2019. szeptember 14., szombat

Árpád-tető - Mánfa. Újratervezés

Megkértek, beugrottam egy alkalmi TTSE túravezetésre, ebből azért rendszert nem csinálok, mivel nekem az unokák és a  kéktúra elég sok erőforrást leköt. A döntést segítette, hogy 35 évvel ezelőtt ezen az útvonalon kaptam meg a sikeres vizsga után a túravezetői igazolványt Vukov Pétertől. Ez a túra is úgy indult mint rendesen, szépen szaporodott a csapat a buszmegállónál és végül is 23 fővel vágtunk neki Árpád-tetőn a Mecsek egy kis részének megismerésére.
A csapat legalább felét nem ismertem így mindjárt az elején ismertettem néhány lényeges dolgot. pld. közúton mindig az út bal oldalán forgalommal szemben kell haladni, és ez alól azonnal adtam is felmentést a kék közelsége miatt. Lényeges információ még, hogy reggel, 10 fok alatt a túravezetőt szabad egy kis unikummal vagy ágyas pálinkával kínálni, de most meleg volt.


 Természetvédelmi területen jártunk tehát nem romboljuk a fákat, növényzetet és a somból is úgy szedünk, hogy abból a túravezető is megkapja az első szedésből ráeső részt. A túra tempóját én határozom meg és a túra sikeres befejezése után, tehát ha senki nem veszett el szabad a túravezetőt egy pohár sörrel is megkínálni. Elmondhatom, hogy ilyen fegyelmezett és tanulékony természetjáró csapattal régen túráztam. Köszönöm!


Az időjárás nagyon kedvező volt erre a kora őszi túrára. A Mecsek egyik legforgalmasabb turista terepén jártunk. Sok túrázóval találkoztunk. Útvonalunk a Tripammer-fáig a kék sáv jelzésen vezetett ez alkalom volt a kéktúrázás egy kis népszerűsítésére is.





A szép nagy pihenőhelyen reggeli szünetet tartottunk a lányok pedig megkeresték a nap első geoládáját.  Elkészült a csoportkép is,biztos ami biztos itt még mindenki megvolt.



A kéktúra útvonalát elhagyva a zöld sávon mentünk tovább terv szerint. Ez is egy nagyon szép túramozgalom. Nem is hosszú tudom ajánlani.  Nagyon szép öreg bükkösben vezet az út. Két kiépített forrás is van ezen a szakaszon, mindkettő régi foglalás a Mecsek természetjáróitól.

A Dagonyázó forrás mellett megnéztük a mésztufa lépcsőket,   a geoláda is meglett, majd tovább sétáltunk a Barátság forráshoz, amely 1934-es foglalásával az egyik legrégebbi forrás a Mecsekben. A pár éve egy fakidőlés miatt teljesen romba dőlt szép forrást 2014-ben ujjá építették. Most már arról is nevezetes, ahogy Gábor egy szép leszúrt rittbergert követően megtalálta a geoládát.



Kár, hogy Somogyban gyakorlatilag senkit nem érdekel szervezetileg ezeknek a szép erdei létesítményeknek az állapota, lásd Kőér-forrás esete! 
A Páfrányosban elértük a piros kereszt jelzést ahonnan Mánfa felé kell elkanyarodni. Az Ágnes-vízesés ide nagyon közel van azt mindenképpen terveztem megnézni , így is lett.








Az útvonal gázlóiban így ősszel alacsony a víz mindenhol könnyedén átkeltünk, vagy egy kis segítséggel. Az Ágnes-vízesésnél derült ki, hogy a 23 fős csapatból mindössze 4 fő volt ott azon a túrán amikor a piros sáv jelzésen ment tovább a túra.
  A közvélemény nyomására innen újratervezés következett és megszavazták a sporttársak, hogy a Petnyák-völgy Nagy Mély-völgy útvonalon a szurdokban menjünk tovább. Kétségtelen, hogy ez a lényegesen szebb út, a templom viszont így kimaradt.










A hatalmas sziklák között csobogó patak mentén a Mecsek vízrajzáról is tudtam egy kicsit mesélni, szépen helyreállították a sziklafalra szerelt hidat is ami egy vihart követően leszakadt.







A hatalmas hordalékfa halmok jelezték, hogy azért erre a víz az úr, időnként. A Kőlyuk barlang szinte ki volt száradva a villanyt felkapcsolva a mesterséges bejárathoz is bekukucskáltunk de a régi természetes üreg lényegesen szebb. Kár, hogy Komló vízellátása érdekében látványosan rombolták a sziklákat, talán már más megoldást is lehetne találni.





Kis pihenés és ebédszünet után kiértünk a Dóci-malomhoz. A DDP túramozgalom pecsétje is rendben megvan a ház falán. A Kőlyuk vendéglőben pedig már örömmel vártak bennünket, a tanulékony sporttársaknak köszönöm a sört így a túra végén ennyi jólesett.




A buszban hazafelé nagyon meleg volt, egy hirtelen fékezésnél a leszállásra váró sporttársak is összeborultak, de nagy baj nem történt.  Szerencsére.   

Köszönöm, hogy velem tartottatok!

Aki pedig kíváncsi az eredeti tervezett útvonalra, itt megnézheti.

A  túrabeszámoló összeállításához felhasználhattam Márta, Szilvi és Joli fotóit is, köszönöm és Ti is fogadjátok szeretettel képeiket. Több szem többet lát!
Katt a kis képekre.


Fekete Szilvi fotói



Illia Jolán fotói



Én keveset fotóztam, dolgoztam.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése