2016. június 11., szombat

Kaposgyarmat: Cseppköves mésztufa hasadék

Szeretem azokat a túrákat ahol megyénk értékeit lehet megnézni, megismerni, kinek mire van igénye. A Kaposgyarmat határában található cseppköves mésztufa hasadék egy ilyen nevezetes hely.
 
A TTSE túrája Balázs vezetésével 19 főt hozott el ide. A környező nagybirtokok már jelentősen nehezítik a megközelítést de azért megoldható. 
A zöld sáv jelzésen kell elindulni Gálosfa felé majd a K-i oldalon több benőtt régi úton a hasadék felső részét érhetjük el először.
 
A benőtt erdei utakon, ösvényeken mi is keveregtünk egy kicsit de aztán megtaláltuk.
 Jó 10 éve jártam itt utoljára, a Bivalyfej  mintha nagyobb lenne , talán több a bedőlt fatörzs de maga a nagy hasadék ami valójában egy a D-i oldalán szinte függőleges homokkő fal és innen induló mély lösz szakadék nagyon látványos. A megközelíthetősége lényegesen megváltozott!  
 
A homokkő fal vízszintes hasadékai csak oldalról látszanak a  szemközti oldalon a Bivalyfej mésztufa képződménye viszont pontosan szemben volt velünk.
 
Körbe néztük, fotózgattunk, megnéztük a geoládát majd a jelzetlen utakon vissza mentünk a zöld sáv jelzésünkre. Az RP-DDK kék jelzését elérve arra tértünk át.  
 
Szép, árnyas erdei úton Simonfa volt a végcél. Az erdészeti aszfalt úton gyorsan elértük a lovas telepet, megnéztük a Szulejmán féle túraútvonal jelzését ami élelmesen a kéktúra jelzőtáblák oszlopára települt.
A várt nagy komondorok ezúttal nem jöttek elő, mindössze egy kutyának látszó apróság látogatott meg bennünket. 
A horhóban aztán leereszkedtünk Simonfára ahonnan kényelmesen hazabuszoztunk.
Köszönöm a túrát.


MÁS:
Kaposgyarmatnak van még egy nevezetessége a Jó kút forrás.

A falu végén található Jó kút valamikor búcsújáró hely volt. A kutat tápláló forrás vizének csodatévõ erõt tulajdonítottak, a gyógyulás reményében ezért sokan felkeresték. A helyiek szerint egy járni nem tudó asszony álmodta meg a forrás helyét, s a víz (amit a férje onnan merített) meg is gyógyította. Úgy tartják, sokan ott hagyták a mankójukat, miután megfürdették a lábukat. A forrást meglelõ férfi távolabbi községekbe is elszállította a vizet, még a Balaton környékérõl is érdeklõdtek. Az utóbbi évtizedben az önkormányzat rendbe hozatta a kutat, a kristálytiszta hideg víz ma is csordogál egy kifolyó nyíláson.
Forrás: Kaposgyarmat honlapja.


Hasznos információk a geoláda oldalról:
A mésztufa képződése
  A kaposgyarmati mésztufa-hasadék elüt az  általános képtől. Itt a vízmosás végfalának hátrálása megállt az ellenállóbb homokkő-rétegek kibukkanása helyén, és egy a vidékünkön ritka jelenség, a forrásmészkő képződése a víz romboló munkájának ellenálló kéreggel védi a lazább üledékes kőzetet. Ehhez a környezeti feltételek szerencsés egybeesése kellett.
 A lösz a levegőben finom porként szálló agyagásványokból, mészkőporból és kvarcszemcsékből jött létre. A felszínen meggyűlő növényi maradványok korhadása során keletkező szén-dioxid az esővizben feloldódik. Ha a szén-dioxid tartalmú víz nem rohan le meredek lejtőn, hanem a talajba szivárog, annak mészkő-tartalmát (kalcium-karbonát) egyensúlyi folyamatban kalcium-hidrogén-karbonát formájában vízoldhatóvá alakítja. A felszínre szivárgó, tereplépcsőnél lecsepegő vízből a maradék szén-dioxid egy része távozik, és a kémiai egyensúly felborul: szén-dioxid felszabadulással egyidejűleg a vízoldható hidrogénkarbonát egy része visszaalakul oldhatatlan karbonáttá. Minthogy ez a kiválás nem kristálytiszta vízből történik, a képződő kőzet agyagtartalmú, barnás, növényi maradványokat is tartalmaz. Ez az egész folyamat rendkívül lassú, és a keletkező kőzet sem túl szilárd, ezért a legnagyobb gondossággal kell a környezetet óvnod mindennemű rongálástól: egy meggondolatlan mozdulat évezredek munkáját törölheti el. Lejjebb, ahol a vízmosás völggyé szélesedik, a völgy oldalában a Zselicben ritka homokkő-kibúvásokat figyelhetsz meg.
A mésztufa-hasadék
 Hasonló forrásmészkő-képződés más hegységekben nem különösebb ritkaság, de a kaposgyarmati mésztufa-hasadék környékünkön egyedülálló. Felkeresése nem tiltott, de a károk megelőzése érdekében turistajel szándékosan nem vezet hozzá, azért hogy csak azok keressék fel, akiktől elvárható a környezet megóvása. Külön kérlek Benneteket, hogy a cseppköves fal közelében se a vízmosásban, se a vízmosás peremén ne csináljatok taposási kárt, a környezetet mindenképpen óvjátok. A cseppköves mésztufa hasadék Kaposgyarmat és Gálosfa közötti Lozsit-erdőben, egy kicsiny területű TVT-n található. A védett képződmény tulajdonképpen egy forrásmészkőfal és a nevezetes Bivalyfej nevű fekete mésztufa képződmény. A környező dombokról lezúduló víz több irányból mély árkokon jut el a hasadékhoz, amelynek felső szakaszán van az esős időben vízesésként feltűnő mésztufa-fal. A nehezen megközelíthető kis szakadék falán több kisméretű vízszintes hasadék is húzódik, ezekből a csapadék függvényében folyik vagy csöpög a víz. A hasadékok peremén kialakuló formákat kis jóindulattal cseppkőnek is nevezhetjük, de a valóságtól elrugaszkodó hangzatos leírásoknak ne dőljetek be; főleg a turistatérkép barlang jele indokolatlan. Az árnyékos részeken a mésztufát moharéteg borítja. A hasadék délnyugati falán a helyiek által Bivalyfej-nek keresztelt képződmény látható, és arról is csöpög a víz. A hasadékban és a patakmederre merőleges kis mellékvölgyekben is feltűnnek a környéken ritkán látható, védett gímpáfrány példányai.

Szerző.

Mégtöbb fotó, katt a kis képre:
Kaposgyarmat Cseppköves mésztufa hasadék

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése