Balaton körtúra 17.

Balatonboglár - Látrány - Rádpuszta - Balatonszemes

Táv: 22 km Szint: 320 m

A boglári vasútállomáson pecsételéssel  indult a túránk, reggel még borzongatóan hűvös időben de mire a még mindig lezárt Xántus kilátóhoz megérkeztünk már nem fáztunk.

Amit a kilátóról tudni kell:
Névadója: Xántus János (1825–1894) etnológus, természettudós, utazó.

Ez a kilátó nem kilátónak készült eredetileg! Az 1967-es Budapesti Nemzetközi Vásárra készítették, a belföldi idegenforgalom pavilonja, a „Magyar Atomium”, amely az 1958-as brüsszeli világkiállítás híres jelképének ihletésében épült Kádár István mérnök tervei alapján. Gömb alakú, 15 méter átmérőjű szerkezetét 240 (mindössze kétfajta) háromszöglemez alkotta. A BNV felszámolásakor a struktúra a borítástól megfosztva Balatonboglárra került, ahol a Várdomb oldalában kilátó lett belőle.

Ez volt a túránk első igazoló helye elkészítettük a szükséges fotókat majd Balatonboglár utcáin keresztül indultunk a Kis-hegy felé. Az útvonal egészen a kápolnáig ismert volt, többször jártam ár erre. A szép Szent Donát kápolnánál ismét fotók készültek, majd a közeli borozónál rövid reggeli szünetet tartottunk.

Az év elején a Téli Berek túrán már sikeresen felmért útvonalakon haladtunk tovább egészen a   Katlan-völgyig. Innen már olyan utakon kellett tovább haladni amit magunknak kerestünk, nagyjából tartva a szükséges irányt a cél Látrány elérése volt és oly módon, hogy úton maradjunk. Dél felé széles jól járható földút vezet be az erdőbe ebből az első K-i irányú erdei útra fordultunk, majd enyhe emelkedő után elértük a már Látrány határához tartozó szőlők peremét. A füzet leírása nem igazán könnyítette meg a tájékozódást ezen a területen így megérzések alapján mentünk tovább. A távolban lassan kibukkantak a Látrányi templomok csúcsai, a távolban a rádpusztai majorság is jól látszott, É-felé vissza tekintve ráláttunk a Balatonra és az északi part hegyeire is, csak a Füzesi horgásztó nem volt sehol. Egy kanyargós mélyúton egyszer csak egész közel a baloldalon megláttuk a tavat. Más úton értük el mint amit a füzet javasol de megtaláltuk.

Sajnos a tó ezen oldala végig be van kerítve így közvetlenül a vízpartra nem tudtunk lemenni de innen is látszik, hogy szép rendezett terület, feltehetően kedvenc kiránduló helye a környékbelieknek, elkészítettük az igazoló fotókat és máris házak között mentünk tovább. Tanulmányoztuk a lovas kocsikázás lehetséges veszélyforrásait is amikor az egyik ház udvaráról eléggé megbokrosodva vágtatott ki egy szekér, magával hozva a hátsó futóműve közé szorulva egy udvari asztalt :-)    

Látrány főutcájára innen már gyorsan leértünk, a régi 67-es úton Péntekhely irányába É-felé indultunk majd a település szélén egy széles homokos útra tértünk rá amely levezetett a Tetves-patak hídjához. Érdekes volt a közeli szántóföldeken a szél által odahordott futóhomok látványa, a fekete lősz talajra rakódott látrányi sárga homok szinte sivatagi látványt nyújtott.

A patak keresztezés után a 67-es út új szakaszát is kereszteztük majd azzal párhuzamosan É-felé indultunk tovább Rádpusztára.

Az IKON borgazdaságnál értük el a kis települést, futólag üdvözöltük a pihengető szürke marhákat és a szamarakat majd a nagyon szép Árpád-kori templomromhoz mentünk be.

Itt is fotók készültek és az ebédszünetet is megtartottuk.  A bejáratás alatt álló új bakancsom egy héttel korábban egy rövidebb túrán már jól működött és szépen igazodott hozzám, most viszont jelezte, hogy ennyi volt innentől a lábamnak kell igazodnia! Zokni csere és kicsit lassabb sebességre kapcsolva azért működött  tovább.

Rádpuszta házai között áthaladva ismét egy széles, homokos földúton mentünk tovább Balatonszemes felé, egy szép hintóval is találkoztunk melyet gyönyörű fekete lovak húztak. Kölcsönösen megnéztük egymást egy szép nagy nyuszival aki az út közepén üldögélve talán már a húséti programját tervezgette majd megérkeztünk Balatonszemesre. A település központját érintve a Posta-múzeumnál mentünk le a vasútállomásra a túra végét jelentő pecsétünkért. 

Elég gyorsan, 5 és fél óra alatt teljesítettük ezt a 22 km-es szakaszt annak ellenére, hogy megfelelő térkép és pontos leírás sem állt rendelkezésünkre.

A régi jó kis GPS  segítségével sikeresen rögzítettem az útvonalunkat is mely egy lehetséges útvonal ajánlat lehet a későbbiekben erre járóknak.

Kezdem megkedvelni a Balaton-körtúrát mint túramozgalmat, a D-i parton gyakran vezet jelzetlen, számomra is ismeretlen utakon és ilyenkor mindig örömmel készítem a trackeket hiszen minden új és régebben járt út ismételt felmérése csak gyarapíthatja, pontosítja  a térképet melyet nagyon sokan használnak de sokkal kevesebben járulnak hozzá a fejlesztéséhez. Természetesen annak kritizálását nem szokták elfelejteni csak éppen nem tesznek hozzá semmit.  

    

Szép túra volt jó időben , köszönöm Lacinak, hogy csatlakozott hozzám.

Balaton körtúra 17. Balatonboglár - Balatonszemes