Ismét elvonatoztunk/buszoztunk Hácsra a sofőr csodálkozott is, hogy reggel ilyen sok az utasa (2 fő). Ezúttal az ellenkező irányba indultunk a zöld sáv jelzésen. Az út egy kicsit a faluban kanyarog majd szépen szívósan emelkedve érünk erdei terepre.
Helyi lakosoknak köszöntünk, ez így illik és volt aki még útba is igazított bennünket , hogy merre is van a turista út. A jelzések végig jók , követhető az útvonal minden segédeszköz nélkül. Viharos szél volt , a fák recsegtek, ropogtak és törtek is, kissé félelmetes volt a hang. Egy szép nagy siklóval is összefutottunk, határozottan sziszegve adta tudtunkra, hogy hagyjuk békén.
Aztán az első dombot leküzdve leereszkedtünk Béndekpuszta alá a völgybe, itt jelzést váltva a zöld rom jelzést követtük, de a már ritkásabb erdőben a szép gesztenyesor jelezte, hogy itt valaha emberek éltek. Itt tartottuk az első pihenőt, körül néztünk, fotózgattuk a romokat, a régi sírokat és persze a mozgalmi kódot is megkerestük.
A kis templom állapotában nem láttam változást, kb. 5 éve jártam erre. Nézelődés után vissza tértünk a zöld sávunkra és öreg és fiatalos vegyes erdőben a dombok gerincén ment tovább az út. A sok vadászles, a túrások és az etetők jelezték, hogy az erdő őslakossága is rendben van.
Gyugy felé közeledve a széles földút leereszkedik a völgybe, az út szélén egy hatalmas vízmosásos kráter látható de a megélhetési hőtőgépszerelők jóvoltából hatalmas mennyiségű szemét van bele szórva. Egy szép , öreg erdőben ilyet látni elszomorító.
Pedig közel van a falu ahol sokat próbálnak tenni azért, hogy oda csalogassák a túrázókat, kirándulókat. Igaz ez a szemét hegy nincs szem előtt ezért el is küldtem az önkormányzatnak a képeket, és a koordinátát is. (meggyőződésem, hogy tudnak róla)
Benéztünk a Kacskovics kastély udvarába is, mintha a mellék épületben lakna valaki, de most embert nem láttunk.
Gyugyot az Árpád-kori templomnál értük el. Ez a terület valaha egy várnak is helyet adott, de most a turizmus az amire koncentrálnak. Szerintem kicsit eltúlzott az amit itt összehordtak, de persze nem vagyunk egyformák. A muzsikáló házikó és a kilátó újdonság volt ezeket még nem láttam. A kálváriát idéző stáció sort ötletesnek tartottam már régen is de van ami nekem sok. Nem is néztem meg mindent, a vonalakat főleg nem, ez már számomra a butaság határát súrolja.
A faluban is a zöld sávon vezet az út és nem sokkal a falu vége előtt a szőlőhegyre kanyarodik fel. Itt a mozgalmi túrázást megszakítottuk és átsétáltunk a szomszédos Szőlősgyörökre mivel ez a falu már kilóg a zsákból, ide a tömegközlekedés is jobban be van vezetve.
Délután van kényelmesen elérhető közvetlen busz Kaposvárra és este 6-ra haza is értünk. Ha tehetjük majd folytatjuk. Ez egy szép szakasz ahol az erdők mellé már több műemlék is párosul és kínál élményt a felkeresésük. A DBV útvonal egyik legszebb része - szerintem.
Nyilván ez is hozzájárult, hogy ismét van kedvem túrabeszámolót írni, köszönöm a lehetőséget!
Az előző túrabeszámoló. Következő túrabeszámoló.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése