A TTSE hagyományos buszos kirándulását ismét Berkes Józsi szervezte. A busz
pillanatok alatt megtelt hiszen már hagyománya van ezeknek a jó kis
kirándulásoknak. Én elsősorban Pannonhalma miatt jelentkeztem hiszen ez valahogy
eddig kimaradt de a többi látnivalót is érdemes volt ismét megnézni.
Az ösküi kerektemplom a Veszprém megyei Öskü értékes középkori műemléke. A
Bakony lábánál elterülő karsztos fennsík egyik sziklás dombját koronázza a
kupolás tetejű kerek templom (rotunda).
A helyreállításhoz kapcsolódó fölmérés során derült ki, hogy a templom
hajója nem kör alakú, hanem ovális (átmérője csaknem 7 m), eredetileg kúp alakú
lehetett a teteje. A szentélyének belső íve eredetileg patkó alakú volt, nem
pedig nyújtott félköríves. Bejárata régebben is a jelenlegi helyén volt, de az
ajtónyílás eredeti formája nem rekonstruálható.
A déli oldalra nyílik két
romantikus résablak, nyugatra egy kis körablak. A szentélynek is hasonló ablakai
lehettek.
Az Árpád-kori körtemplomok egyikeként a 11. században épülhetett (az
1975/76-ban végzett műemléki helyreállítás is ezt bizonyította). Az Ujlakiak
vára a domb alatti patak túlsó oldalán lévő magaslaton emelkedett.
A Monarchia monumentális beruházása lassan negyedszázada hever parlagon. A
hajmáskéri laktanya egykor hadi központ volt, ma viszont az enyészet mardossa.
Közép-Kelet-Európa legnagyobb tüzérkaszárnyáját 1911-ben adták át. A komplexum
egészen 1990-ig folyamatosan katonai célokat szolgált. A palotakomplexum idén
már 103 éves. Bécs 1901-ben, egymillió-nyolcszázezer koronáért vette meg a
Veszprém megyei Hajmáskér melletti, 5065 hektárnyi területet, hogy itt építsék
fel a dunai birodalom, illetve Közép-Európa (a Német Császárságot is ideértve)
legnagyobb lőterét, laktanyáját és központi tüzérkiképző bázisát.
Az első
világháború éveiben a katonaváros mellett kialakítottak egy hadifogolytábort is,
ahol 15 ezer szerb, orosz és olasz katonát tartottak fogva. Mivel a szovjet
használat és az időjárás viszontagságai miatt az épületek többsége élet- és
balesetveszélyes lett, az önkormányzatnak az ingatlanállomány több mint 50
százalékát le kellett bontatnia. A 2000-es évek közepén szállodát szerettek
volna itt kialakítani – ám ez az ötlet sem valósult meg.
A Cuha-völgy népszerű kirándulóhely, ahol többek közt a sziklamászók is találnak e sportághoz megfelelő sziklafalakat. Az Öreg-Bakonyban eredő Cuha meredek sziklafalak között kanyargó
vadregényes szurdokvölgye Porva-Csesznek vasútállomás és Vinye között húzódik. A
patak mentén fut az 1896-ban megnyitott, eredetileg ipari célú
Győr–Veszprém-vasútvonal, melynek látványos hegyvidéki szakasza alagutakkal,
völgyhidakkal tűzdelt.
A szurdokon
végighalad a Közép-Dunántúli Piros turistaútvonal, amelynek ezen szakaszának
érdekessége, hogy a patak többször keresztezi az utat, híd nélkül. (Köveken
ugrálva megoldható az átkelés). A Győr–Veszprém-vasútvonal ezen szakaszán két
viadukt és három alagút található.
Pannonhalma legnevezetesebb intézménye a Pannonhalmi Bencés Főapátság, ezt
illetve az ennek helyet adó Szent Márton-hegyet gyakran nevezik egyszerűen
Pannonhalmának. A Főapátság a magyar történelem egyik kiemelkedően becses
emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központ, a világörökség része.
A város
gépkocsis és autóbuszos látogatóinak száma meghaladja az évi 200 ezer főt.
Pannonhalma neve hazánk turisztikai térképén az egyik leglátogatottabb
célpontnak számít. Pannonhalma természeti adottságai és a főmonostor vonzereje
miatt a település a turisztikai iparágra van berendezkedve. Szállodái, panziói
minden kényelmet kielégítenek. – Az apátsághoz kapcsolódik a Pannonhalmi Bencés
Gimnázium, Egyházzenei Szakközépiskola és Kollégium.
Az eredeti nevén Győrszentmárton ősidők óta lakott hely, némely történetíró
szerint Civitas Pannónia nevű római város helyén állt. Az első település a
10.–11. században itt álló fejedelmi udvarház és annak Pándzsa-völgyi birtoka
volt. A szállás, majd a falu kialakulása a bencések 996-os itteni
megjelenésével, a királyi alapítású kolostor felépítésével veszi kezdetét.
Albeus mester IV. Béla hiteles összeírója, akit a király Szent Márton monostor
birtokainak összeírásával bízott meg, 1240 körül említi a falut e néven.
A
tatárjárás után a falu ismét benépesült. 1334-ben Károly Róbert a
győrszentmártoni apátot megerősíti az alsoki vásárjogában. A 14.–15. század az
első nagy felvirágzás ideje. Néhány szomszédos, életképtelenné lett birtok,
szállás vagy falu csatlakozásával, illetve beolvasztásával megnőtt a határ,
felduzzadt a lakosság és megjelent a szántóvető népesség, vele a telkes, sőt a
majoros gazdálkodás is.
Részben önállósult Felsok (a mai Váralja), de piac- és
vásártere közös Alsokéval. A település a falu (villa) rangjára emelkedett, s a
helységnek ekkor már volt temploma (1338) és plébániája, mely nevét a bazilika
védőszentjéről kapta.
A Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár - ha a „magyar történelem zivataros
századaiban” nem is mindig működött könyvtárként - Magyarország legrégibb
gyűjteménye. Fenntartója a Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi
Főapátság.
A gondos gyűjtés, vásárlás és örökségek nyomán ma körülbelül 400.000
kötettel rendelkezik.
A könyvtár jelentős védett könyvállománnyal (kódex, ősnyomtatvány, korai
antikva, RMK, Benedictina) bír, mely a nemzeti kulturális vagyon része. A
Pannonhalmi Bencés Főapátság épületegyüttese, benne a Főapátsági Könyvtár és
annak könyvgyűjteménye 1996 óta a Világörökség része is.
A pannonhalmi Főapátsági Könyvtárban őrzött gyűjtemény jelentős része „régi
könyv”, vagy egyéb szempontból egyedi dokumentum. Ez a hatalmas állomány
felöleli a tudományágak minden területét. Tizenhét kódexet, köztük egy 13.
századi teljes Bibliát, és az első főapát, Tolnai Máté számára készített, szépen
díszített evangelistariumot találunk a gyűjteményben. Ez utóbbi a könyvtárban
őrzött legkorábbi pannonhalmi kézirat, a XVI. század elején készített
Pannonhalmi Evangelistarium.
240 körül van az ősnyomtatványok száma, köztük van egy, a világon csak itt
fennmaradt kötet (unikum) is, de a későbbi korokból is őriz a könyvtár
ritkaságokat. A tizenhét kódex, és a jelentős régi anyag nagyobb része későbbi
vásárlás útján jutott a Főapátság birtokába, főként német kolostori
gyűjteményekből.
A 19. és 20. századi tudatos gyűjtés eredménye, hogy a könyvtár
rendelkezik az adott kornak megfelelő teológiai és monasztikus irodalommal, de a
különböző szaktudományok alapvető munkáival is.
A 17. század elején a törökök elpusztították a települést, de 1689-ben
Rummer Márton főapát újra telepítette.
Forrás: Vikipédia.
Öskü - Hajmáskér - Vinye
Cuha-szurdok - Pannonhalma
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése