Medvehagyma túra – állt a kiírásban és az is volt. Az már csak hab volt a
tortán, hogy a Mecsek magasabb részein még volt egy kis hó így aki akart
kapirgálhatta a hóból is a medvehagymát.
A Remete-rétről indultunk így túl sok
szint nem volt a túrában kb. 130 m emelkedővel felkapaszkodtunk a Sós-hegy
kilátójához a zöld kereszt majd zöld háromszög jelzéseken. Mivel ez elég masszív
kő építmény így én is felmentem és kiláttam. Egy tt. ellenőrző pontja is éppen
itt volt a római őrtorony stílusban épült kilátónál, amely Buzás Endre földmérő
tervei alapján 1988-ban épült. A borult, és ködöd időben kilátás nem nagyon
volt de az éppen virágzó rengeteg som bokor érdekes sárgás színt adott az
erdőnek.
Innen tovább indultunk a Lapis nevű turistaút csomópontra. Ez egy földrajzi
név annak a területnek a neve ahol most több emlékmű és kereszt is áll. Az
1956-ban lerombolt lapisi erdészház helyén található az Erdész-emlékmű, amely
Dr. Tóth Aladár tervei alapján épült a Honfoglalás 1100. évfordulójára,
1996-ban. Az emlékmű a Mecsekben megtalálható 7 kőzetből épült, és a 7 magyar
törzs egységét jelképezi.
Nem sokat időztünk mentünk tovább a sárga kereszt jelzésen. A terep eddig elég köves volt így aztán nagy sár nem tudott kialakulni, a köves terepen elég jól tudtunk haladni. Gyorsan elértük az RP-DDK kék sáv jelzését és ezt követtük egészen a Büdös-kút forrásig, itt egy kulcsosháza van a Mecsek egyesületnek.
Nem sokat időztünk mentünk tovább a sárga kereszt jelzésen. A terep eddig elég köves volt így aztán nagy sár nem tudott kialakulni, a köves terepen elég jól tudtunk haladni. Gyorsan elértük az RP-DDK kék sáv jelzését és ezt követtük egészen a Büdös-kút forrásig, itt egy kulcsosháza van a Mecsek egyesületnek.
A forrás már az orfűi Vízfő - forrás rendszeréhez tartozik. Ezt a hatalmas
és bővizű forrást remélhetőleg mindenki ismeri a Büdös-kút lényegesen magasabban
van így időnként el is apad, most bőségesen ontotta a karsztvizet. A ház körül
még több forrás is található, a Feri forrás, valamint az Évi-Jenci forrás. A
Feri forrás fölött helyezték el egy sziklában a Baranya megyei természetjárók
pantheonját.
Az időnk egyre jobban fogyott és szerettük volna elérni Orfűn a korábbi
buszt ezért aztán elég gyors tempóban indultunk tovább a lejtős úton Orfűre.
Egyre lejjebb ereszkedve a hó elfogyott de volt helyette jól csúszó finom vastag
vizes avar és persze jó sok sár. Jó hasznát vettem a botnak de a sietős tempóban
néha azért nagyon kellett figyelni a lábunk alá. Egy óvatlan pillanatban én is
ledőltem egy kicsit a jobb oldalamra de nem történt semmi , feltápászkodtam és
mentem tovább.
A sáros terepről kiérve amikor az Abaligeti országutat ismét érintettük
ráálltunk a kerékpár út aszfalt sávjára ezen aztán gyorsan haladtunk. Nem is
volt gond láttam én is hogy simán elérjük az iskolánál a központi buszmegállót. Ekkor azonban ismét az a helyzet állt elő, hogy voltak olyan sporttársak akik szeretnek
elől szaladni maguk mögött hagyva a túravezetőt, holott fogalmuk sincs arról, hogy merre is kellene menni. A pirossal kiemelt úton mentünk a lila helyett.
Ők aztán elvitték a társaságot egy nem lényegesen, de kb. 1,5 km-el
hosszabb útvonalra. Esetünkben ez legalább 15 percet jelentett, a kerékpár útról
vissza le kellett volna térni a sárga keresztre. A kerékpár út a Orfű legnagyobb látványosságához a Vízfő-forráshoz és előtte a Mecsek-házához vezet. Ezekből most nem láttunk semmit, én korábban ezen a túrán jól megnéztem. Így mi is innen fordultunk vissza a falu felé. Ha
lett volna idő nyilván semmi gond nem lett volna de így azért ez a végső rohanás
oda vezetett, hogy kizárólag a busz késése miatt kb. 15 másodperccel az érkezése
előtt értünk a falu legtávolabbi megállójába a Kis-tó megállóhoz. :-)
Köszönöm a túrát a Mecsek télen is szép!
Még több fotóért katt a kis képre:
Remete-rét - Sós-hegy - Lapis
Büdös-kút - Orfű
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése