Ez a szép kis zsákfalu volt túránk kiindulópontja. A központban a COOP bolt nyitva volt itt kiváló minőségű MTSZ-es pecsét van ezzel egy kocka a füzetemben ismét betelt, már nem sok hely van. A falun átsétálva egy mély völgyben kissé sáros erdei útra tértünk, de a pocsolyák jól kerülgethetők voltak, és az utunk is gyorsan felszáradt amikor emelkedni kezdett. A Dobogó-tető oldalán haladtunk szép kényelmes úton felfelé.
Egy útelágazásban sok-sok tábla jelezte, hogy ott lehet kitérni a Doboskút felé. A kitérő után keményebben emelkedni kezdett az út de érdemes volt , nagyon szép az erdő és a szépen kiépített forrásnál összkomfortos a pihenőhely. Lehet, hogy az OKT-t is érdemes lenne erre átterelni? Megpihentünk, beírtam a “vendégkönyvbe”, a geoláda is gyorsan meglett, majd tovább emelkedve a Dobogó-tető előtti nyeregben visszatértünk a kék sávunkra.
Itt, túránk legmagasabb pontján magunkhoz vettük a csúcs csokit, majd kis szintbeli szakasz után ereszkedni kezdtünk Hollókő felé. Időnként a vár teteje már elővillant a szép őszies lombok között, leérve a vár mögötti völgybe a közeli tanösvényekkel is találkoztunk, sajnos ennek egy nagy részét nyilván nem kellő egyeztetések miatt elkerítettek, és nem járható.
Ismét emelkedett az út és megérkeztünk Hollókő Ófalu részébe, ez egy külön mesét megérő kis ‘ékszerdoboz’. Túratársam itt buszra szállt és visszament Szécsénybe és pedig szépen módszeresen megnéztem minden épületet ebben a kis palóc faluban.
Természetesen a Szabó kocsmával kezdtem ahol a hivatalos pecsétet is beszereztem , a Tourinform irodában pedig a szép fából faragott díszes pecsétet is használhattam. Hollókői ‘városnézésem’ után busszal elmentem a Bableveshez, ahol korábban a túrát megszakítottam, gyorsan beütöttem a folytatást jelző második lenyomatot majd az esti szürkületben a lejtős eseménytelen országúton gyorsan szállásomra siettem Alsótoldon a Told Gold panzióba.
A szállás kellemes és nem drága, a konyha kiváló és ami fontos nagyon gyors volt, a vacsorámat biztonságba helyeztem és – köszönhetően a hajnali kelésnek – gyorsan el is aludtam. Reggel fél 8 körül indultam el Felsőtold felé, nagyon hideg lehetett a hajnal, mert a fű deres volt, a faluban a vashíd teljesen jeges és nagyon csúszós lett. A jól fütött szobámban ebből semmit nem vettem észre.
A falu szép műemlék haranglábjánál tértem rá a Hollókő felé vezető földútra. Rengeteg volt erre a birsalma, eszembe is jutott, hogy egy éve hasonló időpontban a Zemplénben is sok volt akkor szedtük is. Most nem volt kedvem cipelni, ráadásul itthon is van.
Az erdő szélét elérve azonnal eltévedtem, - vagy 50 m-t - 1 db rossz helyre festett jelzés azt a látszatot kelti mintha a szélesebb földúton kellene bemenni az erdőbe, holott jobbra ki kell menni a szántóföld szélére a szekérútra, persze ez nem volt veszteség és a kis patak mellett be is értem az erdőbe. Itt az enyhén emelkedő völgyben ez a kis patak a sziklás medrével, szurdokszerű mélységével nagyon szép rész két helyen kereszteztem is a csekélyke vízfolyást, majd kiérve a sötét erdőből egy hatalmas napsütéses rét várt rám.
Nagyon tetszett ez a rész, a fényképek nem is adják vissza igazán azt a látványt ami itt volt. Kék ég, zöld füves legelők háttérben a Cserhát 500-as csúcsai és az erdő amin áthaladtam. Még mindig felfelé kell menni de szinte észre sem lehet venni az emelkedőt. A tetőn ismét elérjük a tanösvényt, pad is van a pihenni vágyóknak, majd egy kis erdős részen átkelve egyszer csak egészen közel feltűnik a vár.
Toronyiránt haladva egy füves dombhátra érünk itt szintén padok vannak elhelyezve és nagyszerű a rálátás a várra, el is időztem itt egy kicsit. Tudtam, hogy 10-kor lehet bemenni így kényelmesen ideértem, és pár perc várakozás után ezen a napon az első vendég lehettem. A pénztárban pecsételtem a szép váras bélyegzővel majd egy jó órát nézelődtem a vár minden részében. Egy nagy gyerekcsapat érkezése szakította félbe a várbéli nézelődésemet ekkor ki is mentem és percek alatt leértem a Vár Büféhez ahol hivatalosan is befejeztem a túrát.
Némi 'szuvenyirt' vettem magamhoz közte egy szép fából faragott ‘taktojt’ aminek a 'kejeke is fojog” és a kisunokámnak biztos pillanatok alatt kedvence lesz. Hollókőről busszal Pásztóra mentem, - útközben ismét megcsodáltam a hatalmas fekete holló szobrát a kövön –, majd kényelmesen és egész gyorsan hazavonatoztam.
Könnyű túra volt szép időben, sok látnivalóval és ráadásúk még kék is volt.
 |
| OKT Alsótold - Hollókő |
 |
| OKT Nógrádsipek - Hollókő |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése