Táv: 15 km, Szint:50m
Ezen a szép szombati napon a TTSE szervezésében 37 fő indult el, hogy
felfedezze ezt a területet a Somogy Turistája mozgalom keretében. Itt élünk
Somogyban és gyakran nem is tudjuk, hogy milyen értékeink vannak.
Kaposvárról Szentáig vonatoztunk és a társaság sportosabb tagjai innen 8 km-es gyalogtúrával juthattak el Kaszóra. A kényelmesebbek egy későbbi utazási lehetőséget , majd a kisvasutat kihasználva sok keréken érkeztek meg. A kisvasút napja volt ami ugye jó magyar szokás szerint azt jelenti, hogy enni, inni kell, miközben bömböl a lakodalmas zene.
Azért a térség látnivalóit is megismerhette aki akarta így természetesen felkerestük a Baláta-tó közelében álló kilátó tornyot is, valamint Kaszó egyéb érdekességeit is megcsodálhattuk.
Az állatvilág is nagyon gazdag, többek között a fekete-viperának is itt van az egyik élőhelye. A sor elején haladva kettővel is találkoztunk a kisvasút mellett - gyorsan menekültek!
A geocaching iránt érdeklődők a GCKAPU multiláda pontjainak felkeresésével ismerhetik meg ezeket.
10 fő nem igazán akarta kivárni a kora esti órákat így egy rövid, 2 km-es
kisvonatozás után visszagyalogoltunk Szentára, így összesen 15 km-es túrával
zártuk a napot.
Szép erdei túra volt, kár, hogy a most rendezett KASZÓ teljesítménytúrák szervezői nem alkalmazkodnak a helyi közlekedési adottságokhoz! A rövidebb táv rajthelyét Kaszóra tették amit a nevezési időn belül csak 8 km-es oda és túra után 6 km -es vissza gyaloglással lehetne elérni! Kissé unpraktikus.
Népes csapatunkból ha nem is mindenki de minden bizonnyal többen beneveztünk volna Szentán ha a hosszabb távhoz hasonlóan ezt lehetővé tették volna a szervezők, de hát nem.
Volt is vagy 6 benevezett túrázó ahogy hallottuk :-) Talán legközelebb
okulnak ebből, igaz ahogy olvastam ez így is 100%-os részvételi növekedés az
előző évhez képest.
Köszönöm a túrát.
Kaszó
„Kaszó neve maga a rejtelem. A megfejthetetlen eredetű név ma egy
települést jelent, sok évszázados, tragédiákkal és titkokkal terhes történelmet,
egy hatalmas kiterjedésű erdőt, egy ezerszínű és páratlan értéket képviselő
biológiai életközösséget, egy vállalatot, egy összetett tevékenységet folytató
„céget” – no, és persze sok-sok legendát, mendemondákat és pletykát.
1715-ben gróf Nádasy Tamás birtokában találhatjuk a vidéket, amelnyke ekkor
a legnagyobb települése Somogyszob volt mindössze 8 háztartással. 1764-ben a
haditanács kérelemmel forult Mária terziához, amelyben olyan térképek
elkészítését szorgalmazták, amelyek minden tekintetben kielégítik a hadvezetés
igényeit. Somogy felmérésére csak 1783-ban valamint 1794-ben kerülhetett sor, és
az ekkor készült térképeken már ott találhatjuk Kaszót is a Baláta-tó
közelségében. Későbbi térképekkel összevetve már bizonyos, hogy a Baláta felöli
részén állt a Baláta csárda ami a mai Szenta határának környékére tehető és az
1800-as évek elején gróf Festetics György birtoka, a másik pedig a kaszói csárda
aminek tulajdonosa ekkor az esztergomi főkáptalan volt.
A vadászat rajongója, Hohenlohe herceg a vidéken folytatott néhány
vadászata után 1909-ben megszerezte a vadászati bérleti jogát az esztergomi
főkáplántól, majd 1911-ben megvásárolta 7 millió aranykoronáért a 10 000
kataszteri holdas birtokot, amelyből 3 500 kataszteri hold erdő, valamint 6 500
kataszteri hold szántó, rét és legelő volt. Az első világháború után már 18 000
kataszteri hold területű nagybirtokká fejlesztette, amely ebben az időszakban
felvirágozhatott. Az erdő rejtekében megbúvó kis puszta, Kaszó lett a birtok
központja, ahol a herceg rendszeresen vadászott és számos előkelő vendéget is
fogadott. A ma is álló víztorony 1913-ban épült.
Sajnálatos esemény, hogy 1927. február 15-én kigyulladt a kaszói
vadászkastély, porrá is égett.
1945 tavaszától Kaszó és erdejének nem volt hivatalos gazdája, ekkor élelem
hiányában szinte mindenki vadászta, csapdázta a vadat. 1946. november 14-én a
Szovjetunió javára bekebelezték a birtokot, így ettől kezdve, közel 4 évig a
Szovjet Javak Igazgatósága irányította a kaszói erdő életét. Több fordulat után
1967. július 1-én a kaszói erdészet, Czinege Lajos támogatásával a honvédelmi
minisztériumhoz került. Ekkoriban épültek meg a kaszói utak, felújították a
vadászházat, irodák épültek és elkészült az üdülő.
1989-ben mivel Kaszó nem maradhatott meg önálló erdőgazdaságként,
Veszprémhez csatolták. 1994-től önálló község. A H M Kaszó Erdőgazdaság Rt. ma
15 000 hektár erdőt mondhat magáénak, fűrészüzeme Szentán található.
Forrás: wikipédia
Baláta-tó
Az országban hatodikként létesített Baláta-tó Természetvédelmi Területet az
ott fészkelő vízimadarak és ritka növények megmentése érdekében nyilvánították
védetté 1942-ben.
Ma a területen megvalósítandó természetvédelmi cél ennek a pangó vizű, lefolyástalan lápfoltnak a megőrzése, fenntartása, és bemutatása úgy, hogy a természet ne károsodjon. Ez a terület a mérsékelt égövi őstermészet megmaradt kis szigete, sajátságos mikroklímával, amely sok reliktum állat- és növényfaj utolsó menedékhelye. Elsődleges cél az itt található ritka növény- és állatfajok, mint pl. az aldrovanda, a szíveslevelű hídőr, a tőzegeper és a keresztes vipera megőrzése, és a még megtalálható természetes növénytársulások védelme, s ennek alárendelve a táji értékek bemutatása, mint pl. a belső-somogyi tájra jellemző lápos terület váltakozása a kopár homokbuckákkal.
Forrás: DDNP
Aldrovanda - a ragadozó növény
(Aldrovanda vesiculosa)
Az aldrovandának Közép-Európában csak kevés termőhelye ismert. Magyarországon a Somogy megyei Baláta-tóban él. Igen ritka. Védett növény.
A gyökértelen, a vízben szabadon lebegő, rovarfogó, évelő növény. Igen törékeny szára 10-25 centiméter hosszú, számos, 6-10 levelű, sűrűn álló levélörvvel. A levelek mintegy egy centiméteresek, nyelük ék alakúan kiszélesedett, és a végén 4-6 merev sertében folytatódik. A serték között a levéllemez kanál alakú, középvonala mentén összehajló, felső oldalán finom szőrök találhatók. A levéllemezek összecsapódásra képes csapdává alakultak át. A virágok 5 tagúak, zöldesfehérek, levélhónaljiak, gyakran ki sem nyílnak.
Forrás:wikipédia
Kaszói Állami Erdei Vasút:
'Karácsony"
Az erdei vasutat 1952 és 1955 között építették, a faanyag szállítása céljából. A vasútüzem 760 mm nyomközű. Először a Szenta – Bojsza – Rinya fővonal épült meg. Ezt követték a szárnyvonalak. Sorrendben a Bükki és a Bojszafenyvesi. Végül a Bojsza – Kaszó követett. A vasúton a megnyitásától kezdve C-50-es dízelmozdonyok dolgoztak, és dolgoznak ma is. Kezdetben csak a fát szállították a Szentai fafeldolgozó és átrakodó állomásra. 1957-ben a megnövekedett igényekhez igazodva beszereztek egy gőzmozdonyt a már meglévő dízelek mellé. Sajnos ennek a súlyát a 9 kg/m-es sinek nem bírták, így jó néhány baleset után kiállították a forgalomból.
A személyszállítás 1961. május 17-én kezdődött meg.
1962-ben fejújítás kezdődött, mely négy éven át tartott. Többek között a talpfákat betonaljakra cserélték. 1963-ban még egy új szárnyvonalat is építettek Nagyrinyapusztáig. Ezt a szárnyat néhány év után el is bontották.
Az erdei utak megjelenése miatt az áruszállítás az 1980-as években egyre csökkent, míg végül 1985-ben megszűnt.
Ma a kisvasút 8 km-es Szenta – Kaszó közötti pályán közlekedik 15 km/órás sebességgel.
1997-ben újra megindult a teherszállítás, de sajnos a csekély kiszállítandó famennyiség miatt, rövid életű volt. December 23-án azonban jelentős esemény történt, megérkezett a vasútra a CFF 764.406R gőzmozdony, KARÁCSONY névre keresztelve már be is mutatkozott, igaz csak kis közönség előtt.
1998. tavaszán a gőzös a szabványoknak megfelelő három homloklámpás
villanyvilágítást kapott, átvizsgálták a futóművet, amit rendben találtak. A
kazán átvizsgálása után több tűzcsövet kicseréltettek, majd a mozdony üzemelését
engedélyezték.
A jármű állomány jelenleg 2 db C-50-es diesel és egy darab, jelenleg üzemképtelen 490-es gőzmozdony, mely Karácsony néven is ismert. 1997-ben Erdélyből került ide. Névadója Hofi Géza volt.
Forrás: wikipédia
 |
| Kaszó |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése