Kis csapatunk 10 fős volt, egy új vendéggel Tabról, reméljük máskor is találkozunk a túrákon.
Zamárdi vasútállomástól felballagtunk a régi faluba, megnéztük a Kiss család egyhetes kiskecskéit, majd a szőlőhegyen az egykori Egyházas-Zamárd templomának helyét kerestük meg ahol egy szép Emlékkereszt áll. Ezen az útvonalon még nem jártunk , de aztán egy kicsit ismerősebb lett a terep a Vaskereszt közelében. Rengeteg virágzó somot láttunk ezen a részen, mindenképpen érdemes lenne majd érés idején ide visszatérni! A Vaskereszt után újra jelzetlen utakon vezetett a túra, érintve olyan szakaszokat is, amit most sikerült először felmérni GPS-el. Korábban a Google műhold fotóin láttam, hogy van egy autópálya átjáró (felüljáró) a közelben így ezt, illetve a hozzá vezető utat most sikeresen felmértük. Szép tölgy erdőben vezetett az út majd a szántóföldeket és az M7-et keresztezve máris az endrédi szőlőhegyen voltunk. Innen az országunk legmélyebb löszmélyútján ereszkedtünk le a faluba. A „Torkos-ban” begyűjtöttem a Balaton körtúra itteni pecsétjét is. Mivel elég gyorsan haladtunk volt idő a református templom mögött egy kicsit megállni a templom szép rendezett környezetében, a Kájel kopjafák mellett. A túra után utóbusszal utaztunk vissza Zamárdiba. Könnyű, napsütéses, szép, kora tavaszi túra volt, köszönöm, hogy velem tartottatok.
Zamárdi-Balatonendréd |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése