Ideális túraidő lett volna ha nem esik, de esett. Nem nagyon, csak éppen annyira, hogy a jó kis zselici agyag csúszós, cuppogós,
ragadós legyen, néhány kilóval növelve a bakancs súlyát. Hármasban még
vacilláltunk, öten már tébláboltunk de amikor nyolcan lettünk határozottan menni
akart mindenki. Vonatra szálltunk hát ahol először használhattam a nyugdíjas
kedvezményt 90%-os változatban az egész napi utazási költségem kevesebb volt
mint egy gombóc fagylalt. Szóval így könnyű.
A vonaton kellemes meglepetés ért mert a TTSE elnöke, Benedek Balázs aki ma egyben a
túravezetői funkciót is ellátta egy Emléklapot adott át abból az alkalomból,
hogy egyike vagyok azoknak akik 15 éve az alakuló közgyűlésen a
TTSE-t létrehozták és jelenleg is tagok.
(Na jó hallottam már a dologról de azért jólesett) A 15 fős alapító csapatból még Bakonyi János aki az elmúlt évig
folyamatosan az egyesület elnöke volt kapta meg ezt az elismerést.
Az alapítók.
Voltak
akik nem értettek egyet azzal, hogy én kaptam, de Őket nem látom az alapítók
névsorában! Ja, és annál tessék reklamálni aki ezt kitalálta, én csak kaptam, nem kértem!
Vonatunk lassan begördült Kapospula főpályaudvarára ahol megkezdtük a
gyaloglást. A Kapos Dáró nevezetű hídján átkelve lehetőségünk nyílt a napi jó
cselekedet végrehajtására. Túratársam talált egy jó vastag tárcát.
Igazolványok, bankkártya stb. szóval minden ami fontos benne volt.
A lakcím
alapján kiderült, hogy kis kitérővel el tudjuk vinni a gazdájának, meg is tettük.
Pálinkája ugyan nem volt de mi nem vagyunk olyanok ... azért átadtuk az
elveszett dolgait, majd a kocsmában találkoztunk a csapat többi tagjával és
együtt indultunk tovább.
A szemerkélő esőben megnéztük a Szent Anna kápolnát és a mellette lévő
forrást, majd a Nyerges-tó partján folytattuk utunkat.
A szép erdei út
kimelegített, mivel felfelé lejtett, de a tavaszi virágok tömege felejtette az
esőt és a fáradtságot.
Lassan felértünk a tetőre, majd az országúton
megérkeztünk Jágónakra. Jótett helyében jót várj!
A közmondás ezúttal bejött, a
reggeli jó cselekedetünkért cserébe a "véletlen" úgy hozta, hogy a falu Húsvéti
focinapjába cseppentünk be és rögtön meghívták az egész csapatot egy helyben
sült, friss meleg lángosra, volt akit többre is.
A kocsmában ki ki a kedve
szerint szomját olthatta, és meghallgathattuk a "magyarság" legnépszerűbb diszkó
számait is a helyi wurlitzer előadásában.
A videóhoz FireFox vagy Chrome böngésző szükséges!
 |
| Származási hely: Kapospula - Jágónak - Baranyajenő |
Pihenés után a piros sáv jelzésen egy alapos dagonyázás következett de
azért csak elértünk a Hármas-határhoz ahol pihenésképp ebédszünetet is
tartottunk.
Erre felé is most van a medvehagyma szezon így Edit is megtöltötte
szatyrait, persze ügyelve a 2 kg/fős limitre.
Jól álltunk idővel pedig a csúszós
sáros terepen esetenként fárasztóan és lassan tudtunk haladni de még így is
elértük a tervezettnél egy órával korábbi buszt.
Egy jelzetlen de szép és az
eddigieknél jobban járható úton ereszkedtünk le Baranyajenőre, ahol a 17.5
km-es túránk egy szép Húsvéti tojásfa közelében véget ért. Köszönöm a túrát.
Még több fotó katt a kis képre:
 |
| Kapospula - Jágónak - Baranyajenő |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése