Szeretem azokat a túrákat ahol megyénk értékeit lehet megnézni, megismerni,
kinek mire van igénye. A Kaposgyarmat határában található cseppköves mésztufa
hasadék egy ilyen nevezetes hely.
A TTSE túrája Balázs vezetésével 19 főt hozott
el ide. A környező nagybirtokok már jelentősen nehezítik a megközelítést de
azért megoldható.
A zöld sáv jelzésen kell elindulni Gálosfa felé majd a K-i
oldalon több benőtt régi úton a hasadék felső részét érhetjük el először.
A
benőtt erdei utakon, ösvényeken mi is keveregtünk egy kicsit de aztán
megtaláltuk.
Jó 10 éve jártam itt utoljára, a Bivalyfej mintha nagyobb lenne ,
talán több a bedőlt fatörzs de maga a nagy hasadék ami valójában egy a D-i
oldalán szinte függőleges homokkő fal és innen induló mély lösz szakadék nagyon
látványos. A megközelíthetősége lényegesen megváltozott!
A homokkő fal vízszintes hasadékai csak oldalról látszanak a
szemközti oldalon a Bivalyfej mésztufa képződménye viszont pontosan szemben volt
velünk.
Körbe néztük, fotózgattunk, megnéztük a geoládát majd a jelzetlen utakon
vissza mentünk a zöld sáv jelzésünkre. Az RP-DDK kék jelzését elérve arra
tértünk át.
Szép, árnyas erdei úton Simonfa volt a végcél. Az erdészeti aszfalt
úton gyorsan elértük a lovas telepet, megnéztük a Szulejmán féle túraútvonal
jelzését ami élelmesen a kéktúra jelzőtáblák oszlopára települt.
A várt nagy
komondorok ezúttal nem jöttek elő, mindössze egy kutyának látszó apróság
látogatott meg bennünket.
A horhóban aztán leereszkedtünk Simonfára ahonnan
kényelmesen hazabuszoztunk.
MÁS:
Kaposgyarmatnak van még egy nevezetessége a Jó kút forrás.
A falu végén található Jó kút valamikor búcsújáró hely volt. A kutat tápláló forrás vizének csodatévõ erõt tulajdonítottak, a gyógyulás reményében ezért sokan felkeresték. A helyiek szerint egy járni nem tudó asszony álmodta meg a forrás helyét, s a víz (amit a férje onnan merített) meg is gyógyította. Úgy tartják, sokan ott hagyták a mankójukat, miután megfürdették a lábukat. A forrást meglelõ férfi távolabbi községekbe is elszállította a vizet, még a Balaton környékérõl is érdeklõdtek. Az utóbbi évtizedben az önkormányzat rendbe hozatta a kutat, a kristálytiszta hideg víz ma is csordogál egy kifolyó nyíláson.
Forrás: Kaposgyarmat honlapja.
A mésztufa képződése
A kaposgyarmati mésztufa-hasadék elüt az általános
képtől. Itt a vízmosás végfalának hátrálása megállt az ellenállóbb
homokkő-rétegek kibukkanása helyén, és egy a vidékünkön ritka jelenség, a
forrásmészkő képződése a víz romboló munkájának ellenálló kéreggel védi a lazább
üledékes kőzetet. Ehhez a környezeti feltételek szerencsés egybeesése
kellett.
A lösz a levegőben finom porként szálló agyagásványokból, mészkőporból és
kvarcszemcsékből jött létre. A felszínen meggyűlő növényi maradványok korhadása
során keletkező szén-dioxid az esővizben feloldódik. Ha a szén-dioxid tartalmú
víz nem rohan le meredek lejtőn, hanem a talajba szivárog, annak
mészkő-tartalmát (kalcium-karbonát) egyensúlyi folyamatban
kalcium-hidrogén-karbonát formájában vízoldhatóvá alakítja. A felszínre
szivárgó, tereplépcsőnél lecsepegő vízből a maradék szén-dioxid egy része
távozik, és a kémiai egyensúly felborul: szén-dioxid felszabadulással
egyidejűleg a vízoldható hidrogénkarbonát egy része visszaalakul oldhatatlan
karbonáttá. Minthogy ez a kiválás nem kristálytiszta vízből történik, a képződő
kőzet agyagtartalmú, barnás, növényi maradványokat is tartalmaz. Ez az egész
folyamat rendkívül lassú, és a keletkező kőzet sem túl szilárd, ezért a
legnagyobb gondossággal kell a környezetet óvnod mindennemű rongálástól: egy
meggondolatlan mozdulat évezredek munkáját törölheti el. Lejjebb, ahol a
vízmosás völggyé szélesedik, a völgy oldalában a Zselicben ritka
homokkő-kibúvásokat figyelhetsz meg.
A mésztufa-hasadék
Hasonló forrásmészkő-képződés más hegységekben nem különösebb ritkaság, de
a kaposgyarmati mésztufa-hasadék környékünkön egyedülálló. Felkeresése nem
tiltott, de a károk megelőzése érdekében turistajel szándékosan nem vezet hozzá,
azért hogy csak azok keressék fel, akiktől elvárható a környezet megóvása. Külön
kérlek Benneteket, hogy a cseppköves fal közelében se a vízmosásban, se a
vízmosás peremén ne csináljatok taposási kárt, a környezetet mindenképpen
óvjátok. A cseppköves mésztufa hasadék Kaposgyarmat és Gálosfa közötti
Lozsit-erdőben, egy kicsiny területű TVT-n található. A védett képződmény
tulajdonképpen egy forrásmészkőfal és a nevezetes Bivalyfej nevű fekete mésztufa
képződmény. A környező dombokról lezúduló víz több irányból mély árkokon jut el
a hasadékhoz, amelynek felső szakaszán van az esős időben vízesésként feltűnő
mésztufa-fal. A nehezen megközelíthető kis szakadék falán több kisméretű
vízszintes hasadék is húzódik, ezekből a csapadék függvényében folyik vagy
csöpög a víz. A hasadékok peremén kialakuló formákat kis jóindulattal cseppkőnek
is nevezhetjük, de a valóságtól elrugaszkodó hangzatos leírásoknak ne dőljetek
be; főleg a turistatérkép barlang jele indokolatlan. Az árnyékos részeken a
mésztufát moharéteg borítja. A hasadék délnyugati falán a helyiek által
Bivalyfej-nek keresztelt képződmény látható, és arról is csöpög a víz. A
hasadékban és a patakmederre merőleges kis mellékvölgyekben is feltűnnek a
környéken ritkán látható, védett gímpáfrány példányai.
Szerző.
Szerző.
Mégtöbb fotó, katt a kis képre:
 |
| Kaposgyarmat Cseppköves mésztufa hasadék |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése