DDP Mernyeszentmiklós - Igal

Kellemes zápor késztetett gyors mozgásra amikor reggel Kaposváron autóbuszra szálltam. Kicsit előbb értem Mernyeszentmiklósra mint túratársaim és így a gyülekező sötét felhőket nézegetve volt időm a kamásli felszerelésére a hátizsák átcsomagolására, szóval a lehető legjobban készültem az esőre. Aztán megjött, mármint a csapat nagyobbik részét hozó busz elköszöntem az engem őrző kutyustól és 9-en nekivágtunk ennek a szép somogyi DDP szakasznak.
Felsőmocsolád vasútállomása talán még romosabb mint 5 éve volt, az aszfalton ballagva Edit mint madarász nagy gyakorlattal beazonosított egy varjút aki egy fa csúcsán egyensúlyozott. A faluban kis kitérőt tettünk a Bánó kastélyszállóhoz , napjainkra az egész épület szépen felújításra került.
A pecsétért bekéretőző tagtársaknak volt szerencséjük találkozni a tulajdonossal is, aki egy közismert sportember. Őt éve, amikor 2006-ban erre túráztunk a házaspár hölgy tagja Bánó Virginia kalauzolt bennünket az addig felújított D-i szárnyban, azthiszem sokan példát vehetnének vendégszeretetükről és közvetlenségükről! Igaz ez nem turistaszállás de aki teheti keresse fel ezt a helyet , nem fog csalódni.

A kastélyt és környezetét körbe fényképeztük, majd tovább ballagtunk Ecseny felé. Nem okozott osztatlan sikert, hogy „frissen aszfaltoztattam” az országút egy részét, kicsit még büdös volt. Ecsenyben aztán újabb kudarc, a kocsma bezárt. Azért itt egy ebédszünetet tartottunk, majd a falu után végre szép erdős területre értünk. Mivel útvonalunk NY-K irányú volt így érthetően keresztbe kaptuk a Somogyra jellemző É-D irányú kisebb nagyobb gerinceket. Ecseny után azért inkább szintet vesztettünk és leértünk a Csillagfürt szurdok mellé. Ez a mély löszszakadék most szebbnek tűnt mint régebben, a kis patak is szépen folydogált benne. A szurdokot követve a nagyra nőtt bukszus-bokorról megismertem azt a helyet ahol az erdő mélyén egy egykori lakóhely maradványait lehet felfedezni. Az erdő szinte mindent vissza foglalt de a kút házikója még látható az útról.

A lassan emelkedő piros sáv jelzésen értünk fel az Igali tetőre, és itt előre megfontolt szándékkal áttértünk a közelmúltban felfestett sárga sávra. Kíváncsi voltam erre az útvonalra, és nem is csalódtam , szerintem szebb ez mint a piros sáv. Igaz van benne egy kis szépséghiba néhány száz métert elszántottak belőle, de a pár cm-es kukorica nem jelentett akadályt, természetesen vigyáztunk is rájuk.

Igal városát elérve a templom előtt elköszöntem a csapattól, nekik még le kellett menni a Fürdőig mert onnan indult az autóbuszuk. Miközben én a Fő út mellett szomjamat oltottam és a buszra vártam sajnáltam is őket, de nem nagyon mert azért biztos voltak annyira találékonyak, hogy a fürdő közelében is találtak egy hasonló „egységet”. J  Kaposváron aztán újra szakadt az eső, mint reggel amikor indultam, de ekkor már kit érdekelt. Az egész túra során egy csepp sem esett így nagyon kellemes és szép túra volt érdekes Somogyi tájon. A km kb. 22 volt a GPS szerint. Ezzel a túrával több tagtársam egy „lépésnyire” van a 320 km-es túramozgalom teljesítésétől, és ha minden jól megy akkor május 28.-án befejezhetik a túramozgalmat egy szintén nagyon szépnek ígérkező zselici túrával.  Viszlát kéthét múlva.   

DDP Mernyeszentmiklós - Igal