Negyedik éve járjuk az Alföldi Kéktúrát. 2018-ban az RPDDK után egész gyorsan belevágtam, de aztán bekövetkezett a lassulás. Egy egész év (2020) kiesett a covid miatt, nem voltak szállások.
Hiába úsztam meg a betegséget a korlátozások miatt nem tudtam tavaly befejezni. Lekopogom, nehogy elkiabáljam, de 90 % felett járva azért már látszik a vége csak még oda kell érni, reméljük az egészségem is úgy akarja, lassan kopnak az izületek, fárad a "motor" de egy kis kéktúrázás talán jót tesz az egészségnek is ha kényelmesen a saját tempónkban csináljuk.
A Duna - Tisza - Bodrog - Körös - Berettyó gátak vidékét sikerült túlélni, a homok sivatagot úgyszintén, a Román határ közelében volt egy szakadás amit most tavasszal sikerült befoltozni. A Vésztő - Furta szakasznak két részletben futottunk neki. Ez a második rész kb. 50 km-es lett de sajnos sikerült megnehezíteni a teljesítést az időjárás közbenjárásával. A szakadó esőben persze kevesebbet is lehet fotózni de azért valamennyi kép itt is készült.
Alapvetően esőben nem túrázok, hőségben nem túrázok, szúnyogos időben és helyen nem túrázok. Most ezt nem sikerült betartani, így aztán amit mások esetleg 1 vagy 2 nap alatt járnak végig arra nekünk 5 nap kellett. Sokat vaciláltam az időponttal, de aztán csak sikerült kifogni a kellemes zivatart némi felhőszakadással, sikerült egész napos csendes esőben is teljesen elázni, a sok évet kiszolgált esőköpenyemet is kukáztam mivel a vízáteresztő képessége igen magas lett. Azért sok szép helyen jártunk együtt.
Ilyen előzmények után természetesen volt lehetőség a dagonyázásra is és csak hab volt a tortán, hogy az egyetlen szép tiszta és ragyogóan napsütéses napon ismét sikerült leégni a napon.
Ha már elutaztunk az ország másik végébe csak nem jövünk haza pecséthiányosan. Itt is volt olyan szakasz ami nekem már sok egyben és persze kiszállási lehetőség nincs közben - ez a Furta és Körösszakál közötti szakasz. Azért csak sikerült ezt is megoldani így aztán jelzetlen utak és némi navigáció segítségével Belecnél is elosztható ez a szakasz igaz rá kell gyalogolni és akkor a Körmösdpuszta buszmegállónál lehet megszakítani.
Ez a szakasz amit most lejártunk azért változatosabb mint a korábbi napokig tartó gátak illetve szántóföldek vidéke. A Sebes Körös kis szakasza ahol a gáton kellett menni határozottan tetszett az eső ellenére is. Van egy fenék duzzasztó is itt de a nagy sár miatt nem tudtuk közelről megnézni. A sok nyíltvizes terület valódi madár paradicsom, az un. Bihari Madárvárta a nemzeti parkosok jóvoltából több kilátóval is rendelkezik, igaz nagyon ingatagok, de aki nem tériszonyos azért nyilván felmászik. A nagy kiterjedésű nádasokban vizes területek vannak, egy távcső itt hasznos lehet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése