Hat Torony túra - Kisvaszar 13

Vásárosdombó - Tarrós - Tékes - Vas Mihály-hegy - Kisvaszar
Táv: 13 km Szint: 230 m

Kánikula várt ránk ezen a kora nyári napon. Fehér ember víz környékére húzódik vagy esetleg a port tapossa a Baranyai Hegyháton. 210 túrázó ez utóbbit választotta erre a hétvégére.

Az ismert időjárási helyzet természetesen arra késztetett mindenkit, hogy a napunkat úgy tervezzük megy, hogy a korai indulással a lehető legtöbbet tudjuk megtenni a túrából és legyen lehetőség a hőség előtti kiszállásra is. Így is volt.

1/2 7-kor már gyülekeztek a túrázók a még zárt kapuknál, aztán előkerültek a nevezéshez szükséges emberek és papírok is.  A túra előtt a közeli Szent Imre Ligetben nézelődtünk, a nevezési hely pedig az Önkormányzat udvarában a sátor alatt volt. Egy gyenge kísérlet volt a 8-órás tömegrajt elkövetésére de ennek már a gondolata is veszélyeztette volna a rendezők testi épségét! Gyors nevezés után megkaptuk a túra igazolólapját és leírását, nem volt túlbonyolítva de csak a P+  jelzést kellett követni. A 400 Ft-os nevezési díj szinte csak jelképes, a szolgáltatások ennél lényegesen többe kerülhettek.

Vásárosdombó

A község a hármas megyehatárnál, a Baranya-csatorna mellett fekszik. Az Árpád-kori települést először 1313-ban említik. A török hódoltság idején elnéptelenedett, csak 1712-ben, a török

kiűzése után állították helyre plébániáját, és telepítettek földesurai szlovákokat a faluba.  A XVIII. század végén megépült katolikus temploma is, melyet Szent Márton tiszteletére szenteltek

fel. Az épület és egyes berendezései barokk stílusúak, de a főoltár és a szószék későbbi,  copf stílusban készült.

A település a XX. század elejétől fokozatosan húzódott le a domboldalról  az egykori majorság területére, így nyerte el jelenlegi szerkezetét. 1960-ban a településhez  csatolták a szomszédos Jágó területéről Margitmajort. Az Esterházyak által épített Margitmajor szociális otthonként működő központi épületének parkjába örökzöldeket, platánokat  ültettek az egykori tulajdonosok. Megtekintésre érdemes látnivaló továbbá a kálvária, valamint a Szent Imre-liget.

 A hat falut érintő túraútvonalunk első ellenőrző pontja a kis Tarrós településen volt itt a pecsét mellé ásványvizet is kaptunk.

Kb. háromnegyed óra alatt viszonylag nyílt mezőgazdasági területeken vezetett az út idáig. A faluban két haranglábat és egy nagyon érdekes szépen felújított épületet láttam melynek bejárati kapuján volt ez a szép kivitelű kopogtató.

Tarrós

Nevét eredeztetik a tarló szavunkból, más felfogás szerint Árpád fejedelem legidősebb fiának, Tarhosnak a nevéből. Az 1475-ös okiratban már Tarros néven említik. Az 1554-es egyházi összeírásnál található Tarrlós Bálint neve.

A német temető feltárásakor találtak olyan csontvázat, amely ülő helyzetben, zsugorítva volt elhelyezve, ez arra utal, hogy a sír kő-, vagy bronzkori. Így is bizonyítottnak látszik, hogy Tarrós, a megye egyik legősibb települése, amely állattartásból, mezőgazdaságból élő, máig kis zsáktelepülés. Infrastruktúrája elmaradott, de számos népi építészeti elemet is felfedezhetünk, amely a közeljövőben az idegenforgalom számára is érdekessé, vonzóvá tehetné a települést.

Egy újabb dombra felkaptatva majd a völgybe ereszkedve kicsit tovább tartott az út Tékesre. Itt már erdős terepen, időnként szép kilátású pontokkal is találkoztunk. A távolban a Mecsek jól látható volt. Nagyobb és lényegesen szebb ez a település.

Tékes

A hegyháti zsáktelepülésen majdnem háromszáz fõ lakik, közülük minden  hetedik német nemzetiségű. Az 1510-es években „thelkes” néven említett település a török hódoltság előtt Dobay, majd Esterházy-birtok. A XVIII. század végén német telepeseket hoztak, majd jelentős részüket a  második világháborút követően kitelepítették.

A falu két templommal  büszkélkedhet: 1907-ben épült az evangélikus templom, az egyedi vonású, barokk toronysüvegű katolikus templom mellett kőkereszt áll. Csendes természeti környezet, virágos falu várja a turistákat.

Az önkormányzathoz települt ellenőrző ponton gyors pecsételés , sütemény (energia bomba) és ásványvíz is várta a melegedő időben beérkező túrázókat. 

A túra egyik érdekessége, hogy több helyen is abbahagyható, az első ilyen hely Tékes volt. Aki úgy gondolta, hogy ennyi is elég az egészségének az itt befejezhette a túrát, megkapta a kitűzőt  és ha igényelte vissza is szállították a Rajthelyre.

Innen még igyekeztünk tovább és felkapaszkodtunk  a  Vas Mihály-hegyre. Egy öreg fa árnyékában az erdőben volt a következő igazolóhelyünk. a pecsételés, rövid beszélgetés után a szép öreg erdőben ereszkedtünk a következő hegyháti falu, Kisvaszar felé.

Eleve eddig terveztem a túrát mivel várhatóan a déli óráktól már a nagy hőség lényegesen nehezebbé tenné a túrázást és a túra legnagyobb emelkedője valamint a nagyon nyílt terep miatt is jobb volt a békesség. A rendezők már a rajtnál felhívták a figyelmet arra, hogy a túra második fele nehezebb lesz főleg a hőség miatt, a vízkészletek legyenek feltöltve. 

A Vas Mihály-hegyről szép látvány volt a völgyben fekvő kis falu melyet egy nevezetes helynél a  Hubertus boltnál értünk el.  Nyitva is volt és lehetőségünk volt a Mecseki Zöldtúra pecsét beszerzésére is. A boltban hideg dobozos és üveges 'üdítőkből' illetve jégkrémekből is válogathattunk, kinek mi ízlik jobban.
(Természetesen hivatalosan a zöldtúrán is visszajövünk majd ide)

Több szép sváb tornácos házat és érdekes kútházakat is láttunk majd az önkormányzatnál lejelentkeztünk , átvettük az eddig járó kitűzőt melyből elég nagy választék volt tekintve, hogy a korábbiakból is lehetett választani. A kitűző mellé még egy müzli szeletet is kaptunk, és természetesen itt is volt ásványvíz is.

Kisvaszar

Az Árpád-kori település nevét Vossary, Veszar formában olvashatjuk 1328-ban. A falu lakói már a középkorban is erdőgazdálkodással foglalkoztak. A török időkben kiváló rejtekhelynek bizonyult a vidék. Esterházy Pál hercegnek egykoron 2483 holdas erdőbirtoka terült el itt. A XVIII. század közepén Tolna megyéből német telepesek érkeztek a községbe, akik elsősorban a cserépedény és agyagkályha készítésében,  illetve a takácsiparban jeleskedtek. Nagyvadban gazdag, kitűnő vadászhely, vendégházzal, parkkal. Itt található Esterházy Pál felújított vidéki kastélya. A XVIII. század végén épült barokk temploma kertjében a valamikori fazekas-kályhás céh által állíttatott Szent Flórián-szobor látható.

A közlekedési lehetőség miatt ez egy jó kiszállási pont ha bármi nehézség van a túrán. Ezúttal ez a nehézség az egyre fokozódó hőség volt melyet már nem annyira kívántunk.  Kisvaszarra 10:30  körül érkeztünk meg így kényelmesen elérhettük  a Volán járatát mely gyors hazautazást biztosított volna ha nincsenek a kedves rendezők,  de voltak és  vissza vittek minket Vásárosdombóra ahonnan még gyorsabban, vonattal hazaértünk így délután 13 órakor már Kaposváron voltunk. A kitartóbbak természetesen ekkor még javában nyelték a port!

Köszönjük a rendezést szép ez a túraútvonal és talán legközelebb a negyedik tornyon túlra is eljuthatok. Mindenesetre a meleg legalább annyira nehezítette a túrát mint néhány éve a nagy sár amikor szintén csak eddig jutottam.

---

Még több fotó, katt a kis képre:

Hat Torony Túra