Bakóca - Kán - Gorica - Bükkösd (GYEM)

Ismét egy olyan helyre jutottam el ami a 'bakancslistámon' már régóta szerepelt, - ott voltam Kán-ban és éppen a filmfesztivál napján. 

Mindez nem jöhetett volna létre a Meteor TTE 'Gyalogolj az egészségedért' túramozgalma nélkül. Egy túrát már kihagytam mert 35 fok felett,  hőségriadó esetén nem egészséges a túrázás - számomra. Az időjárás jobbra fordult és egy jó túraszervezéssel és vezetéssel ismét élménydús lett a túranap a résztvevő 20 főnek, bizonyítva, hogy a jó túravezetés bizony egy szakma amit nem véletlenül tanítanak, a lelkesedés az még édeskevés.

 

 A Zselic K-i pereme a Mecsek lábainál a kék és piros túrák útvonalán ismert de ez a szinte É-D-i irányú útvonal már kevésbé, pedig nagyon érdekes és értékes területeket mutat meg.

Túránk kiinduló pontját, Bakócát Sásdon  átszállva autóbusszal közelítettük meg, miközben tanulmányozhattuk a térség nemzetiségi sokszínűségét is.  A buszról leszállva a falu történetét, nevezetességeit ismertette túravezetőnk - Sármezei Ferenc - majd a Fekete István Emlékösvényen a speciális kereszt jelzéseken indultunk neki a hegytetőnek. 

A gerincen az RP-DDK kék sávjára csatlakoztunk majd az első megállónk kis kitérővel, a Nagymáté-i vadászháznál volt.

Szép füvészkertben található a Mecsekerdő egyik - főleg vadászokat váró - létesítménye. 

Fekete István szobra, és sok információs tábla valamint pihenő helyek is várják itt a túrázókat. Pihenőnk után a Zselic csúcsát céloztuk meg a Hollófészek 358 m magasan található és kék háromszög jelzés vezet oda. 

Zárt erdőben van, egy a magasságot jelző tábla található itt , kilátás nincs.  Csúcsfotó után a völgyben ereszkedni kezdtünk Kán felé.

A jó szervezésnek és időzítésnek köszönhetően pontosan a filmfesztivál közepébe csöppentünk.

Nagy nyüzsgés volt a pici üdülőfaluban. Látszott, hogy még több vendéget várnak, hiszen a karóba húzott malacot, birkát, a nagy üstökben fortyogó gulyásokat az állandó lakosok hetek alatt sem tudnák megenni.

Hosszabb időt töltöttünk el itt hála a változatos italkínálatnak, a 'vendégváró ingyen szendvicsnek' és az egyéb finomságoknak, látnivalóknak.

Éppen tovább indultunk amikor a Pécsi természetjárók népes csapata is beérkezett , szóval nagy volt a turistaforgalom Kánban. 

A KÁCA tanyával csak külsőleg ismerkedtünk meg, majd átsétáltunk a szomszédos Goricán ami szintén egy korábban kihalt de az üdülök miatt újraéledő település.

A kis falun kívül található  Czékmány Vera kerámikus - iparművész háza és műhelye mely előzetes bejelentkezéssel látogatható.

A háziasszony megmutatta kedves kis birodalmát, műhelyét valamint az egykori Geiger-malom maradványait. A túra ezen szakasza a Sormás-patak völgyében vezet. Érdemes megjegyezni, hogy a patak hordalékában sok ásvány található melyek közül mindenképpen érdemes tudni, hogy aranyat is tartalmaz! 

Nagyon szép és egyedi kerámiákkal is gazdagodhatott aki vásárolt.  

Lassan egyre inkább aszfaltosra változott az út a talpunk alatt és igyekeztünk tovább Bükkösdre ahonnan Dombóváron keresztül vonattal gyorsan hazaértünk.

Köszönöm a túrát! 

---

Bakóca:

1332-ben Bakolcha néven említik először. Birtokosai a Zichyek, a Nádasdyak, a Meltzerek és a Mailáthok voltak. A 19. században kezdtek betelepülni a német nyelvterületről érkezett lakosok, akik üveghutákat is építettek. Barokk római katolikus templomát 1721-ben építették. 1900-ban határában lignitmezőt találtak, mely máig kiaknázatlan. A településen kisebbségi önkormányzat nincs, az itt élők gyermekei a Mindszentgodisai óvodába, illetve iskolába járnak. A falunak a barokk stílusú templomán kívül közösségi háza, könyvtárterme, teleháza, kultúrháza, és az ismert iparművész – Sáfrány Géza nevét viselő fazekas múzeuma van.

Az itteni Majláth-birtok segédtisztje volt 1926 és 1929 között, Fekete István (1900–1976) író, akinek innen származik felesége is. Ballagó idő című önéletrajzi regényében örökítette meg itteni életét. Tanulmányai befejeztével került Bakócára , gróf Mailáth György birtokán kapott segédtiszti állást. Itt ismerkedett meg Piller Edittel, a bakócai belgyógyász főorvos lányával, akivel 1929. december 12-én házasságot kötött, a bakócai római katolikus templomban. A fiatal házasok az esküvő után Ajkára költöztek, első közös otthonukba.

A falu egyik nevezetessége a Majláth család által az 1860-as években átépített, barokk eredetű kastély, melyet a Kelleméri Meltzer család 1720-ban épített.  1990-es évek közepéig iskola, illetve gyermekotthon működött benne, s eredeti arculatát figyelembe véve újították fel. Jelenleg magántulajdonban van és teteje egy része beszakadt. Erősen beázik, romosodik, szerkezeti kifosztása megkezdődött. 

Nagymáté:

Megközelíthetőség: Pécstől 32 km-re, a Zselic délkeleti, legmagasabb részén fekszik Nagymáté. Megközelíthető Sásd, illetve Szentlőrinc felől is; a vendégházig aszfaltos út vezet.

A Baranya megye észak-nyugati részén található 6200 ha-os terület a Zselici-dombvidékhez tartozik. Szabdalt terepviszonyok jellemzik, erdősültsége 72%-os. A fő állományalkotó fafajok: tölgy, cser, kőris, gyertyán és bükk.  Az összefüggő, csaknem 4500 ha-os erdőterületet keskeny csíkban veszi körül a mezőgazdaságilag művelt föld. A terület forrásokban, vízfolyásokban gazdag.

Az egyéni vadászat mellett jól szervezett és eredményes disznóhajtásáról ismert terület, a vadászatokat szabad területen vagy kertünkben tartjuk. Igény esetén a két lehetőséget kombinálva alakítjuk ki a többnapos vadászat programját.  A területen található vaddisznóskert területe 500 ha. A Mecsekerdő tulajdonában  lévő vendégházban 2 és 3 ágyas szobák bérelhetők, elsősorban a vadász vendégeket várják. 

Fekete István emlékösvény - Füvészkert

Hollófészek - Nagymáté - Bakóca - Alsókövesd - Felsőkövesd

Fekete István okleveles gazda, író ezen a vidéken dolgozott és vadászott gróf Mailáth György hitbizományi uradalmában Bakócán, az 1926-1929 közötti években, mint segédtiszt. Az itt szerzett élményei emlékére helyeztük el a táblákat, amelyeken az író saját szavaival meséli el a történteket, vagy egy félévszázados szép vadászélet gazdag tapasztalatait adja át...

Az emlékösvény táblái a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kék Túra útvonal mellett találhatók Hollófészek és Felsőkövesd között. Hollófészek a környék legmagasabb pontja 357,1 m az Adria felett.

Az emlékösvényről a kék négyzet és tölgyleveles jelű    -leágazó út vezet Nagymátéra a Fekete Istvánról elnevezett füvészkertben, ahol az író szobra áll. A kék kereszt jelű    leágazó úton Tatárugratótól érhető el a Bakóca község határában levő Útszéli kereszt, az orvos lakás és a népies nevén ismert "Káni Kereszt".

Kán:

Kán a Mecsek és a Zselic találkozásánál, egy É-D irányú völgyben kialakult település. Minden oldalról erdőrengeteg veszi körül az egyetlen utcából álló zsákfalut, így közlekedés-földrajzi szempontból elzártnak tekinthető. Alapítása a XII. század elejére tehető, egy 1126-ban kelt oklevélben már fellelhető a falu neve, amely a Kán nemzetségtől eredeztethető. A terület a török időkben elnéptelenedett, majd a Württembergből betelepített lakosságnak köszönhetően az 1760-as években újjáéledt.

A káni emberek életében mindig fontos szerepet töltött be a hit. Az egyház, a vallás jelentette az egyetlen olyan intézményt, amely a betelepülés óta állandónak bizonyult. Bár templomuk nem volt, de az egyházi ünnepeket mindig megtartották a kocsma, illetve az iskola épületében. Tárgyi kultúrájukban fellelhetők a keresztek, illetve a Hetvehelyről átvezető „miseút” is. Az iskola intézménye volt a második legfontosabb a kániak életében. Békeidőben itt tartották a rendezvényeket, illetve a csoportosulások, szakkörök helyszínéül szolgált.

Az 1930-as évek végétől az 1960-as évek végéig terjedő időszakban olyan nagy hatású események zajlottak Magyarországon, amelyek Kán történelmében is sorsdöntő változásokat hoztak. A második világháború időszakában egyre inkább erősödött a közösség megosztottsága, elsősorban a különböző oktatáspolitikai irányvonalak következtében. Később a megalakult Volksbund is újabb megosztottságot eredményezett, majd az SS-sorozások hatására ismét törés következett be a közösség életében. 1945-ben megkezdődött a németek kitelepítése, de a helyükre betelepített lakosok elhagyták a települést. A németek elleni első megtorlást a „malenkij robot” jelentette. Az elkobzások, kitelepítések és a lakosságcsere következtében a homogén faluközösség etnikailag, kulturálisan, nyelvileg és vallásilag is megosztott lett.

A második világháború után a hagyományos paraszti lét és kultúra felbomlásának folyamata odáig vezetett, hogy 1978-ban Kán mint önálló község megszűnt. Néhány szomorú esztendő után a falu ismét életre kelt, hogy kedves hangulatával újra fogadja a látogatókat. A rekonstrukcióknak köszönhetően a századelő magyar népi építészetének értékes öröksége újult meg az érintetlen természeti környezetben.

Gorica: 

Bükkösd része a kb. 4 km-re északra levő Gorica (németül: Guriza) 1978-től csatlakozott  Bükkösd településhez.   Gorica neve 1542-ben Erdi volt. Ezt a nevet a betelepült délszlávok cserélték fel Goricával, amely szintén kis erdőt jelent. (Helyesen: kis hegy) A török hódoltság alatt mindhárom falu elpusztult, csak az 1700-as években népesült be újra magyarokkal és németekkel.

Bükkösd és Hetvehely között kell lekanyarodni az odavezető útra. Gorica a Mecsek hegység és a Zselici-dombság találkozásánál, egy festői, észak-déli fekvésű völgyben található. Alapítása a XII. század elejére tehető. A török időkben a települést elkerülték a fosztogatások így háborítatlan maradt. A második világháború után a mint önálló község megszűnt, ekkor csatolták közigazgatásilag Hetvehelyhez. Néhány szomorú esztendő után a falu ismét életre kelt, kedves hangulatával fogadja a látogatókat. Az új gazdáknak köszönhetően, érintetlen természeti környezetben a századelő magyar népi építészetének értékes öröksége újult meg. Egy korabeli megyei tanácsi döntés értelmében 1978-ban tizenkét baranyai kisközség neve került le a térképről, köztük Kán, Gorica, Monosokor, Kisújbánya vagy éppen Révfalu. Ezeket a falvakat akkor a közeli településhez kötötték, amolyan utcanévként. Így lett például Hetvehely utcája Kánból, vagy vonult be a szilárd burkolatú út híján Bükkösdre a közeli kis település, „Gorica utca" néven. Goricának állandó lakosai is vannak már, ám ami még jobban hangzik, egyetlen gazdátlan ház sincs.

---

Még több fotó, katt a kis képre:

GYEM Bakóca - Kán - Gorica - Bükkösd