Táv: 14.2 km Szint: 320 m
Ezt a völgyet "Ausztria Grand Canyonjának" is nevezik. Kis patakok és folyamok vájták évszázadokon keresztül az Ötscher mészkő szikláit és formáztak mély szurdokokat, bizarr sziklaformációkat és lélegzetelállítóan szép vízeséseket - rövidre fogva ez volt erre a napra a túracélpontunk!
Tudtuk, hogy messze van, de hogy ennyire ... mindenesetre elgondolkodtató,
hogy miért tartott odafelé közel 8 órát az utazás, szerencsére haza felé
belefértünk a 6.5 órába! Lehet, hogy túl lassan ment a busz?
A lényeg az, hogy megérkeztünk Wienerbruckba - mind a két busszal -
sikerült is leszállni róla mivel a szurdokba nem lehet busszal bemenni. 58 fős
csapatunk az alacsonyan járó felhők szitálása alatt indult neki a túrának de
aztán gyorsan nekivetkőzünk mert az eső csak nem jött meg és a szurdokban meleg
és párás idő volt.
A belépő 2 euró volt ami belefért a befizetett útiköltségbe, hiszen
lényegesen többen jelentkeztek, mint a kalkulációkor. Aki előbb tudott róla
annak még a biztosítása is belefért.
Völgymenettel indul a túra a kis patak mellett és gyorsan elérhetjük a
Lassingfall vízesést az első nagyobb látványosságot.
A kanyargó ösvény kétirányú
tehát itt szembe forgalom is van, ez az egész szurdokra érvényes!
Az útvonal
szinte egyenes vagy enyhén lejt és biztonságos, a szikla anyaga itt mészkő ezért
vizesen kicsit csúszós de ilyen hely nagyon kevés van.
A beépített pallók, hidak
általában egy oldalas kapaszkodóval vannak ellátva de teljesen
biztonságosak.
A régi vízi erőmű már csak múzeumnak tűnik látogatható, és érdekes is
volt. Az erőműnél két patak találkozik az eddigi piros jelzésünk sárgára
változik és a másik patak völgyében már folyásiránnyal szemben túrázunk.
Kicsit
vadabb, sziklásabb a terep de továbbra is könnyen járható, száraz időben a
murvás útra érdemes figyelni mert könnyű rajta megcsúszni. kb. 1.5 órás túrával
érkezünk el a menedékházhoz, ahol egyszerű ételeket és italokat is
vásárolhatunk, megpihenhetünk.
Saját ételeinket, italainkat csak a külső
részeken fogyaszthatjuk el, ezt szóvá is teszik.
A ház ellátása nem lehet
egyszerű, később láttuk is a kis lánctalpas hegymászó járművüket amivel az árút
hordják.
A menedékháztól kb. 20 perces sétával érhetjük el a Mirafalle vízesést ami
80 m-es magasságával már elég látványos.
Innen vissza menve a házhoz egy jó kis szerpentinen közel 200 m
szintemelkedéssel jutunk ki a szurdokból. Útközben egy kis vízimalomszerűség is látható az egyik oldalpatakon.
Széles jól járható murvás útra érünk
ahol minket elért egy zápor, arra jó volt, hogy elázzunk de mivel már kint
voltunk a szurdokból sokat nem zavart bennünket.
Egy erdei kis kápolnánál
szusszantunk egy kicsit ,tettünk egy kis kitérőt a közeli völgyzáró gáthoz, -
itt esett az eső legjobban.
Visszatérve eredeti útvonalunkra természetesen a
tiltott és lezárt hídon keltünk át a víz felett majd szép erdei gyalogúton,
végig a tó partján - Erlaufstausee - tanösvényszerű terepen érkeztünk vissza a
civilizációba ahol a kijáratnál már vártak bennünket buszaink Mitterbach
határában.
Itt a buszok koedukált öltözővé alakultak át - aki hozott tartalék ruhát
átöltözött , a vizes holmit kiteregettük és már indultunk is tovább.
Az eső
közben elállt és Máriazell-ben még volt egy program, a templom megtekintése,
mivel este 7-kor értünk oda már javában ment az esti mise, így nagyon nem volt
illő a nézelődés, nem is ment be mindenki. Hazafelé aztán egy újabb hosszú
buszozás várt ránk és hajnali 3-ra már saját ágyamban alhattam.
Köszönjük a túravezetést, szervezést Berkes Józsinak, szép túra volt.
 |
| Ötschergraben - szurdok |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése