Rögtön azzal kell kezdenem ezt a beszámolót, hogy elnézést kérjek azoktól akik számítottak a beígért fülig érő csalánra és társaira. Az SmTSZ beavatkozásának köszönhetően ez a túra egy kellemes sétaúttá változott!
Mint azt utólag megtudtam, Balázs Laci személyesen vágta ki az utat előző nap, azaz péntek délután, hogy meglepetést szerezzen. Sikerült. Köszönjük szépen.
Mint azt utólag megtudtam, Balázs Laci személyesen vágta ki az utat előző nap, azaz péntek délután, hogy meglepetést szerezzen. Sikerült. Köszönjük szépen.
Az út melletti 2 m-es gaz azért érzékeltette, hogy a vegetáció még működik. A reumás kezelésre vágyóknak csak egy lépést kellett tenni jobbra vagy balra és máris gyógyulhattak. Mózes is valahogy így nézhette a megnyíló Vörös-tengert mint mi a gaztengerben nyíló utat.
Szerencsére az előző napi esőkből maradt egy kevés így legalább itt ott a pocsolyák kerülgetése hozott némi változatosságot.
A túrát a 7-es autóbusz végállomásától kezdtük, az apátsági romok természetesen zárva vannak - már hónapok óta - mivel tavaly ősszel elméletileg megkezdődött a turisztikai centrum fejlesztése.
Egy kapavágás sem történt azóta de biztos ami biztos, így legalább a turista szezonban sem fogja senki látni Kaposvár ezen nevezetességét. Somogyban 2018-ban többek között ezért is szűnt meg a Somogyi Várak túramozgalom!
A szőlőhegy gerincútjáról szép kilátás volt a városra. A Nyárszói-erdőben a sárga rom majd a sárga forrás jelzést követtük az út jól járható, a pocsolyák kerülgethetők voltak.
Szép ez az erdő, kereszteztük a Sefag erdészeti útját majd lassan leereszkedtünk a források völgyébe.
Ez az érdekes és valaha szebb napokat látott forrás csoport is teljesen romokban áll, pusztul, mint Somogy legtöbb forrása. A pihenőhely is tönkrement, ez is egyike a gazdátlan turista emlékhelyeknek.
A sárba ragadt kabóca Illia Jolán felvétele.
Kicsit pihentünk, fényképezgettünk, hallgattuk a kabócák énekét majd a szépen lekaszált úton indultunk tovább Cserénfa felé.
A mellettünk lévő gaztenger magassága azért éreztette, hogy néhány napja itt más volt a helyzet. Gyorsan haladtunk tovább, megcsodáltunk egy szép fenyő hagyásfát, majd a kis emelkedővel elértük a szőlőhegyet.
A pincéknél a gazdák tették a dolgukat mi pedig a szép mély horhón keresztül elértük a falut.
Bőven volt időnk így a központban a padoknál pihentünk egyet, a Meteor hivatalos túrája itt véget ért.
A Zselic Turistája mozgalomban résztvevőknek viszont még át kellett sétálni a szomszédos Szentbalázsra az egykori vasút nyomvonalán.
A Zselic Turistája mozgalomban résztvevőknek viszont még át kellett sétálni a szomszédos Szentbalázsra az egykori vasút nyomvonalán.
Ez a szakasz is hozott izgalmakat ugyanis egy méhész rátelepült az útra. Igaz ez nem turistaút de egy használatban lévő szekérútra azért mégiscsak illetlenség így kipakolni. (finom akartam lenni) A méhekre figyelmeztető tábla ki is van téve. Ami viszont már pofátlanság az az , hogy a Kaposgyarmat felé kanyarodó zöld sáv jelzés mellett is ott vannak a kaptárak, na ez már megérne egy kis figyelemfelhívást az önkormányzat felé!
13 fős csapatunkból csak 2 embert csípett meg figyelmeztető jelleggel egy egy méhecske, így nagyobb baj nem történt de legyetek óvatosak! Szentbalázson még várnunk kellett jó fél órát, szurkoltunk is, hogy az eső vagy a busz ér e oda előbb. A busz nyert.
Néhány kölcsön kapott fotó bizonyítja, hogy én is ott jártam, köszönöm !
Köszönöm a túrát, ezzel a Zselic Turistája sorozatból már három teljesítve.
Még több fotó, katt a kis képre:
Zselic Turistája 2.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése