Zselic Turistája 3.

A Zselic Turistája túramozgalom 3-as számú túráját Gálosfa - Sasrét - Bőszénfa irányban jártuk végig. A beígért nagy meleg miatt jó korán indultunk akár azt is mondhatnám, hogy hajnalban. 

Az eredeti - korabeli - túramozgalom útvonala a jelenlegi tulajdonviszonyok (kerítések) miatt nem bejárható. Azonban érdemes tudni, hogy annak idején a Gálosfa - Kistótváros - Csepegőkő - Kakukk-kulcsosház - Nagytótváros volt a bejárandó útvonal.

Kakukk kulcsosház napjainkban.

A buszról leszállva az RP-DDK kék sáv jelzésén kezdtük a túrát a még hangulatosan párás Surján patak völgyében majd a zárt erdőben. A mély vízmosás mellett felkapaszkodva a gerincúton már levegőt is jobban kaptam. Ezt az emelkedőt a korai indulás miatt még egész kellemes hőmérsékletben letudtuk. 

Az egykori Nagytótváros térségében a pihenőhelyen reggeliztünk, majd az itt induló K+ jelzésre tértünk át. Ez a vadaskert kerítése melletti szakasz nem annyira hangulatos de jól jelzett és jól járható. A K4 jelzés már ismét kényelmesebb útra került és szinte végig ereszkedve lassan közeledtünk Sasrét felé. Pár száz méteren letértünk a jelzett útról és egy kevésbé járt úton értük el az Ősbükköst a forrásoknál.

A túramozgalom kidolgozói ezt a szép területet semmiképpen nem akarták kihagyni a bejárásokból annak ellenére sem, hogy ez már Baranya megye területe. Sasrétre annak idején jelzett utak még nem vezettek, de a ma is látható csodás természeti érték az Ősbükkös és környezete már annak idején is sok látogatót vonzott. A mai erdei iskola  a korábbi általános iskola épületéből lett kialakítva. 

Korábban a Baranya megyei természetjárók kulcsosházként használták 1977-től. Az 1960-ban elkészült akkori Dél-Dunántúli kéktúra útvonal egyik fontos szálláshelye volt bár nem esett az útvonalba de nincs messze ma sem.  A vízellátáshoz a ma is működő Almás-források is hozzájárultak. A Sasrét  jó hangulatát az erdei vasút is jelentősen emeli.  A túramozgalom teljesítői nyilván szintén megnézik ezeket a látványosságokat hiszen ezért jönnek ide.  Így tettünk mi is és közben még két geoládát is megkerestünk.

Ösbükkös

A majd kétszáz éve érintetlenül hagyott fenséges bükkös, kocsánytalan-tölgyes erdő ma helyi jelentőségű természetvédelmi oltalmat élvez. A tanösvény kihelyezett tábláival egyrészt különféle fafajok felismerését szolgálja, másrészt a tanösvényen végighaladva ismerkedhetünk a helyi lágyszárúakkal, az erdő természetes felújulásával, ugyanis a kidőlt fák helyén különböző korú újulatfoltok vannak.

A védett területen erdészeti tevékenység nem folyik! E területen agyagbemosódásos barna erdőtalaj található, mint a Zselic legnagyobb részén. A faállományt körülbelül kétszáz éve letermelték hamuzsír nyerése céljából, majd a vágást magára hagyták, ahol is (főként sarjadva) az erdő önmagától sikeresen felújult. "Ősbükkössé" válását Báró Biedermann Rezsőnek köszönheti. 

A báró nem engedte háza elől a fákat kivágni, mivel ablakából erdőt szeretett volna látni. Az őt követő erdész nemzedékek csodálattal tekintettek a hatalmas faóriásokra, 1941-ben pedig védettséget kapott. Ez az erdőrész kiválóan alkalmas arra, hogy segítségével a tanösvényt végigjárva, a fafajokkal történő megismerkedés mellett egy kicsit a természetes erdődinamikai, erdőműködtető folyamatokról is képet kaphassunk.

Almás-források

Az Almás-forrás Almamelléktől északra, a Sasréti tanösvény végén az ősbükkös tövében található. Innen ered az Almás-patak szépen kiépített, felújított forrása.

 A bronz kifolyócső felett íves márványtáblán olvasható a felirata, felette tisztítónyílás látható. Vízhozama gyenge, de állandó kifolyású. Értéke 0,4-1 liter/perces értéket mutat. Mellette piknikhelyet alakítottak ki, kőből kirakott tűzrakóhellyel. A forrás újrafoglalását 2000-ben Baumann József, Baumann Józsefné, és Sajgó Ferenc végezte.

Az eredeti Almás-forrástól 5 méterre található a Kis-Almás-forrás. A forrást 2000-ben a Szigetvári Erdészeti Zrt. anyagi támogatásával Baumann József és Baumann Józsefné foglalta. Közepes vízhozamú forrás, értéke 2-6 liter/perces érték közötti.

Biedermann kastély

A Zselic dombjai között, egy hosszan elnyúló völgy közepén található vadászkastélyt (ma a Mecsekerdő Zrt. vendégháza) a Biedermann család építtette a 20. század elején. A báró érdeme a jelenleg is üzemelő Almamellék - Sasrét nyomvonalú erdei kisvasút is.

Sasrétről általában gyalog szokás tovább indulni, bár az Almamellékig járó kisvonat is nagyon hangulatos, mi viszont természetesen tisztelve a hagyományokat a piros + jelzésen hagytuk el a területet. 

A kisvasút végállomása után nem sokkal  a KTTE túrázói jöttek szembe akik Szép József vezetésével szintén ezt a szakaszt járták végig. Pár szót váltottunk de nagyon siettek. A P+ jelzés egyhén hullámozva de kitartóan emelkedve ismét felvezet a reggel már keresztezett hegygerincre majd az É-i oldalon ereszkedik le a mély völgybe ahol már nincs messze Bőszénfa. 

A kerítés vonalát követve sikeresen begyalogoltunk egy szép hosszú csalánosba , a jelzett úttól talán kétszáz méterre de azzal párhuzamosan. 

Visszamenni már nem volt értelme így még egy kis reumatikus kezelés után toronyiránt az erdőn átvágva tértünk vissza  a jelzésünkre. Egy kis patakot sikeresen átugorva máris a Bőszénfai fűrésztelepnél voltunk, itt a zöld sávon mentünk be a faluba. Egy szolid 4 gombócost még belapáltoltam  majd a légkondicionált busszal 13 óra körül már haza is értünk.

Köszönöm túratársamnak - Jolikának is, hogy csatlakozott hozzám így legalább néhány kép rólam is készült. Ezzel a túramozgalom 7 túrájából 4 már sikeresen megvolt. A maradék már nem lehet gond.  

---

Még több fotó katt a kis képre:

Zselic Turistája 3.