Érdekesen kellemes volt ez a hajnali indulású túra. Mindenki eljött aki
ígérte :-) ez ritkán fordul elő. Heten indultunk Pécs felé de aztán Árpádtetőn
gyaloglásra váltottunk. A közelebbi kék jelzésen indultunk amely aztán
becsatlakozott a zöld sávba.
Szép és érdekes a tanösvény Árpádtetőn. A tavaszi
virágok is előbújtak már és medvehagymával is találkoztunk.
Az ébredező erdőben elhagyatott bányavidéken jártunk az erdei aszfalton
gyorsan tudtunk haladni, de a földutak sem voltak veszélyesek.
Az itt ott vizes
szakaszokat kikerültük és gyorsan megérkeztünk Koszonya-tetőre ahol a bélyegző
helyen matricák voltak a kis dobozban a kulcsosház kapuján.
Erdős terepen szép bükkösben ereszkedtünk tovább és egy kis kitérőt tettünk
a Hármas-bükk forráshoz ahol megpihentünk. A csobogó patakok, sziklák és a
szépen kiépített forrás tetszett.
A patakon átkelve aztán lassan megérkeztünk a Hársas-forráshoz ahol ismét
kereszteztük a kéktúra útvonalát.
A forrás mellett egy szép esőbeállós pihenő
épült a kéktúra projekt keretében bár kicsit drágának tűnt.
Jelzetlen utakra váltottunk mert szerettük volna minél közelebbről
megnézni a Vasas-bánya külszíni fejtését ami aztán sikerült is.
A bánya peremén
vezető szervizútról több helyen is nagyon jó kilátás volt a hatalmas gödörre,
melynek alján kis zöld tó is volt.
A médiákban hallhattuk, hogy tervben van a
bánya ismételt megnyitása, több nagy teherautó és munkagép is mocorgott
a lyukban talán már emiatt.
Nem sokára a Petőfi-aknához érkeztünk majd innen
már nem volt messze a település, a jelenleg Pécs részét képező Vasas. Az út
szélén érdekes földalatti bunker szerű építmények is voltak, benéztünk,
majd megpróbálom kideríteni mik azok.
Szomorú volt látni az egykor szebb
napokat láthatott KŐBÁR-BÜFÉ-t. A falu a bányászatról szól nagyon érdekesek
voltak a a bányászházas utcák a szemben lévő kis disznóólas épületekkel melyek
már más célokat szolgálnak.
Megnéztük a Vasasi dínó lábnyomait is, elég kicsik voltak.
A település közepén az egykori Wiesner-vízaknára
már csak a helyén álló emlékkő utal és mellette található a bányász emlékmű is.
Érdekes volt a település környéki bányákat bemutató tájékoztató tábla , nem
gondoltam, hogy ilyen kis területen ennyi bánya volt.
Rövid informálódás után azért megtaláltuk azt az intézményt ami nagyon
fontos így a túrák végén. Most is sikerült tehát szabályosan befejezni ezt a
túranapot amiben nagy szerepe volt a Mosoly Sörözőnek természetesen mint
alternatív pecsételő helyet kerestük meg az intézményt de ha már ott voltunk, a
pecsételés érdekében egy kis forgalom növekedést is generáltunk.
Vasasról a 14-es autóbusszal lehet Pécsre utazni így tettünk mi is majd
onnan ismét autóbusszal jutottunk haza.
A folytatásban Árpádtetőről az ellenkező irányba indultunk.
Egy kis történelem:
A folytatásban Árpádtetőről az ellenkező irányba indultunk.
Egy kis történelem:
Vasas Árpád-kori település, a török hódoltság alatt is valószínűleg
folyamatosan lakott magyar helység volt. 1554-ben 14, 1565-ben itt 16 adózót
írtak össze.
A bányatörténet kutatói szerint Vasas volt a Pécs környéki kőszénbányászat
bölcsője. A Búzaberki-dűlőtől északra létesült a híres vasasi Thommen-akna,
újabban Petőfi-akna, amely egy Thommen nevű bányamérnökről kapta első nevét.
Állítólag Vasason már 1766-ban bányásztak szenet. 1782-ben pécsváradiak is
bekapcsolódtak a vasasi kőszén kitermelésébe és értékesítésébe.
A vasasi kőszénbánya a 18. században a pesti egyetem alapítványi
uradalmának pécsváradi jószágkormányzása alá tartozott. 1840-ben már 21 helyi
polgárnak volt itt bányája (bányatelke). A 19. század közepén volt néhány nem
magyar anyanyelvű lakosa is. 1870 körül kezdtek Vasason nagyobb számban
letelepedni nem magyar (főleg német) nyelvű bányászok.
Újabban geológusok, régészek is foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy
Vasason és környékén léteznek-e a középkori vasgyártásra utaló nyomok. Ezek
alapján elmondható, hogy a Mecsekben előfordult a vasérckő. Vasason a
Csatorna-völgy keleti szakaszán ököl nagyságú hematit gumókat találtak. 1976-ban
a Szövetkezet utcában vas salakdarabok és fúvókák kerültek felszínre. A
vasolvasztó maradványa a helyi vaskohászat bizonyítékának tekinthető. E leletek
tehát megerősítik a felismerést, hogy a Vasas helynév a kora középkori
vasművességgel van kapcsolatban.
(Wikipédia)
Köszönöm, hogy eljöttetek a túrára.
Még több fotó, katt a kis képre:
Mecseki Zöldtúra (Árpádtető - Vasas) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése