2007. június 8., péntek

OKT Dobogókő - Pilisszentkereszt - Bp. Rozália téglagyár

Ezt a túraszakaszt egy budapesti bázishelyről jártuk le. Hajnalban HÉV-el Pomázig, majd innen busszal mentünk Dobogóköre, hétköznap lévén jobb a közlekedés így reggel 8-kor már a pecsételéssel foglalkoztunk. Az a szokott helyen a turistaház előterében rendben megtörtént. A levezető út nagyon kellemes, zárt erdőben halad, érintve a Zsivány sziklát , ahol éppen film forgatás folyt. Pilisszentkeresztre gyorsan leértünk és a Felső Kocsmában szomjunkat oltva a pecsét is rendben volt.
A falu főutcáján tovább haladva mentünk a szép szurdokba ahol gyerekeknek éppen akadályversenyt tartottak. Szeretem az ilyen sziklás , patakos helyeket mint ez a szurdok völgy a kanyargós ösvényen , hidakon sok fotót is készítettünk. Utunk következő szakasza izgalmat is tartogatott ugyanis egy népes vaddisznó csorda a turista út közepén dagonyázott több falkányi vadmalac társaságában . A konfliktus el akartuk kerülni így megálltunk, de ők nem akartak elmenni, végül megtapsoltuk őket és ez hatott, elvonultak. Néhány perc múlva egy kisebb szarvas csorda is keresztezte az utat.
A Szent Kút előtt van egy éles jobb kanyar, olyan hajtűkanyar szerű, miután ezt megtaláltuk már gyorsan elértük az erdei kegyhelyet ahol kis időt eltöltöttünk. A kút működik csak be kell nyúlni a rácson és pumpálni egy kicsit. A vizének semmi utóhatása nem volt, szerencsére. Az egyre nagyobb hőségben haladtunk tovább a Kevélyek felé, és nyílt terepen. Kutya meleg volt. A Kis Kevély bányája a jobb oldalunkon maradt el, majd egy frissen gyalult és széles, de sajnos sáros úton kerültük meg a hegyet . Az emelkedő végén jól esett végre megállapítani, hogy elértük a nyerget. Itt a tűzrakó hely melletti fán a fém pecsét megvan és működőképes is volt.
Sziklás, meredeken lejtős úton ereszkedtünk le immár a Nagy kevély oldalában . Pilisborosjenő peremén a mű egri vár és a Teve szikla felett halad a jelzés, nagyon szép ez a vidék. A falu szélén egy kicsit megpihentünk és nagyon örültünk annak, hogy a kivezető út közelében találtunk egy működő közkutat, a csapvíz régen esett ilyen jól. Egy sziklás, köves púpon aminek a becsületes neve Köves Bérc - átmászva már hallatszott a távolból a Bécsi út zaja és hamarosan a lombok között megláttuk a téglagyárat a túra végcélját. Innen a 18-as busszal tudtunk visszautazni. A meleg miatt nehéz volt ez a szakasz, de a Pilis nagyon tetszett, a másnapra tervezett szakasz egy része a Hármashatár hegy innen alulról jó nagynak tűnt. Mint kiderült az is.


Még több fotó katt a kis képre:



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése