A Kaszói Erdészet által szervezett kisvasúti nap ez évben ritka és régen
várt eseménnyel lepte meg az érdeklődőket, túrázókat, kisvasút barátokat. Az
erdei vasút csak ezen a napon egy alkalommal újra teljes hosszúságban
közlekedett Szenta és Kaszó között így kínálkozott a lehetőség egy igazi élménytúrázásra.
Sok éve már annak, hogy ez nem volt lehetséges így ez a mai nap, a szép nyárias idővel sok túrázót vonzott a Szentai
állomásra. Olyan sokan voltunk, hogy fel sem fért mindenki a kisvonat egyetlen
nyitott kocsijába,
Csapatunk néhány tagja is úgy döntött, hogy nem szorong a
tömegben így már itt kissé szétszakadt a csapat. A teljes 8 km-es utat végül is
egy átszállással oldotta meg az üzemeltető és Baláta megállónál átszálltunk a
szemből érkező és folyamatosan ide oda járó alkalmi kisvonatra. A mi egy szem
kocsink pedig visszament Szentára az ottmaradottakért.
A mintegy 15 km-es
sebességgel száguldó kisvonattal nagy élmény volt a jó háromnegyed órás utazás,
és nézelődés. Nem utolsó sorban a túrakiírás felét azaz kb. 8 km-t nem kellett
legyalogolni. A sok túrázó között öröm és megtiszteltetés volt látni Őrsi Annát
aki a Magyar Sportturisztika egyik legnagyobb alakja , a nőknél pedig biztosan a legnagyobb napjainkban.
Az 1000 mérföldes, háromhetes túráját én is napról napra követtem megcsinálta az
első nőként a világon és hatalmas időeredménnyel. Balátánál nem vacakolt az
átszállásra várással, onnan már gyalog elhúzott a sínek mellett Kaszóra. Biztos előbb odaért mint mi a vonattal. A rendezőktől tudom, hogy teljesítette a 20+10km-es távot 5 óra alatt, amibe neki még egy gulyásleves
ebéd is belefért. Minden idők legnagyobb létszámú Kaszó túrája volt ez a 101 fős részvétellel!
A gyaloglás helyetti vonatozással nyert a csapat majdnem két órát (én eleve
így is terveztem ezt a napot) Kaszóban felvetettem, hogy a két érdekes
tanösvényt végigjárva is reális esély van arra, hogy elérjük a 14:10-es vonatot
Szentában és azzal előbb hazaérhetünk. Persze így lemaradtam a hastánc
bemutatóról és a Jó ebédhez sem szólt a nóta de nem mindenki ezért ment oda. A
csapat egy része, végül is szintén így gondolkodott így Szabó Laci túravezető
ezt ismertette a társasággal, aki akart önkéntes alapon velem tarthatott. 10 fő
csatlakozott hozzám, kb a csapat fele.
Mentünk egy kört a kirakodóvásárban ,
megnéztük az öreg mozdonyt Karácsony-t majd a technikai szünet után először a
Lombkorona tanösvényt kerestük fel és jártuk végig. Ez valójában gyerekeknek
való de sok felnőtt is végigjárta. Lassan ráférne egy állagmegőrző festés, mert
kicsit kopottabb mint tavaly ilyenkor volt.
A földre leszállva jelzetlen utakon a Baláta tó tanösvénye a Dr. Marián
Miklós sétány végigjárására indultunk, néhányan felszaladtak a kilátóba majd a
palló borítású mocsár és víz felett vezető úton jártuk be a területet többször
voltam erre is szép és nagyon ötletes ez a tanösvény.
A ragadozó növényként
ismert Aldrovanda elragadta egy túratársunkat, Editet - nyilván a vega életmódja miatt így állt bosszút a növények nevében :-) - így innen már csak 10–en
folytattuk a túrát. Tetszett, hogy a kilátóhelynél megritkították a növényzetet
és sokkal könnyebb kilátni a nyílt vízfelületre. A szép tanösvények után
visszatértünk a kisvasút mellé és ott a rendelkezésre álló 1h 40 m alatt
kellett elérnünk a 6,5 km-re lévő állomást.
Elmondtam a sporttársaknak, hogy ez
lehetséges és nem megerőltető de folyamatosan haladni kell egy kényelmes
tempóban. Így is volt.
Bár a sín mellett tájékozódási probléma már nem volt így
a csapat nagyon elnyúlt de szépen haladtunk és volt idő útközben nézelődni,
fotózgatni a virágokat. Jolika ebi/aranyhalat is szeretett volna hazavinni a kis
kerti tavába de végül beérte a békalencsével az nem tudott elúszni előle.
Meleg
és fülledt idő volt sok folyadék fogyott útközben, volt akinek el is fogyott de
a vasútállomáson a kedves szolgálatban lévő vasutas palackos ásványvízzel
kisegített néhány túrázót mivel a csapvíz nem volt iható. Köszönjük! A csapat eleje a vonat érkezése előtt kb. 15 perccel ért Szentára de három perccel az indulás előtt már együtt voltunk ismét. Érdemes volt belehúzni!
kb. 10 km-t
gyalogoltunk, átszelve a Kaszó térségi erdőket olyan területen ahol már régen
nem járt turista, köszönjük a lehetőséget és remélhetőleg ezt a jó szokást
megtartják legalább ezen az egy napon ezután is. Köszönöm a túrát és köszönöm
hogy velem tartottatok.
Még több fotó, katt a kis képre:
Kaszó - Szenta
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése