Kéktúráimat a sáros zalai terep miatt inkább Tolna megyébe tettem át ebben
a hónapban. Kaposvárról jó a tömegközlekedés ebbe az irányba, kicsit korán
keltünk majd elvonatoztunk Bátaszékre ahonnan autóbusszal értük el túránk
kezdőpontját azaz a Tolna megyei kis zsákfalut Grábócot.
A buszmegálló
közelében a Mini ÁBC-ben gyorsan beszereztük a jó minőségű MTSZ-es pecsétet,
megkávéztunk majd elindultunk.
Tettem egy gyenge kísérletet a szerb ortodox
templom megtekintésére de telefonon nem tudtam meggyőzni az illetékest. A rend
szigorú szabályai miatt a látogatás kizárólag 10:00 és 15:00 között lehetséges.
Aki tudja mindenképpen nézze meg ezt a Magyarországon egyedülálló helyet.
Egy kedvcsináló kép a templomból a Szekszárdi Útikalauz honlapról.
Grábócról kiballagva enyhe emelkedőn értünk fel az első dombocska tetejére.
A szép tiszta és napos időben gyorsan lemelegedett rólunk néhány réteg ruha. Az
útvonalunkra itt végig rátelepült a Magyar Zarándokút, el is gondolkodtam rajta,
hogy milyen kényelmes megoldás ez, a kék sáv jelzéseit a természetjárók
felkenik, az utat karbantartják a zarándok utak gazdái meg nem csinálnak semmi
érdemi munkát az útjukon, mert az az 1 db előre gyártott jelzés és beton oszlop
édes kevés lenne a zarándokok tájékozódásához.
Szálkára gyorsan átértünk, egy nagyon kellemes pincesoron ereszkedtünk le a szép kis falu központjába. A 2009-es DDP túrámról ismerős volt a hely. A szép régi
sváb tornácos házak jelezték a lakosság nemzetiségi jellegét. A Trófea Sörözőben
le is telepedtünk megkaptuk a pecsétet is és ettünk, ittunk, elnézelődtünk.
A
helyiek mesélték, hogy a szép és rendezett település kivetette magából azokat
akik nem valók egy ilyen faluba így könnyen tudnak szépülni, rendezetté válni,
ápolni hagyományaikat és fejleszteni az idegenforgalmukat.
A falu szélén lévő
nagy tó rendszer mellett vezet el a kéktúra, korábban a DDP túrán a másik
oldalán mentem végig az országúton, most megismerhettem ezt a partot is. A
horgászok csendesen üldögéltek a parton mi pedig erősen lelassultunk mivel a
széles és száraz időben jól járható földutat sajnos nagyon felszántották
valamilyen járművek.
Nem kellett sárban mennünk de sok időt elvesztegettünk itt
és persze jó volt leülni a tó partján, nézegetni a kárókatonákat és általában a
szép vízparti tájat.
A kék sáv nem megy teljesen végig a tóparton egy éles
kanyarral szúk kis ösvényre kanyarodtunk és nyelvlógatóan meredek emelkedőn
értünk fel a Mőcsény-hegyre, majd a Radnai-magaslatra.
Átbillenve a hegy lejtős oldalára egy hatalmas szőlőbirtokon keresztül ereszkedünk le Kismórágy szélére.
Átbillenve a hegy lejtős oldalára egy hatalmas szőlőbirtokon keresztül ereszkedünk le Kismórágy szélére.
Itt kereszteztük a reggeli vasutazásunk útvonalát, a vonatok már nem állnak meg
ezekben a korábban még használatban lévő megállókban. A Mórágyi-rög gránit
vidékén jártunk, több hatalmas felhagyott kőbánya jelezte, hogy valamikor itt
komoly bányászkodás folyt.
Kis patak völgyben indultunk neki az utolsó
emelkedőnknek és mivel az időnk igencsak fogytán volt kicsit gyorsabban kellett
menni ezen a szakaszon mint ami még jólesett volna.
A hegy tetején, hogy még inkább örüljünk egy több száz méteres szakaszon elszántották az utat. Végül is a busz indulása előtt 10
perccel estünk be Mórágyra. Egy gyors pecsételésre még volt idő a közeli Patak
Csárdában majd ismét buszra szálltunk és Bátaszékről már kényelmesen
hazavonatoztunk.
Még több fotó, katt a kis képekre:
 |
| RP-DDK Grábóc - Szálka - Mórágy |
Szabó László felvételei:
 |
| RP-DDK Grábóc - Szálka - Mórágy |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése