2012. április 10., kedd

Balaton körtúra 19.

Balatonendréd - Balatonföldvár
Táv: 17 km, Szint: 280 m

A Balaton körtúra ezen szakaszát számtalanszor végigjártam már így
tájékozódási problémát nem jelentett, a szakaszhoz tartozó pecséteket is
begyűjtöttem korábban egy Cinege túrán és a 'fotós helyek' mindegyikéről
több fotóm is volt. Ha már belevágtam akkor viszont illik tisztességesen - gyalog - megkerülni a Balatont és persze újra elkészíteni az igazoló fotókat is. Nem tartozom azok közé akik csak az igazolófüzetüket 'küldik el túrázni' és még büszkék is erre így hát a fagyos hajnalon -3 C-fokban índúltam el erre a szép túrára.
Ezt a szakaszt autóbusszal lehet praktikusan megközelíteni és célszerűbb
Balatonendrédről indulni Balatonföldvár felé. Így tettem én is.
A reggeli tiszta , napos idő szép túrafotókkal kecsegtetett és ez be is
jött, igaz kicsit hűvös volt de ez nem megoldhatatlan probléma.
Endréd központjában érdemes körülnézni, hiszen ez a kis falu is sok értéket rejt amiről nem is tudnak az erre tévedők:

Kájel Csipkeház, Múzeum a vertcsipke remekeinek bemutatására. Műemlék
katolikus és református templomok, barokk Szentháromság szobor, szép
feszületek, és ne feledjük, a település határában találhatók Magyarország
legmélyebbnek tartott löszmélyútjai is.
A település honlapján megismerhetjük a falu történetét is:(balatonendred.hu)

'Egy 1082-ből származó oklevél említi először a falu nevét, melyet az Endre-András névből eredeztetnek. A község védőszentje is Szent András. Előbb a veszprémi, majd a fehérvári káptalan birtoka lett. 1390-ben Zsigmond király a karthauzi szerzeteseknek adta cserébe. A Karancsó-hegyen egy honfoglaláskori lovas sírjára bukkantak.
A török uralom idején járási székhellyé nyilvánították, majd 1545-ben várát megerősítették. A megszállók kiűzésekor állítólag a menekülő törökök a Várcsige-hegy oldalában ásták el kincseiket, amit azóta is hiába keresnek.

A török időkből maradt meg a község több helységneve is. A Rózsa hegyet a török bég kertjéből eredeztetik, a Duda hegy pedig a vezér mulatóhelye lehetett.
A falu további története a tihanyi apátság birtokpereiből követhető nyomon. 1593-tól a 15 éve háborúban valószínűleg elpusztult a falu, majd a következő száz évben folyamatosan benépesült, s gyarapodott. Az 1700-as évek közepén csűrt és malmot építettek. Ekkortájt térhettek vissza a lakók a református hitről a római katolikusra. Iskolája már az 1600-as években is volt a falunak. Az 1700-as évek végén építettek egy újabbat, melyet aztán egy évszázad múltán tovább bővítettek.'

A történelmi legendák ezt a falut sem kerülték el, talán van is igazságtartalmuk:

'A várcsigei hegy oldalában rejtették el a törökök mesés arany- és ezüstkincseiket. A népi képzelet egész tárházát vonultatja fel a megtalálás lehetőségeinek. A hiszékeny emberek azóta is ásnak a kincs után – eredménytelenül. A hagyomány szerint Endréd lakossága a török megszállás kegyetlen éveiben a falu határában levő löszfal barlangjaiban húzta meg magát. Így a Dudahegyen levő Barát-lyukban, a Likas-domb oldalából nyíló több osztatú üregben találtak menedéket. Ez utóbbi barlang egyik üregében a falba vésett 1887-es évszámos magyar címerre és kőpadokra lelt a kutató. Az elbeszélés szerint talán a híres somogyi betyárnak, Patkó Bandinak lehetett itt a búvóhelye.'
Forrás: falvak.hu
A szép műemlék rk. templom mellett hagyjuk el a települést célszerű a piros háromszög jelzést követni. Utunk egy löszmélyúton kapaszkodik fel a dombtetőre ahonnan szép kilátás van a Balaton felé és a Külső - Somogyi erdős dombokra is. Enyhén ereszkedve érünk le a Tótokilap felé vezető erdészeti útra, most nem kanyarodtam el megnézni az ottani autós emlékművet, majd legközelebb. Az aszfalton É-felé kanyarodva gyorsan elérjük a Széchenyi kopjafát, itt Zsigával együtt kell fotózkodnunk.
Az út baloldalán végig kerítést látunk azon belüli területre vannak összegyűjtve a vaddisznók , nehogy már pont akkor ne találják meg őket amikor jönnek a vadászok!
Szép erdős terepen haladunk, keresztezzük az M7 autópályát majd egy nagy irtásfolthoz érkezünk ahol végre megszabadulhatunk az aszfalttól és a zöld kereszt jelzésre térve felkapaszkodhatunk a Vaskereszthez. A Zamárdihoz tartozó Tatárcsapásnak nevezett réten rengeteg a tavaszi hérics, a 'csapás' D-i végén néhány öreg fenyő között található a szép kovácsoltvas keresztet hordozó oszlop és egy pihenőhely is.
Itt megtartottam a tízórai szünetet megnéztem a jövő menő szarvasokat, fénylépeztem a virágokat, a szép kopjafát is felkerestem melyet Szabó Laci barátai állítottak fiatal túratársuk, barátjuk emlékére.
Sajnos lassan természetesnek mondható a térségben, hogy az emberi butaság és igénytelenség felülkerekedik a természet szeretetén, miért mondom ezt?
Hát azért mert az IVV kódtábla melyet alig több mint egy éve szereltem fel itt, természetesen hiányzik és valószínűleg megoldhatatlan a pótlása is - akár festett formában.
Természetesen a szép Kő-hegyi kilátónál is hiányzott az IVV kód , de ezt már nem részletezem tovább.

(Megjegyzés: A kilátónál a kód máshol található - festve - , én a régi helyén kerestem, és ezért nem találtam. HZ. 2012.04.11.)

Zamárdi ezen részének látnivalói mind fotós igazoló helyek, Vaskereszt, Kő-hegyi kilátó és ugyanezt a tevékenységet el kell végezni a legendáktól övezett Szamárkő szikláinál is.
Nézzük , mit ír erről a helyről a szepmagyarorszag.hu:

'Milyen lehet egy Szamárkő? Talán az állatra hasonlít, vagy egy híres szamárhoz köthető a története. Az előbbi biztos nem, az utóbbi viszont igaz, ugyanis a legenda szerint a gyermek Jézus járt ezen a tájon Szűz Máriával és Szent Józseffel szamárháton. A kő mellett elmenve, a szamár odakapott a szikla oldalán kinőtt fűcsomóhoz,ezért lett a kő neve Szamárkő. A sziklán látható két nyom (vályú szerű mélyedés) pedig Jézus lábnyoma ésa szamár patájának nyoma. Eddig a névadólegenda, de a népi fantázia még további legendákat is szőtt a kőről. Így azt is vallják,hogy a követ a tihanyi tűzhányó dobta át ide, d az is lehet, hogy a vízözön hagyta itt. Egy korabeli ismertető szerint pedig a Szentföldről hozták a keresztes vitézek. Ezek a legendák. A valóságaz, hogy a kő helyben képződött, vulkáni utóműködés hatásár, amikor a mélyből feltörő gőzök és gázok, a forró víz és a benne lévő ásványi anyagok cementezték össze szilárd kőzetté a homokot. A szürke homokkőben még megkövült csigák is láthatók. Évezredekkel ezelőtt egy ismeretlen nép a kő körül"termékenység-varázslatot" mutatott be bizonyos szertartások között. A pogányisten-anya és napisten tiszteletére terményeket és állatokat áldoztak fel, égettek el,hogy bő termésük és sok állatuk legyen.Később a kelták is megülték e helyet, és a kő körül földvárat építettek.A honfoglalás óta a kő határjelként szerepelt.

A múlt században a zsellérek legelőnek használták ezt a domboldalt. Itt őrizték disznaikat, birkáikat, kecskéiket, szamaraikat egy falkában. A gyerekek szívesen eljátszadoztak a kövön és környékén. 1942-ben Margittay Richárd író és villa tulajdonos kutatta a kő eredetét és szerepét, aki a követ fehér ló áldozati kövének tartotta.1961-ben a Balatoni Intéző Bizottság megásatta a kő környékét. A kő mellett, mélyen,kővésőket, kicsi, agyagból égetett női istenszobrokat, idolokat találtak, töredezve, cserepek kíséretében. A leletek egy része a Megyei Múzeumba került. Az önkormányzat vezetősége és az "Egyesület Zamárdiért"lelkes emberei rendezték az érdekes történetű kő környékét. Feliratos táblát és pihenőpadokat helyeztek el a kő körül. Kedvelt kirándulóhely.

A sziklatömböt a város nyugati végén,a Kiserdő dombhajlatai között találják meg.Az erősen lekopott, hullámos felszínű sziklán egy vályúszerű mélyedést és ennek végén "tűzgödröt" látunk. A sziklához délről egy kör alakú, nehéz,faragott kő támaszkodik. A közelben állókisebb kövön pedig két nyom látható.'

A tisztesség kedvéért meg kell említeni, hogy a Szamárkőnél megvan az IVV kód :-)

Jellegtelen kőszórásos úton Ny-felé kell tovább menni , poros is, csúnya is de nem túl hosszú és gyorsan elérjük az immár idegenforgalmi hellyé átváltozott Szántód pusztát.
Itt is csináltam néhány képet, az intézmény még teljesen kihalt, üres.
A lakott területeket elérve a vasútállomásnál kellene pecsételni de ez már nem lehetséges, innen még át kell sétálni a közeli Balatonföldvárra ahol szintén a vasútállomáson kell pecsételni, itt természetesen még működik a pénztár.
Néhány fotót itt is csináltam és hazabuszoztam, ez a szakasz is kipipálható.

Balaton körtúra 19.
Balatonendréd-Balatonföldvár

2 megjegyzés:

  1. Kedves Zoli!
    A Kőhegyi-kilátóban, a lépcsővel szembeni oszlopra van felfestve az IVV kód. A Vaskeresztnél 2012. márc. 20-án túráztunk, akkor még meg volt a tábla. Elnézést kérek, hogy minden nap nem ellenőrizzük a tábla meglétét!De azt gondolom, hogy mivel te is tagja vagy az egyesületnek, sőt ennek a túrának szellemi atyja is vagy talán célravezetőbb volna, ha csak minket értesítettél volna a tábla hiányáról.
    Üdv:
    Kissné Zsuzsa

    VálaszTörlés
  2. Kedves Zsuzsa

    Köszönöm az információkat, sajnos a túramozgalom hivatalos kiírása nem utal arra, hogy a kilátónál megváltozott a kód helye, az MTSZ honlapon ki fogom javítani.
    Én ugyan nem láttam mert máshol kerestem de attól még biztos ott van és természetesen köszönöm, hogy a lehetőségeitekhez mérten foglalkoztok vele.

    Üdv:
    Hevesi Zoltán

    VálaszTörlés