Táv: 13 km, Szint : 200 m
A TTSE "Somogyországot" megismertető, bemutató túráján - Bakonyi János vezetésével - ismét eljutottam egy
olyan településre ahol még nem jártam. Ez a túra kiindulási pontja - Edde -
volt. Autóbusszal érkezett 10 fős csapatunk, majd a falun átsétálva D-felé indultunk tovább
mezőgazdasági területeken. Alsóbogát felé ismét aszfaltra váltottunk és a
dimbes-dombos táj és természeti értékei mellett a régi műemlékeket is
felkerestük. Sajnos a kastélyok egyike sem látogatható, a "nagy kastély"
parkjára, és rekonstrukciós munkáinak állapotára azért a szerencsésebbek
vethettek egy pillantást amíg el nem tanácsoltak bennünket. A kápolna szépen
helyre van állítva, most csak kívülről tudtuk megnézni.
Egy korábbi túrámon készült fotókat is beraktam a gyűjteménybe, hogy egy
kis ízelítő legyen a belső terek látványáról.
Alsóbogáton a Borostyán Presszónál kis pihenőt tartottunk, majd ismét
földútra váltva indultunk tovább Somogygesztibe. Részben a DDP nyomvonalán
haladva láthattuk, hogy az út szélén gyakorlatilag az összes piros sáv jelzést
kivágták, csak a település belterületén a beton villanyoszlopokon találkoztunk
először jelzéssel.
Gesztiben is szusszantunk egyet hiszen hála a jól átszervezett
közlekedésnek bőven volt időnk.
Mernyén ért véget a túra , megnéztük az elhagyatottan álló volt piarista
kastélyt, és a szép műemlék r.k. templomot és környezetét is majd szomjunk
oltása után autóbusszal utaztunk vissza Kaposvárra.
Köszönöm a túrát.
Edde:
A Somogyjád és Osztopán közötti úttól néhány kilométerre egy völgyben
fekszik e kicsinyke zsákfalu. A házak az egyetlen hosszú utca két oldalán
állnak, s ide torkollik az a néhány mellékutca is, ami a szántóföldekhez és a
mezőgazdasági épületekhez vezet. Az autóbusz a község közepén áll meg – ez az
egy megállója van –, s a szemben lévő villanyoszlop tetejéről egy kelepelő
gólyapár köszönti a látogatót.
Az 1896-ban épült református templomot a millennium évében állami
támogatásból felújították és átépítették, most ökumenikus templomként valamennyi
felekezetet szolgálja. Így a tetejére az evangélikus és a katolikus egyház
csúcsdísze is fölkerült. A renoválás során a tető cseréjére már nem jutott elég
pénz, ezért a képviselő - testület megszavazta az önkormányzat udvarán álló 12
fenyő kivágását, ebből faragták ki a gerendákat.
Alsóbogát:
Alsóbogát Somogy megyében, Kaposvártól a megye központtól 23 kilométerre
északra fekvő zsáktelepülés. A Kaposvár - Fonyód útvonalon közelíthető meg,
Somogyjádról egy 4 km-es bekötőúton. Somogygesztivel csak egy 2,8 km-es földút
köti össze, ha ez burkolatot kapna, a 67-es főútról is elérhető lenne.
Festetics - Inkey kastély:
A műemlék Festetics-Inkey kastély mintegy 9 hektáros parkja,
Magyarországon őshonos fák közül majdnem az összes megtalálható, amelyek több
százévesen hirdetik a múlt letűnő emlékeit.
Tovább haladva a lombok közül lassan kibontakozik az 1853 körül
klasszicista stílusban - a jelenlegi állapot szerint - épített, magánkézben lévő
műemlékünk, a község legjelentősebb látnivalója és címerének egyik fő
eleme.
Szent Antal Kápolna:
Az Inkey-család házi kápolnának emeltette maga és népe számára 1850-ben. A
védőszentje Páduai Szent Antal, aki a Barabás Miklós festette oltárképen is
látható. E nagyjelentőségű alkotást 1992-ben barbár módon ellopták, de a
rendőrség kétéves nyomozásának köszönhetően előkerült, ám sajnos megrongálódott
állapotban. A Magyar Szépművészeti Múzeumban Csala Ildikó restaurálta.
Forrás.
Somogygeszti:
Kaposvártól 24 kilométerre északra helyezkedik el. A 67-es számú
(Kaposvár-Balatonlelle) főútról Mernyében letérve közelíthető meg 3 kilométeres
bekötőúton; zsáktelepülés. Mintegy 3 kilométerre, Alsóbogáton ér véget a szilárd
burkolatú út, amely összeköttetést teremthetne a Kaposvár-Fonyód útvonallal.
Keresztülfolyik rajta a Deseda-patak. A tölgyekkel, fenyőkkel és
tulipánfákkal teleültetett egykori Jankovich-kastély parkja természetvédelmi
terület.
Jankovics-Bésán Kastély ( Gesztenye Kastélyhotel):
Jankovics-Besán Józsefnek és Gyulának, továbbá Halmos Imrének volt itt
nagyobb birtoka, az utóbbinak kastélya is, melyet 1900-ban építtetett. A régi
kúriát Botka János 1823-ban építette.
R. k. templom:
A római katolikus templom 1773 elején épült, barokk stílusban. Védőszentje
Keresztelő Szent János.
Forrás.
Mernye:
Már a tatárjárás előtt is létezett a település, s 1229-ben Merena és Alsó-Merena néven említik a székesfehérvári káptalan birtokai között. 1332-37-es pápai tizedjegyzék szerint plébániás hely volt. Az 1385-ös, és a csaknem száz évvel későbbi iratokban Wasarusmernyeként szerepel az iratokban. A Ghymesi Forgách családnak voltak a faluban részbirtokai 1446 és 53 között. Ezután Vityai Lászlóhoz és a Perneszi családhoz kerültek zálogba. Az 1536-os adólajstromban Bódogasszonymernye, Almamernye, és Wasarusmernye néven találjuk meg a települést. Negyven évvel ezután a török kincstári adóösszeírásban Vásáros-Mernye már csak négy, Boldogasszony - Mernye húsz házból ált.
A XVI. század végén a székesfehérvári káptalan lett a térség tulajdonosa.
Az 1700-as években világi és egyházi urai egyaránt voltak. A mernyei uradalmat,
I. Ferenc király 1807-ben adományozta a Kegyes Tanítórendnek, a
piaristáknak.
Piarista kastély.
Mernye közepén áll, s jelenleg magántulajdonban van az 1905-ben emelt
piarista kastély. Annak idején ez volt a térség oktatási és gazdasági központja,
innen irányították a mezőgazdaságot. A világháború után iskolává alakították,
majd rendszerváltáskor magánkézbe került. A piaristák nyomait a temetőkertben
álló 1700-as évekből való sírkövek is őrzik.
R. k. templom:
1760-ban építették a templomot barokk stílusban. Különösen értékesek a
freskói és a rokokó szószék. A templomban számos érdekesség rejtőzik. Az 1970-es
években megsüllyedt az oltár előtti padló. A helyeiek közül többen is sejteni
vélték, hogy egy kripta rejtőzik a templom alatt. A szakemberek hitetlenkedése
ellenére a feltárás beigazolta a mernyeiek emlékeit.
A két részre osztott sír egyik részén egy karmelita barát holttestére
bukkantak, akinek holtteste jó állapotban megmaradt, s nem mindennapi méretei -
magassága 230 cm - voltak. A kripta másik részében tömegesen eltemetett emberi
maradványokra bukkantak, a szakértők szerint még a török időkből. Azonosságukra
nem derült fény.
A tempom másik érdekessége a kapu fölött elhelyezett győri püspökség
címere. Mernye ugyanis Veszprémhez tartozott, ám Mária Terézia uralkodása alatt
átkerült a győriek irányítása alá.
Templomhoz a 1790-ben építették hozzá a Szent Vendel Kápolnát. Az épület
mögötti dombon pedig 1824-ben emelték a Kálvária keresztjeit.
Forrás.Még több fotó: - katt a képre -
 |
| Edde-Alsóbogát-Somogygeszti-Mernye |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése