A TTSE nyílt túráján 15-en indultunk el ezen a ködös reggelen az őszi
színekbe öltözött zselici erdőbe Raizer József vezetésével.
Hajmásig mentünk autóbusszal, majd É-felé felkapaszkodtunk egy mély
horhóban az Öreg-hegyre. A 66-os országút keresztezése után a Telek-hegyi szőlők
felé indultunk tovább és ismét megnézhettük a régi szép haranglábat és
keresztet, melyet a szőlős gazdák állítottak.
Egy helyi "borosgazda" behívta a csapatunkat a birtokára, amit persze el is fogadtunk. A néhány pohár finom bor , a vendéglátók kedvessége és a nagyra nőtt "baromfiak" megtekintése kellemes élménnyel gazdagította a túrát.
Egy helyi "borosgazda" behívta a csapatunkat a birtokára, amit persze el is fogadtunk. A néhány pohár finom bor , a vendéglátók kedvessége és a nagyra nőtt "baromfiak" megtekintése kellemes élménnyel gazdagította a túrát.
Tovább indulva belekóstoltunk egy kis igazi zselici dagonyába is , majd
letérve a tervezett útvonalról Kaposhomok előtt egy füves dombhátra mentünk át
az egykori katonai létesítmények maradványai felé. Szép a kilátás a Zselic É-i
pereméről a Kapos-völgyére ezen a dombháton, ahol egy geoláda is rejtőzik, a
GCKHAD, melyet Ildikó talált meg.
Itt a csapat ketté vált 5-en elmentünk megnézni közelebbről is az egykori objektumokat és egy másik úton értünk be Kaposhomokra. A település központjában a kényelmes , árnyékos kis parkban pihentünk egy kicsit a többiek pedig előre siettek egy korábbi autóbuszhoz.
Megittuk a túrazáró sört a kis bolt kínálatából - mivel a kocsma bezárt - és lesétáltunk a vasútállomásra ahol csatlakoztunk a buszt lekéső csapathoz, majd egy kis várakozás után kényelmesen hazavonatoztunk.
Itt a csapat ketté vált 5-en elmentünk megnézni közelebbről is az egykori objektumokat és egy másik úton értünk be Kaposhomokra. A település központjában a kényelmes , árnyékos kis parkban pihentünk egy kicsit a többiek pedig előre siettek egy korábbi autóbuszhoz.
Megittuk a túrazáró sört a kis bolt kínálatából - mivel a kocsma bezárt - és lesétáltunk a vasútállomásra ahol csatlakoztunk a buszt lekéső csapathoz, majd egy kis várakozás után kényelmesen hazavonatoztunk.
Köszönöm a túrát.
Néhány információ a településekről:
Hajmás:
Kaposvártól 20 kilométerre délre, a Surján- patak völgyében helyezkedik el
Hajmás. Egykor itt húzódott a Kaposvár- Szigetvár közötti vasútvonal, amely
1975-ben megszűnt. Azóta a falut csak közút köti össze a megyeszékhellyel, ám a
közlekedési lehetőségek így is megfelelőek. A helybeliek értéknek tartják a nagy
forgalomtól való távolságot, itt a vendég zaj- és pormentesen pihenhet.
Hajmás írott története a XIV. századig vezethető vissza, 1346- ból való
ugyanis az az okirat, melyben először említették a nevét. Ekkor egy családi
osztozkodás tárgya volt, s a Győr nemzetségtől Szerdahelyi Dersfy Péter
birtokába került. Egy 1425-ből való dokumentum Haghmas alakban írta a falu
nevét. A krónikák egy fokozatosan fejlődő településről adnak számot, ahová
feltehetően Mária Terézia és II. József idején telepítették be a német ajkú
lakosokat. A svábok megjelenése kihatott a falu képének alakulására, ugyanis
kétholdas telkeket alakítottak ki, s így nagy távolságra kerültek egymástól a
házak. A Fő utca például 2-3 kilométer hosszan is elnyúlik, de csak néhány ház
van benne. Ezt a részt egykor Németfalunak nevezték, míg a magyarok lakta sűrűbb
beépítettségű részt ( a mai Kossuth utcát) Magyarfalunak. A sváb népviselet
sokáig tartotta magát, ám napjainkra már csak az idősebb asszonyok őrzik a
ládafiában a beliner kendőt és a klumpát, s a német beszédet is elhagyták. A
község lélekszáma a XIX. század végéig fokozatosan nőtt, a századfordulótól
azonban folyamatosan csökkent. Az egyedi természeti adottságokat igyekezett
kihasználni a lakosság, a nehezebb domborzati körülmények között is jól
gazdálkodtak. Elsősorban kis- és középparaszti réteg alakult ki. A föld
művelését sokáig a lovak segítették, a traktor csak az 1960-as években jelent
meg. Az évtized végén kezdett nagyobb számban elköltözni a lakosság, sokan a
közeli városban telepedtek le.
A faluközpont ékessége a római katolikus templom, melynek falán emléktábla
őrzi az elsõ világháborúban elesett 19 és a második világégés kilenc áldozatának
nevét. A templom védõszentje Nagyboldogasszony, akinek tiszteletére augusztus
15-én, illetve az ahhoz közeli hétvégén tartják a búcsút. Régen két búcsú volt,
a svábok lakta településrészen a novemberi Erzsébet napja volt az ünnep. A
templom 1927-ben épült, csötörtökönként és minden második vasárnap a
szentbalázsi plébános, tart szentmisét a falai között.
(forrás: Hajmás honlapja)
Kaposhomok:
Kaposvártól 15 kilométerre keletre, a 61-es főközlekedési út közelében, 1,5
kilométernyi bekötőút végén épült zsáktelepülés.
Környékén kedvezőek a domborzati és az éghajlati viszonyok a szőlő- és
gyümölcstermesztéshez, a helyi lakosság mellett jelentős területet hasznosítanak
zártkertként kaposvári és taszári tulajdonosok. Legközelebbi vasútállomása:
Taszár. Kedvező autóbuszjáratok kapcsolják be a közlekedési hálózatba. A település neve első ízben 1332-ben fordul elő írásos anyagokban, Humek Homag, illetve Hunak alakban. 1807-től a Kegyes Tanítórend birtoka. Első pecsétjén egy levél nélküli fa látható, melyet egy ember szekercével készül kivágni. Legkorábban ismert előfordulási éve: 1768. A második pecséten - melyet 1804-ben kezdtek használni - hasonló motívum található. A harmadik, 1848-ból való, csoroszlyát, ekevasat és egy szárba szökő növényi hajtást ábrázol.
A község első iskoláját a katolikus egyház építtette, 1868-ban. A
településen 1870-ben 539, 1925-ben 553 lakost tartanak nyilván.
A század első évtizedében a községből félszázan - a lakosság 10%-a -
vándoroltak ki Amerikába. 1941-ben a falu 479 lakosából 218-an vallották magukat német anyanyelvűnek. (A német telepesek feltehetően a
török uralom után, az 1700-as évek elején érkeztek.)
Ugyanebben az évben két egyesület: gazdakör és a Magyarországi Németek
Szövetségének helyi szervezete működött a faluban. 1946-ba 95 főt telepítettek ki a községből Németországba, helyükre a
szlovákiai Naszvald faluból érkezett 41 magyar család.
A szülőfalujuktól elszakított németek, illetve leszármazottaik anyagi
támogatásával újították fel a katolikus templomot, melynek falára a
kitelepítettek emlékére márványtáblát helyeztek el, és a jó kapcsolat egyéb
formáit is kialakították a mai lakosokkal.
A település kisközségként, a taszári körjegyzőséghez tartozott, majd -
rövid önállóság után - a tanácsi rendszerben taszár társközségeként szerepel.
A század első felében a lakosság erdőművelésből és mezőgazdaságból élt. A
két világháború között 11 kisiparos is dolgozott a községben.
Közintézmény - a Polgármesteri Hivatalon kívül - nincs a községben: az
óvodás és általános iskolás gyerekek Taszárra járnak.
( Az általános iskola 1980-ban szűnt meg.) Ugyancsak Taszárról látja el a
körzeti háziorvos az egészségügyi szolgálatot.
1994-ben az önkormányzat ifjúsági klubbot és faluházat alakított ki a régi
általános iskola épületében.
A lakosság száma 1970 után kezdett rohamosan csökkenni: 1980-ban 379, tíz
év múlva 304 lelket tartottak nyilván. Az utóbbi években némi emelkedést jeleznek a statisztikai adatok.
A falu első szövetkezete 1950-ben alakult. Új Út néven a gazdák egy másik
csoportja 1953-1954-ben a Lendület TSZ-be tömörült.
Ugyan ezen a néven szerveztek szövetkezetet 1959-ben, amely aztán 1967-ben
a taszári Új Barázdához csatlakozott.
(forrás: Kaposhomok honlapja)
Még több fotó: katt a kis képre.
 |
| Hajmás - Kaposhomok |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése