis-Ördöglik mély völgy volt mellettünk, az elsőt később a másik oldalról is megnéztük.



 Ennek az útvonalnak a fő attrakciója az Ősbükkös. Elődeink 60 éve már azért túráztak ide, hogy láthassák ezt a szép öreg erdőt, ahol most egy tanösvény is kanyarog. A K4-ről letértünk jelzetlen utakra és az Almás-forrásoknál értük el a tanösvény útvonalát. Mindkét forrás szépen rendben van üzemel - hiszen  Baranyában járunk, itt nagyon fontos a források állapota. 





Ez egy védett terület és annak ellenére, hogy nagyon sűrű és szép dús medvehagyma tengerben jártunk természetesen itt nem szedtünk egy szálat sem. A tanösvényen lassan beértünk a jelenlegi erdei iskola épületéig, közben ölelgettünk egy két hatalmas bükköt, és a fák között feltűnt a Biedermann kastély is. 
A Zselic dombjai között, egy hosszan elnyúló völgy közepén található vadászkastélyt (ma vendégház) a Biedermann család építtette a 20. század elején. A báró érdeme a jelenleg is üzemelő Almamellék - Sasrét nyomvonalú erdei kisvasút is. Az almamelléki állomásépületben az Erdei Vasút Múzeum a környék élővilágát és a századelő erdőgazdálkodását szemlélteti. A ház melletti 200 éves ősbükkös a megye legöregebb erdeje, melyet a benne kanyargó tanösvény és kiépített források tesznek még izgalmasabbá. A báró kérése volt annak idején, hogy a háza előtti erdőt hagyják érintetlenül amit az erdészet azóta is tiszteletben tart. 




Az erdei iskola előtti játszótéren megebédeltünk, a vizesblokk teljesen üzemképesen használható volt, meleg víz is folyt a mosdóban!  Innen a P+ jelzésen haladtunk tovább. 
A kisvasút végállomását elhagyva lassan újra beértünk az erdőbe, itt is volt medvehagyma bőven. Nem igazán szeretek hajlongani érte de a túratársak kisegítettek, szedtek nekem is. Cserébe elárulom a kedvenc medvehagyma receptemet. 


A krémleves és a pogácsa közismert de macerás. Én kenyérre kenve szeretem. 25 dkg margarinhoz (vagy vajhoz) hozzá keverek 10 dkg apróra vágott medvehagymát, ezt élősúlyban kell érteni ahogy leszedjük, a szárát érdemes lecsipkedni, alaposan meg kell mosni majd szárítani. Ne hagyjunk benne vizet mert megpenészesedhet ha lesz ideje. Sóval, örült borssal és köménnyel szoktam ízesíteni, jó sötétzöld lesz a színe. Kenyérre kenve nagyon finom, bár ha társasági életet élünk akkor inkább halasszuk későbbre. 


A P+ jelzés is erősen lejt felfelé ebben az irányban de azért leküzdöttük, megnéztük  a Nagy - Ördöglik másik oldalát is.  Utunkat egy kisebb szarvas csorda keresztezte mi pedig kereszteztük ismét a NY-ra tartó K+ jelzésünket majd egy meredek lejtőn leereszkedve és K-re kanyarodva ismét medvehagyma tengeren keresztül értük el a régi Bőszénfai vasútállomás épületét.  
Volt olyan sporttárs aki korábban felvetette, hogy miért nem a P+-on vezet az emléktúrának ez az útvonala? A válasz egyszerű, a mai P+ jelzésen 1976-ig vasútvonal üzemelt, a túrázók annak idején is ezen a rövid szakaszon az országutat használták. A Z sáv jelzésen értünk be Bőszénfára, majdnem egy óra volt még a buszunkig így megpihentünk, pótoltuk az elvesztett folyadékot majd kényelmesen vissza buszoztunk Kaposvárra. 



Gyönyörű időben nagyon kellemes túra volt , sok szép természeti látnivalóval, és kellemes társasággal. Köszönöm a lehetőséget. 

Még több fotó katt a is képre:
Zselic Turistája 3.
Gálosfa - Sasrét - Bőszénfa