TTSE egyesületi túra, Berkes Józsi vezetésével. A 19 fős csapat bízott abban, hogy az esős idő után ezen a homokvidéken kellemes lesz a túrázás. Így is volt, igaz volt némi sár is de azért nagyrészt kerülhető, csak egyszer süllyedtem el egy kicsit.
Számomra ismeretlen útra szólt ez a kiírás ezért is jöttem el, mivel erre még nem jártam. Újvárfalván volt egy gyenge kísérlet, hogy egész másfelé kellene menni, de aztán tettlegességre nem került sor. (az ilyen elképzeléseket célszerűbb a busz indulása előtt elmondani)
A község Újvárfalva néven 1909-től szerepel a jegyzékekben, egyébként Korotna, Nadalos és Vrácsik településrészek alkotják. Korotna először a XIX. században szerepelt a dokumentumokban több változatban. A szláv korito, azaz a teknő szó utal a nevére, amely a föld felszínét jelképezi. Korotnai János ítélőmester és főispán a XV. század második felében építette a várat, amelynek helyét ma is jelzik a Vári -dűlő sáncai. A település később a Somssich, majd a Sárközy és a Hunyady családok birtokához tartozott.
Vrácsik híres szülötte Noszlopy Gáspár megyei szolgabíró, aki 1848 szabadcsapatot alakított Jellasics ellen, majd 1849-es szabadságharc alatt kormánybiztosként vezette a dél-dunántúli népfelkelést. Szabadcsapatával Komárom kapitulációja után sem adta fel a küzdelmet, később elfogták, és halálra ítélték, de a börtönből megszökött. 1852-ben fogták el ismét, s 1853 márciusában több szabadságharcossal együtt kivégezték.
Újvárfalván 1981-ben nyílt a Noszlopy Gáspár emlékkiállítás. Az épület a megyei önkormányzat tulajdona. 1993 óta a Noszlopy ház udvarán megkoszorúzza a kopjafát a Pro Patria Szövetség, s az ország minden részéből érkező csapatok történelmi játékokon vesznek részt. A Noszlopy kúria környékét a helybeliek áldozatos munkával tették rendbe, udvarán millenniumi park van, s itt van a Somogy közepét jelző tábla is.
A XX. század elején a lakosság zöme uradalmi cseléd volt. A II. világháború előtt vízimalom és olajütő üzemelt itt.
Nagybajom régi magyar település, legkorábbi említése 1197-ből származik. Mint uradalmi központ, a 19. század közepéig nagyközségi rangban volt, majd a felgyorsult fejlődés hatására válhatott mezővárossá. 1870-ben 4000 lakójával Somogy megye 3. legnépesebb települése lett. A „nagy vasútépítések” idején Nagybajomot elkerülte a vasútvonal, amely a fejlődési pályájában törést jelentett. Elkerülték a nagy gazdasági fejlesztések, így falusias jellegű beépítés alakult ki. Az újkorra a megye második legnagyobb határú településévé vált.
A II. világháború idején a súlyos emberáldozatokat követelő csaták helyszíneként tartják számon, itt húzódott a német-orosz frontvonal.
Az 1950-es években megindult a községfejlesztés hatására 1970-ben ismét nagyközségi rangra emelkedett. 2001. július 1-től kapott városi rangot.
Nagybajom egyik különlegessége, hogy több lakott külterületi rész tartozik a településhez (Kakpuszta, Homokpuszta, Visitag, Virág utca).
Nagybajom nagy területtel a Duna-Dráva Nemzeti Park Boronka Melléki Tájvédelmi Körzetéhez tartozik. A Nemzeti Park látogatóközpontot tart fent Homokpusztán.
A település 1996-ban elnyerte az „Európai Gólyás Település” címet az itt fészkelő 36 pár gólyának köszönhetően. A mezőgazdaság azóta történt jelentős átalakulása miatt a gólyák táplálkozási területe nagymértékben csökkent, így mára csak 5-6 pár gólya fészkel évente.
Kellemes túra volt, köszönöm a lehetőséget.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése