KDP. Odvaskő - Köris-hegy - Fenyőfő - Vinye

A KDP Veszprém  megyei szakaszából ez az egy volt már  vissza , igy  külön sikerélmény ennek a több mint 100 km - es útszakasznak a végigjárása. Kis csapatunk korán kelt és egy kis reggeli autózás után  Zircről  autóbusszal értük el a túra induló pontját a Gerence völgyben lévő  Odvaskó Hotelt . Itt rögtön egy kicsit változtattunk az útvonalon és a  Boroszlán tanösvény völgy felőli ágán mentünk el az Odvaskői  barlang alá is itt kezdtük meg a lépcsőzést a hegyoldalban .

 

Boroszlán - tanösvény

Bakonybéltől néhány km-re, a Magas-Bakonyt átszelő Gerence-patak szurdokvölgyének 240 m-es szintjéről észak felé indul a tanösvény, aztán meredek kaptatók és lapos fennsíkok lépcsőin átkapaszkodik a Kőris-hegy tetőrégiójába, majd 520 m-es magasságban visszafordul, és az Öreg-Szarvad-árok völgyén ereszkedik le az autóspihenőhöz. A 7 km hosszú teljes körút rövidebb változata 2 km: az Odvaskői-barlangnál letérve egy lépcsőn vezet a völgybe, ahonnét rövid sétával visszatérhetünk a kiindulási helyhez. A Kőris-hegy oldalán kiépített sétaút mentén a látogató 8 tábla segítségével tájékozódhat a terület természeti értékeiről.

A szabadon látogatható önmagába visszatérő tanösvény megtekintéséhez szakvezetés igényelhető. Megközelíthető a Bakonybél és Bakonykoppány közötti útszakaszról, az Odvaskői megállótól.

 

Odvaskői barlang:

Odvaskő Magyarország dokumentumokban legrégebben említett barlangja (1037-ből származik az első feljegyzés). Nem túl mély (~20 m), de az üregen belül akár lehajolás nélkül is körbe lehet sétálni. Fokozottan védett, főleg mert 10 denevérfaj kedvenc párzóhelye.

 

A Cser-börci  kaptató után rendesen  bemelegedve a piros jelzéssel együtt haladó Boroszlán tanösvényen  nagyon szép bükkösben  vezet az út a jelzések kiválóak, és a természeti látnivalók  is nagyon szépek, az alattunk húzódó Öreg - Szarvad árok  szikla ormai nagyon látványosak , a Bakony  kora tavaszi virágai  is most nyíltak igy csodaszép virág mezőkön  haladhattunk, közte a  tanösvény névadóját a Babér-Boroszlánt  is virágzásban láthattuk.  A Kőris hegy felé közeledve az ut kisebb nagyobb megszakításokkal végig enyhe emelkedővel vezet  a kora tavaszi idő miatt a lombkorona még nem fejlődött ki igy végig napsütés és nagyszerű kilátás kísérte utunkat.  Gyorsan elértük a Kőris-hegy alatti aszfalt utat és az utólső km.t a csúcs felé ezen a  kanyargós úton  tettük meg  . Itt gyors pecsételés után a  709 m-es  csúcson álló  Vajda Péter kilátó tövében  pihentünk . és ebédeltünk . Érdekes volt látni a hegység  időjárási körülményeinek eltérését  , itt  a Bakony csúcsán most virágzott a hóvirág.

 

Kőris hegy:

A Kőris-hegy a Bakony legmagasabb hegye, a tetején álló Vajda Péter kilátó talapzata 709 méterrel van a tengerszint felett (GPS méréssel

ellenőrizve; N47 17.667, E17 45.274). Mellette egy vasszerkezetű oszlopon   hatalmas fehér gömb töri meg az kilátást: az LRI légiforgalmat ellenőrző radarállomása, tövében mikrohullámú átjátszók tucatjával. A sugárzás miatt a kilátó négy oldalából kettőt sűrű drótháló véd..

 

Két óra alatt  értünk fel a csúcsra  igy  a lányok kiváló időt futottak , egy alapos pihenő után először  meredek majd a később egyre inkább enyhe lejtőn haladva  továbbra is bükk erdőben vezetett az útunk . A  Tűzkő hegy, Kékhegy alatt elhaladva érintettük a Noszlopy kunyhó romjait  mely a műlt század 50-es éveiben a Veszprémi Bástya természetjáró egyesület kulcsosháza volt.  Az egyre inkább táguló völgyek és a talaj homokosra váltása már jelezte , hogy közeledünk Fenyőfőhöz , először ritkás majd egyre sűrűbb fenyvesben haladtunk tovább, itt mivel bőven volt időnk bementünk  Fenyőfőre ahol a helyi kocsmában  múlattuk az időt .

 

Fenyőfő:

 

Fenyőfői Ősfenyves (országos védettség) Területe 449 hektár. A homokon képződött rozsdabarna erdőtalajon kialakult erdőtársulás ? amelyet elsőként Kitaibel Pál írt le 1799-ben - nemcsak szakmai érdekességével, de esztétikai értékével is vonzza a  látogatókat. Növényzete és állatvilága egyaránt sok pusztai fajt őriz. Védett növénykülönlegessége a kis holdruta, a rovarok közül említésre  méltó az erdei fenyohöz kötött fenyves díszbogár és a daliás cincér. Fenyőfő nevezetessége a védett, csodálatos, homoki ősfenyves. Tudományos  jelentősége már 200 esztendeje ismert: az Európa-hírű tudós, Kitaibel Pál  1799-ben hívta fel rá a figyelmet

Az ősfenyves állománya az őshonos erdeifenyő, amely 12-15 ezer évvel ezelőttről maradt fenn. Érdekessége, hogy száraz futóhomokon él, ehhez  alkalmazkodott a fenyőfa. Az ősfenyves Fenyőfőtől Bakonyszentlászlóig   terjed, megtekintése különleges élményt kínál. A fenyőfák között áll a  Kitaibel Pál emlékére állított kopjafa.

 

Római katolikus templom (Bűnbánó Magdolna)

A román kori alapokra épített barokk templom építését 1771-ben, felújítását 1995-ben fejezték be. A felszerelés és a harang is a barokk

korból származik. Érdemes megnézni a tiroli faragású oltárt, és a faragott stációkat, melyek ugyanúgy Závory Zoltán alkotásai, mint a templom freskója.

 

Fenyőfői kis kitérő után egy aszfaltos út vezet át a 4 km-re lévő  Vinye településre,  itt szintén kellemes kocsmai pihenőt tartottunk  , sajnos pecsételni nem tudtunk mivel 'tulajdonos váltás  volt ' igy maradt a fotó.  Nagyon kellemes a kis cserépkályha is  ahol mint a képen is látszik Ildikó melegszik . Az Öreg Bakony Túristaház előtti pihenőnél  néhány szép kis cica csatlakozott hozzánk  és  Ildikó velük is megossztotta  a vacsoráját. Vinyéről a kis piroskával a Cuha völgyön keresztűl vissza mentünk Zircre és onnan indultunk haza.  Azt hiszem jó kis túra volt hiszen átmásztuk a Bakony legmagasabb csúcsát  és az időjárás sem hagyott cserben bennünket.