Ha Somogy és május akkor itt a kisvasutas túrák szezonja. Így van ez már sok éve hiszen a közelünkben három kisvasút napja is ebben a hónapban van.
Az előrelátó természetjáró egyesületek ezt ki is használják és programjukba illesztenek egy egy kisvonatos túrát hiszen a tavaszi erdők, a fák között a patakok, tavak és esetünkben pld. a szarvasok szép élményt jelentenek a természet szerelmeseinek.
Somogy Megye és a Zselic Teljesítménytúrázója 2016 túramozgalom negyedik rendezvénye volt ez a körtúra. Mivel ezt a pecsétet is begyűjtöttük, már van egy "félkupicánk." Lesz ez még több is.
A túrán többször voltam. Most erősen esőre állt az idő, ezért igyekeztünk az első vonathoz. 1-es rajtszámmal indultam a saját rövid távunkon, így volt esély szárazon visszaérni. Gabi és Máté a szokásos módon letáborozott majd gyorsan beneveztünk.
A Zöldgömbös túrák olcsók és kizárólag a túráról szólnak. 200 Ft-os nevezés után részletes leírást, térképet kaptunk.
Vonatra szállva szép halastavak és erdők között a Szúnyogvár megállónál kezdtük a gyalogtúrát, az RP-DDK útvonalán.
A síneket követve érkezünk meg a Kak-pusztai végállomáshoz ahol meg kellett látogatnunk Noszlopy Gáspárt. Ő igazolta a ponton való áthaladásunkat.
Sok új pad, asztal és tűzrakóhely épült itt nyilván a kéktúrás projekt kapcsán.
Rövid pihenő után a Háromházi Fogadó és Vadászház felé indultunk tovább. Ez a vidék az aranysakál azaz toportyán egyik kedvelt élőhelye így nem csoda, hogy borjú méretű kutyák őrizték a baromfiudvart és a biztonság kedvéért minket is jól megugattak.
Áll még és él még az érdekes görbe törzsű öreg fenyő, tetszik ez a fa.
Az egykori és mára kihalt települések közül Kopár-puszta következett. Csak a temetőjét láttuk, sétáltunk egy kicsit a régi sírok között, a temető ma is rendezett. Itt volt a következő ellenőrző pontunk egy matrica formájában meg is kaptuk.
A jól járható homokos úton Cserfekvés település maradványai következtek. Itt van néhány épségben lévő ház. Láttunk három kutyát is, így nyilván életnek egy csekélyke nyoma még fellelhető itt.
Egy ház udvarán a frissen vágott fenyő törzsén megpihentünk. Ragadtam is. Néhány csepp esőt is láttunk erre.
Lassan elfogyott alólunk ez a 13.6 km és a célban átvehettük a szép kitűzőt, - melyből több féle is volt - az oklevelet és megkaptuk a kupához a pecsétet is.
Köszönjük a rendezést a Zöldgömb Sport Kub tagjainak.
Mesztegnyői Erdei Vasút
A kisvasút vonala Belső-Somogyban a Boronka-melléki Tájvédelmi körzeten
vezet keresztül. Az erdőállomány az égeresektől a száraz homoki tölgyesekig
változik. Útközben a Búsvári- és a Hajmáslapi-halastavat érintjük, aminek
érdekessége, hogy a vasúti töltés szeli ketté. Felsőkak végállomásról félórás
sétával Kakpusztán keresztül a lencseni halastavat érhetjük el. Mesztegnyő a
Balatontól 20 km re fekszik, nevét 1332-ben említik először írásos emlékek. A
terület a török hódoltság alatt elnéptelenedik. Később a terület a Hunyadiak
birtoka lett, akik cseh, horvát telepesekkel népesítették be. Szintén a
Hunyadiakhoz fűződik a díszes barokk templom, melyet 1757-ben építették. A
település turisztikai szenzációja – természetesen a kisvasút mellett- a minden
évben megrendezésre kerülő Gólyafesztivál és a Rétessütő verseny.
A kisvasutat 1925-ben építtették a Hunyadi grófok. A mesztegnyői erdőkben
kitermelt faanyagot szállították vele a fűrészüzembe és az átrakodó állomásra,
illetve a környék halastavainak szállítási feladatait látta el. A vasút 760
mm-es nyomtávolsággal, 7 kg/méteres sínekből épült. Kezdetben gőzvontatást
alkalmaztak a kb. 6 km hosszúságú vonalon, mely Mesztegnyőt és Nagyhomokot
kötötte össze.
Az államosítás után az erdészet lóvontatású vasútként használta tovább.
1958-ban az addigra már 9 km-es hosszúságúra nyúlt vágányokat felújították. A
síneket 9 kg/folyóméteresre, a talpfákat betonaljakra cserélték. A felújítást
követően dízelmozdonyokra bízták a terhek mozgatását. 1960-ban a vasúti pályát
meghosszabbították Felsőkak településig. Ezek után kezdődhetett a kisvasúti
személyszállítás. Kakpuszta, Libickozma, Háromház, Kopárpuszta, Lencsenpuszta és
Cserfekvés (Libickozma településrésze) lakosainak ez jelentette az egyetlen
közlekedési eszközt.
Az 1970-es évek végén a falvak elnéptelenedése és a faanyag kitermelésének
csökkenése miatt a legtöbb szárnyvonalat megszüntették. Megmaradt a
Mesztegnyő-Felsőkak közötti 8,4 km-es fővonal. A soponyai 4 km-es szárnyvonal
felszámolására 2010-ben került sor.
1995 év folyamán felújították a vonalat, a kicsiny sínek helyébe 14 kg/fm
tömegűek kerültek. A vasbetonaljakat avatatlan fa aljakra cserélték. A
személykocsik közül korábbi munkáskocsijukat teherkocsivá alakították vissza, de
még jól olvashatók alvázán a személykocsi kori jelzések. A négy C-50-esből kettő
üzemel, a másik kettő tartalék alkatrészként szolgál.
2013-ban az üzemeltető SEFAG Zrt. a kisvasút teljes járműállományát
felújította, és jelentős fejlesztéseket végzett a kisvasút környezetében
is.
Forrás: Wikipédia
Még több fotó, katt a kis képre:
Mesztegnyő - Kak |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése