2021. május 27., csütörtök

Alföldi Kéktúra a Tisza - Körös közén

 A kéktúra naptáramból a 2020-as évet törölték. Aztán a háziorvosom nemtörődömsége miatt a védettségi kártyát is két hónap késéssel kaptam meg, szóval nehezen jutottam el oda, hogy ismét a kéktúrát járjam. Aztán május utolsó napjaiban 6 napot ismét azzal tölthettem ami így a nyugdíjas években már valóban nagy élmény, kb. 100 km-el kevesebb van már vissza és ismét kivégeztünk egy megyét melynek neve a túrázások közben megváltozott. Most éppen Csongrád - Csanád megye. 

18. éve vezetem a túrablogomat - akkor vettem az első digitális gépet - és az is tény, hogy már nem annyira lelkesen, a korábbi részletes beszámolók helyett most már csak inkább naptár szerű emléknek szánom ezeket a képeket, sorokat is. 


Az Alföldi Kéktúra Szakaszjelvénye az Eperjes - Petróczi iskola közötti rész teljesítéséért kapható.

Az Alföld logisztikája eléggé nehézkes, most a csillagtúrázást választottuk és Szentesen volt a bázis innen minden nap reggel és túra után tömeg közlekedtünk. Mezőtúrról már csak átszállással tudtunk vissza jutni de nem volt gond. Szentes nem csak a közlekedési csomópont miatt volt érdekes, hanem azért is mert édesapám itt született és itt töltötte gyermek éveit a Kurca partján, és a Gógány soron. (most Gógány utca)  Lássunk először néhány jellegzetes képet Szentes városából, ami nekem nagyon tetszett!








Az időjárással viszonylag szerencsénk volt , hiszen nem volt még kánikula, a terep sem volt sáros és ami nagyon lényeges a szúnyogok még nem keltek ki! Ez a része a túrának igazi fekete föld, nincs homok, nincs agyag csak a mezőgazdaságnak kiváló lehetőség. Sok sok kilométert mentünk a 15 cm-es kukoricásokban vagy a 20 cm-es napraforgó táblák mellett de a füves gátak azért érdekesek voltak. A sok kisebb nagyobb holtágban is sok víz volt, éppen áradt a Körös és a Tisza is így magas vízállás volt, de még nem árvízi jellegű. Az útvonal sok kis falut érint ahol azért akad látnivaló. A kéktúra nyomvonal változása sok aszfaltos szakaszt kiváltott de azt nem szabad elfelejteni, hogy esőben azért rendesen lehet itt is dagonyázni. Azért a túra vége felé ebbe is bele kóstoltunk. 

Mindszent után rögtön egy új pecsételőhelyet kellett felkeresni, Ördöngös major egy érdekes és szép, élő tanya, néhány kutyával de visszavonultak. Buszmegálló van a közelében így jól szakaszolható.

Itt még volt néhány fa, aztán Tompahát, Ótompahát szántók közé települt egészen Nagymágocsig.  Kicsi csendes falvak ezek, életnek szinte nyoma sincs, de rendezettek.




Ótompaháton egy teljesen néptelen kis játszóteret találtunk, paddal, asztallal, működő vízcsappal, szóval jó volt megpihenni. innen már nem volt messze Nagymágocs ahol a szép Károlyi-kastélyt meg KELL nézni. Szerencsére a covid helyzet kicsit enyhült így a kastélyt kívülről de jól megnézhettük. Teljesen érthető ez, hiszen egy 300 fős idősek otthona üzemel benne.




Egy faluval arrébb, a szomszédos Árpádhalmon is van egy kastély, Károlyi - Berchtold kastély névre hallgat. Ez most könyvtár és faluház. A dolgozók beengedtek bennünket körülnézni de ez kevésbé látványos. A parkja viszont tetszett az új szép nagy Turullal.






Az É-felé kanyarodó kéktúra újabb mezőgazdasági "látványosságokat" érint de Gádorost érdemes pld. vonattal megközelíteni vagy innen azzal tovább menni, mert mint megtudtuk, itt pár km-en még az eredeti - több mint 100 éves - síneken  megy a vonat amik 9 m-es szálakból készültek, így jóval gyakrabban zakatol. Egy kedves helyi úr mesélt erről nekünk miközben meggyőzött, hogy ne busszal hanem vonattal menjünk, mert a végén még megszüntetik a megállójukat. Ezen ne múljon! Akit érdekel a vasút története itt elolvashatja.




Gádoros - Eperjes között volt egy kis OSM hiba, nem jó helyen jelezte a közútra való kiérkezést, de a jelzések egyértelműek, a térkép szerinti helyen nincs is semmiféle út. A track alapján már javítva lett. 






Az Eperjes - Gádoros kettősből mindkét pecsétet begyűjtöttük, régebben elég volt csak az egyik. Az É-nak kanyarodó kéktúra a mezőgazdasági földeken túl lassan meghozta a Körös holtágakat is, és az esőt. Régen jártam Szarvason és szerettem volna nagyon körülnézni a városban és az arborétumokban is. D-ről érkezve végül is az első pecsétnél az eső miatt nem mentünk be, a Csáky-kastély parkjába, bíztunk benne, hogy elfogynak a záporok. Az Erzsébet-liget is nagyon kellemes parkerdő a Holt-Körös kanyargós medre mellett, aztán az országútra térve elmentünk a nevezetes arborétumba ahol érdemes hétköznap körülnézni, mivel ekkor lényegesen olcsóbb. Kombinált jeggyel pedig a Mini-Magyarország is megnézhető. Van nyugdíjas kedvezmény is. Az időnk erősen fogyott így nem láthattunk mindent, az eső lelassított. 






A makett gyűjtemény nem igazán nyerte el a tetszésemet, valójában alig volt valami a jelenlegi Magyarországból, szépek a szomszédos országok területén a várak, de legalább olyan szépek és bemutatásra érdemesek itthon is vannak.









Az eső a kényelmes városnézést már keresztül húzta, de a főutca fontosabb látnivalóit azért megnéztük.









Nem szeretek esőben túrázni így aztán itt volt az ideje, az újratervezéseknek is, a komp is leállt a Körös áradás miatt. A kompot Halászlaknál a régi vasúti hídon lehet kiváltani, persze ez nem szabályos és kissé rozoga is de jobb mint úszni a Körösben. Azért még egy napot adtunk az időjárásnak, hátha megjavul. Nem élt a lehetőséggel de a 6 napos túránkon azért még eljutottunk Mezőtúrig és újra gyalogolhattunk a Berettyó gátján amit két éve hagytunk félbe.   Persze ez nem ugyanaz a Berettyó, hiszen az sokkal távolabb a Sebes - Körösbe torkollik, ennek a víznek a hivatalos neve Hortobágy - Berettyó főcsatorna. Mezőtúrtól D-re a Hármas Körös torkolatnál volt az utolsó terepi pecsételőhely, amit gát túrával lehet elérni. Jó sok gát túrával. A Peresi gátőrháznál egy árvíz kapu található, nem vagyok vízügyi ember de ez a szerkezet jó nagy és nyilván jelentős szerepe van. Azért csak sikerült "migráncsnak" álcázni magunkat mert Mezőtúr határában a víztisztító  érdekes pálmaháza mögött a rendőr - katona páros csak leellenőrizte a papírjainkat de semmi különös nem történt. Vagyis történt mert ismét leszakadt az ég, de a város széli Tutti kocsma szerencsére menedéket nyújtott. Rendes zivatar volt némi jéggel keverve de szerencsére egy széles eresz alá behúzódhattunk. Itt a pecsét nem a kék mellett van, de pecsét jelzés vezet hozzá a Fazekas-múzeum falán található. 









Ezzel a pecséttel véget is vetettem az Alföldi kéktúrázásnak, nagyjából sikerült 6 nap alatt a kitűzött tervet elérni. Eredetileg egy szakasszal szerettem volna tovább jutni, de nem vagyok elégedetlen, jó volt ez így is, egy év kihagyás után.
Nyáron a kánikulában nem túrázok, itthon a közelben kisebb túrák jöhetnek de csak fehér embernek való időben. Ha minden jól megy akkor majd ősszel folytatjuk! 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése