Sok mindenben gazdag szakaszát jártuk ma be az RP DDK túrának. Nekem már ismétlés volt túratársam először járt erre.
Nagyon kellemes
és jól járható az az aszfalt út ami Újvárfalvától vezet Somogysárdig, mindkét
autós aki arra tévedt biztonsággal elfért mellettünk.
Szépek az árnyat adó hűvös
erdők és ebben is volt részünk szerencsére, és nagyon egészséges is ez a túra
szakasz hiszen bőven volt lehetőségünk a még növésben lévő kukorica és
napraforgó, valamint repce táblák között nagy mennyiségű D vitamin gyűjtésére
is. Nagy valószínűséggel a reumatikus kezelés sem volt hiábavaló bár talán a
fülig érő csalán picit túlzás volt de ebből valóban csak néhány 10 m-t kaptunk.
Autóbusszal mentünk Újvárfalváig itt is van szép információs tábla a
szokásos nem kéktúra melletti látnivalókkal. A kis bolt nyitva volt, ám ezúttal
a hivatalos pecsételő helyhez a Noszlopy-kúriához mentünk.
A kerítésen az új
pecsét rendben van, az udvarra bementünk a múzeum viszont csak előzetes
bejelentkezéssel látogatható. Néhányat kattintottam még a közeli látnivalókról
és gyorsan indultunk is tovább.
Meleg napot ígértek, reggel 7-kor már túráztunk
és igyekeztünk minél többet legyalogolni a kevésbé forró órákban.
Somogysárdig meg sem álltunk ott viszont rövid pihenőt és reggeli szünetet
tartottunk.
A ribizlis süti kellemes meglepetés volt, lehetséges, hogy egy nagyobb tepsit kellene használni a jövőben :-)
A településen van látnivaló, bár nagyrészt pusztuló állapotban. A
Betyár Csárda ott állt előttünk, zárva van és bizony ráférne egy alapos
felújítás. A közeli kastély és parkja is zárva van, állítólag a kastély program
keretében jut rá egy kis pénz. Úgy legyen.
Petőfi, Noszlopy szobrok, valamint malomkerék és foci emlékmű is van itt az
iskola közelében. Szemben egy paci békésen legelészett mi pedig a
felújított Szent Rókus kápolna közelében D-felé, az iskola mellett elhagytuk Somogysárd területét.
A térdig érő fűvel nem volt probléma bár ismét előjött a fű virágpor
allergiám amit csak hazaérkezéskor tapasztaltam meg a lábamon. A probléma ismert
és néhány nap alatt elmúlik.
Fogyasztottuk a kilométereket gyűjtögettük a D-
vitamint és időnként örültünk az árnyat adó erdőnek.
Sok szép nyári virágot is
láttunk, köztük teljesen ismeretleneket is (mondjuk nekem mind az volt a pipacs
kivételével).
A távolból időnkén dörrenések hallatszottak, valaki a dúvadak
állományát ritkította. Érdekes volt az a néhány száz méter ahol a kukoricás
visszafoglalta az utat.
Most még könnyen elmentünk a térdig érő kukoricásban de
lesz az nagyobb is. Sok kerítést is láttunk de azok a csemetéseket védték.
Némi
izgalmat okozott amikor az erdő közepén több erdészeti jellegű terepjárót
láttunk, de megnyugtattak bennünket, nem vadászat volt, hanem egy régebbi
kerítést bontottak.
Az erdő egy árnyasabb részén találkoztunk a szintén Kaposmérő irányába
tartó csigával.
Szép nagy példány volt, csak rövid szakaszon tartott velünk elég
gyorsan lemaradt.
Az erdőben kereszteztük a Cingető-patakot, a hídja nem túl
bizalomgerjesztő erre felírat is figyelmeztet de gyalog nem problémás.
A
távolból már hallatszott a civilizáció zaja amikor ennek a szakasznak a
legjobban benőtt részéhez értünk, közvetlenül a vasút előtt.
Magasra tartott
kezekkel sikeresen leküzdöttük és máris a sorompónál voltunk. Sajnos le volt
eresztve ránézésre kb. 20 éve.
Nem vártuk meg amíg a bakter felnyitja, hiszen a
bakterház is romos már, megkerültük és már jobb útviszonyok mellett gyorsan
elértük a 61-es országutat.
A forgalmas út padkáján vezet a jelzésünk Kaposmérő
felé. Mi itt a túránkat 18 km után befejeztük.
A pecsételő helyet még
leellenőriztük, minden rendben volt, a pecsét is.
Egész jó tempóban mentünk ezen
a kevésbé szintes szakaszon így a 13-órás autóbuszt kényelmesen elérve gyorsan
vissza tudtunk utazni Kaposvárra. Szép napos túra volt , legutóbb hidegebb időben jártam erre, most egy másik oldalát mutatta meg ez a Belső-Somogyi
táj.
Még több fotó, katt a kis képre:
 |
| RP-DDK Újvárfalva - Somogysárd - Kaposmérő |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése