Kirándulás Somogyban - Zalában

Ezen a hétvégén végre sikerült egy kicsit pihentetően szervezni a túrákat igy aztán jó vegyesre sikeredett, volt benne egy kis Somogyi Várak, egy kis Geocaching, egy kis 9 megye 99 nevezetessége, egy kis Vártúrák és még a Románkori templomok mozgalmam pecsétei is szaporodtak.

Az események sora a Kéthely Fancsivárral kezdődött és egy nagyon kellemes geoládázással folytatódott a SOMOS-i kilátónál, GCSMSK . Ebben a ládában mely elég könnyen meglett találtam egy un. Travel Bug -ot LORA-t aki Délafrikába tart 2004. novembere óta. 

Miután beköltöztünk Hévízen a szállásunkra  még bőven belefért a délutánba a  Hévíz kültetületének számító Egregy   Árpádkori templomának a felkeresése, mely jelenleg temető kápolna. Ez a sok 100 éves építmény nagyon meghitt és mivel még nem kezdődött el az igazi nyári nyüzsgés nagyon nyugodtan lehetett meglátogatni. Belépődij nincs  az ajtó nyitva volt , TKM pecsételőhely , de a pecsét az Egregyi utca 22.-ben van a gondnoknál !

Még távolabb utazva a történelemben látható itt egy Ókeresztény  Római kori  falazott sírkamra, melyben a csontváz is szépen és épségben megmaradt.

Szombaton a helyi nevezetességekkel ismerkedtünk igaz a múzeum zárva volt..

Hazafelé  indulva  Keszthely  és Fenékpuszta került sorra , itt a télen már jártam de ebben a  kora nyári időben is nagyon látványosak a romok. Egy hosszabb megálló következett Balatonszentgyörgyön  a hires nevezetes Csillagvár és környékének meglátogatása  valamint egy újabb sikeres láda keresés is volt a  GCCSV  ez a láda már egy kicsit nehezebb de szerencsére a pénztáros néni tudta az irányt, igy sikeresen meglett.

Hosszabb pihenő következett Somogyváron ahol a Történelmi Emlékhelynek nyilvánított Kupavár került sorra. Nagyon szép a romterület, gondozott és látványos a hatalmas kilátó is.  Több mozgalomhoz is begyüjtöttem a pecsétet.

Egregy:

Az egykor önálló kis falu, Egregy középkori templomát a XIII. század második negyedében építhették. A hajó két oldalán ülőfülkék, középkori és barokk festmények maradványai láthatók.Az épület - ma kápolna és ravatalozó - kívül-belül megőrizte egyszerű, rideg középkori hangulatát. Mellőle szép kilátás nyílik a környező vidékre. A templomhoz a szintén idegenforgalmi látványosságnak számító egregyi pincesoron keresztűl juthatunk el, az út elején találhatók a római korból származó régészeti maradványok.

Hévíz a fürdőváros:

A település történetéről feljegyezték: 1328-ban Heuwyz-nek írják a nevét, ami a meleg vízre utal. A kőkorszak óta folyamatosan lakott hely, számos római kori emlék is előkerült határában. A római kortól a középkorig kimutatható a tímárok itteni tevékenysége. Ezt bizonyítják a környékbeli falvak (Alsópáhok, Felsőpáhok) helynevei is.

A kialakuló fürdőéletet Hévíz számára a XVIII. század vége hozza meg a hírnevet, s - mint sok minden másban - ebben is nagy szerepe van gróf Festetics Györgynek, aki a lefolyócsatorna bal partján létrehozta az ún. Ótelepet. Öltözésre-vetkőzésre alkalmas deszkaházat építtetett, amit a környék népe ingyen használhatott. A fürdőben chirurgusok dolgoztak, akik az akkor divatos kezeléseket, a köpölyözést és az érvágást művelték előszeretettel. 1795-ben jelent meg Babótsay József 28 lapos Hévíz-ismertetője. Ez elterjedt, s rövidesen megindult a gyógyulni vágyók áradata. Festetics György halála után a pezsgő fürdőélet visszaesett, majd fokozatosan abbamaradt.

Az 1857. évi tagosítás után az uradalom cserével megszerezte a tó környékét, és 1858-ban megkezdődött a 40 kataszteri hold területű park telepítése és a tó melletti kopár domboldal fásítása. Festetics II. György 1858-ban épületeket emeltetett, amelyekben a fürdővendégeket el lehetett helyezni. Ugyanebben az évben építettek 10-12 beteg részére ingyenes fürdőházat, majd a tavon fürdőkamrákat kabinokkal. 1865-ben már a harmadik szállóépületet emelték, a következő évben pedig elkészült a külön férfi és női részlegből álló tükörfürdő.

A XX. század elején, 1905-ben Reischl Vencel keszthelyi sörgyáros 35 évre haszonbérbe vette a fürdőt, s nagy volumenű beruházásokba kezdett. Hatalmas változások történtek. Házakat alakítottak át, új házakat építettek. 1909-re elkészült a "Kurszalon", melynek fedett terasza és kávéháza volt. Ez lett a hangversenyek, különböző előadások, bálok, egyszóval a társadalmi élet központja. Ezzel egy időben a Hévízi-tó képe is átalakult. Eltűntek a régi, rossz állapotú fürdőházak, helyükbe újak épültek; kupolás fürdőház, zárt és nyílt kabinokkal, tágas tükörfürdővel. 1907-ben alakult ki a kéttornyos, jellegzetes fürdőbejárat. Ez időben készült el a Hévíz Szanatórium és Gyógyszálloda. 1911-ben a fejlődés első szakaszának elismeréseként a belügyminiszter megadta Hévíznek a gyógyfürdő jellegű település címet. Hévíz fejlődésének következő, intenzív szakasza a húszas évek elején kezdődött.

A két világháború között Hévíz az ország legjelentősebb gyógyfürdőjévé vált. Ekkor épült ki a strandfürdő (1926-ban), majd az emeletes strandépület, később pedig a vasszerkezetű, üvegtetejű fürdőház. Hihetetlen szálloda- és üdülőépítési program kezdődött.

A II. világháború után szovjet hadikórház lett a fürdő, majd községi tulajdonba került. Később mint közérdekű üzemet állami kezelésbe vették. A község területén lévő panziókat, üdülőket, szállodákat államosították, és a dolgozók üdültetése céljára a szakszervezetek kezelésébe adták. 1952. január 1-jén az Egészségügyi Minisztérium a fürdőtelep épületeiben létrehozta a Hévízi Állami Gyógyfürdőkórházat, amely ma a Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház. A kórház terápiás szolgáltatásaink bővítésére és a színvonal javítására 1964 és 1968 között megépült az akkori Magyarország legnagyobb és legmodernebb fedett terápiacentruma, a fedett fürdő. Ettől kezdve Hévíz lehetőségei nem függnek a szezonalitás sajátosságaitól. 1986-ban leégett a tóra épített fürdőépület, amit az 1990- es évek elejére állítottak helyre.

A település 1992-ben városi rangot kapott. Ma Hévízhez tartozik a hajdani önálló falu Egregy is.

Festetics-kastély, Keszthely / információk a  Vendégváró honlapról /

Ez az ország negyedik legnagyobb, de legigényesebben helyreállított és berendezett kastélya. A barokk kastély építését 1745-ben Festetics Kristóf kezdte el.

Az U alakú egyemeletes épületet Festetics Kristóf fia, Pál bővítette, az ő nevéhez fűződik a mai múzeumi bejárat. Festetics Pál fia, Festetics György 1792 és 1804 között kialakíttatta a kápolnát és megépíttette a kétemeletes könyvtári szárnyat, amelynek - eredetiben megmaradt - bútorzatát Kerbl János keszthelyi asztalos készítette.

A kastély egy része a II. világháború végétől szovjet hadikórház, aztán magyar laktanya, majd egyetemi kollégium volt, de otthont adott a városi könyvtárnak és a zeneiskolának is. A kastély parkja védett.

A kastélytól nyugatra (a XVII. századtól növekvő alapterületen) előbb francia-, majd angolpark létesült. Végleges formája 1886 és 1889 között H. E. Milner tervei alapján alakult ki. Ma már csak 7,2 hektárnyi.

Az eredetileg 42 hektáros park mára 7,2 hektárra zsugorodott, de a honvédség kivonulása után már megszülettek a tervek az eredeti park helyreállítására.

Ma az egész műemlék épület múzeum, értékeit a Helikon Kastélymúzeum Kht. kezeli.

Fenékpuszta

A IV. században épült római erődítményből ma a kapu, a háromhajós bazilika és az állami raktár maradványainak felfalazott építményei látszanak.

Balatonszentgyörgy, Csillagvár / információk a  Vendégváró honlapról /

Az alaprajza miatt Csillagvárnak nevezett épületről sokáig azt hitték, végvár, de kiderült, hogy 1820-23 között Festetics László építtette erdésze számára biztonságos és komfortos lakhelyül.

Eleinte Diósnak nevezték, nevét alaprajzáról később kapta. Az erdészet elköltözése után hosszú ideig a téglagyárban dolgozó cselédek laktak itt. 1959-ben újította fel az épületet a megyei műemlékvédelmi hatóság, és rendezte be a végvári vitézek életét hűen tükröző bemutatóhelyet.

A várat kis árok veszi körül. Az erősen vasalt kapun juthatunk az előcsarnokba, ahol egy csaknem 40 méter mély kút fogadja az idelátogatót. Csigalépcső vezet a pincébe és a padlásra. A pince kereszt alaprajzú, szárait négy egyforma, négyszögletes helyiség képezi. A földszint elrendezése is hasonló, de itt a helyiségek között a kintről jól látható, a csillag szárait alkotó kiugrások vannak. A hajdani toronynak csak az alapzata látszik. A szobákban a végvári mindennapokat bemutató tárgyak, edények, képek, harci eszközök láthatók.

A NOL irja a Csillagvárról:

A balatonszentgyörgyi Csillagvárnál tartott jellegzetes magyar állatok egyikével látogatásunk első perceiben megismerkedhetünk: a prés alatt lapuló, majd onnan hirtelen előbújó, derékig érő, legalább hetven kilós komondor siet fogadásunkra. A hófehér jószág félelmetes mérete ellenére békésen nézi végig, amint viharos sebességgel iramodunk vissza a biztonságot nyújtó autó felé... Senkit ne tartson hát vissza a balatonszentgyörgyi kirándulástól a hatalmas, Hunor névre keresztelt komondor. Az ugyanis olyan jámbor, mintha tisztában lenne azzal, hogy a birtokon élő magyar állatfajták egyik képviselőjeként maga is a látványosság része. A Hunorral való találkozásnál kevesebb izgalommal jár a farmon tartott többi húsz "magyar" állat megismerése. Van itt racka juh, kecske, szamár, malac, birka, amiket ráadásul a látogatók - főként a városi gyerekek - örömére nem csak nézni, hanem simogatni, sőt a gondozó segítségével etetni is lehet. Túri Török Tibor, aki két éve lett a mára minden részén megújult állami tulajdonú birtok kezelője, némileg szabadkozva magyarázza: az őz és a szarvas csak néhány hét múlva érkezik, s be kell még szereznie a komondor meg a pumi mellé egy magyar vizslát és egy mudit is, hogy teljesebb legyen a magyar kutyák bemutatója.

Az állatokat hátrahagyva a birtok névadója, a Csillagvár felé indulunk. Az épületet még a XVIII. században a Festeticsék kívánságára húzták fel a balatonszentgyörgyi domboldalon, ahonnan szép időben még a Kis-Balatonra is rálátni. Nem csak a helyválasztás, hanem az épület terve is különleges: annak ugyanis csillag alakú az alaprajza. Túri Török Tibor felújíttatta az épületet, bent pedig a törökök ellen vívott Somogy megyei harcoknak állítva emléket, a végvári vitézek mindennapjait bemutató kiállítást, panoptikumot hozott létre. Megismerhetjük az őrszobát, a füstös konyhát, ahol a cselédek éppen hatalmas csirkét húznak nyársra, aztán látjuk a kapitányt és rezidenciáját, majd kardok, dárdák, tőrök, puskák sokaságát. A többmázsás, vasból készült, bonyolult zárszerkezettel ellátott kincsesláda láttán elmélázhatunk azon, hogy vajon kétszáz éve a tolvajoknak vagy a hordároknak volt-e nehezebb a munkájuk.

A kastély pincéjében aztán más világba toppanunk. Kétszáz babát látunk, amelyek bemutatják, hogy milyen ruhában harcoltak katonáink az elmúlt ezer év alatt, a legrészletesebben a huszárviseletet ismerhetjük meg.

Az állatpark, a panoptikum és a babakiállítás után a kisebb gyerekek a játszótéren múlathatják az időt, az idősebbek pedig szüleikkel együtt kipróbálhatják az íjazást, vagy éppen azt, miként kell elhajítani a harci dobócsillagot. A Csillagvár-birtok még ez után is tartogat meglepetéseket. A Kis Bence Csárdában pizzára, gyrosra, hamburgerre, hot dogra, lángosra - azaz az elmúlt évtized "hagyományos" balatoni étkeire - ne számítsunk, kaphatunk viszont tűzön készített gulyást, pörköltet vagy csülköt, netán kenyeret és töpörtyűt, hozzá pedig lilahagymát, paprikát, paradicsomot. A csárdában nem csak enni-, hanem látnivaló is akad bőven: a hatalmas kemence mellett a plafonról szekérkerék lóg, ami gyertyákkal felszerelve csillárként szolgál, a falakat csizmák, furkósbotok, tarisznyák, kulacsok, köcsögök sokasága díszíti. Meglepődni ekkor már nem tudunk, mert megszoktuk: a mindössze másfél hektáros Csillagvár-birtoknak kevés olyan pontja van, ahol ne találnánk érdekességet.

A Csillagvár Balatonszentgyörgy központjától három kilométerre, a település határában található, a birtok felé sok, jól látható tábla irányítja a vendégeket. A Csillagvárban mindennap fogadják a látogatókat, felnőtteknek 400, gyerekeknek 300 forintba kerül a belépőjegy. Júliustól minden hét-végén koncerteket, néptáncbemutatókat tartanak a park szabadtéri színpadán, a programokról telefonon lehet érdeklődni. Telefonszám: 06 (83) 318-855, 06 (30) 227-2272. Honlap: www.csillagvar-balaton.hu.

Kéthely - Fancsivár:

A Zala - Somogy csücsökben eltöltött kellemes hétvége egyik lényeges eseménye volt, hogy a közelmultban meghirdetett Somogyi Várak túramozgalom teljesítését hívatalosan is elkezdtem. Utközben érintettük ezt a kis nyugat somogyi falut , mely többek között fölvárairól és kastélyairól is híres. nagyon régen jártam itt és most a mozgalom keretében úgy döntötem, hogy a korábbi bejárásokat nem veszem figyelembe és újra felkeresem megyénk e szép és történelmi helyszíneit.

A Fáncsivár könnyen megtalálható, a falu központjából a Ny-i irányba vezető Vár utcán kell végig menni  , az utca végén a jobb oldalon egy víztorony már messzíről látható,  autóval eddig célszerű menni mert az aszfalt itt elfogy. A torony mellett É-felé vezető földutom kb 100 m-t kell csak sétálni és máris a várnál vagyunk. A vár maga négyzet alakú, sánc árokkal teljesen körbe vett, a DNY-i sarkán a sánc árok be van temetve itt kényelmesen be lehet sétálni a várba. A belső része érdekesen  besüppedt. A vár és környéke a régi izraelita temető igy legyünk tekintettel erre is. Több sírkő van magán a vár területen is. A helybéliek lehetőségeikhez képest gondozzák a területet  frissen le volt kaszálva és a régi gyomos részeket felégették.. Elkelne itt egy tábla amely az erre tévedő várbatátokat tájékoztatja a hely multjáról.

A víztorony külső létráján fel lehet mászni és egész jó képek készíthetők innen madártávlatból is.

Túramozgalmi szempontból javasolt pecsételő  hely a falu főutcája és a Vár utca kereszteződésében lévő  Vadásztanya Vendéglő , a kiszolgáló hölgy céges pecsétjével nagyon készségesen pecsételt és mesélt is falujukról.

A vár ismert történelme a varak.hu oldalról idézve:

A falu felett nyugat felé emelkedõ dombhatáron, az egykori izraelita temetõben találjuk a XVI. századi kis vár árkait és sáncait. A falu története a XIV. századtól ismert , végvára azonban csak 1555 után épült. Ebben az évben foglalták el ugyanis a törökök Somogy megye déli és középsõ részét, aminek hatására a megye megmaradt északnyugati szögletében, valamint a szomszédos Zalában minden katonailag hasznosítható helyet megerõsítettek. 1566-ban, Szigetvár elestének hírére Kéthely várát õrsége felgyújtotta és elmenekült. Tahy Ferenc kanizsai fõkapitány és utóda, Thury György, a kanizsa körüli kis várakkal együtt újjáépítette. 1588 õszén a törökök több más kis végházzal együtt felégették és elpusztították.

A négyszögû erõdítmény - négy sarkán egy-egy rondellával, körülötte mély árokkal, ezen kívül földsánccal - palánkvárnak épült. Jellegzetes példája azoknak a kis erõdítményeknek, amelyek százával álltak a nagyobb várak alkotta végvárvonal elõtt, hogy feltartsák a 150 éven át meg-megújuló török hódítást.

Somogyvár -  Kupavár

A Zala - Somogy csücsökben eltöltött kellemes hétvége egyik lényeges eseménye volt, hogy a közelmultban meghirdetett Somogyi Várak túramozgalom teljesítését hívatalosan is elkezdtem.  hazafelé egy másik úton mentünk és ekkor néztük meg immár sokadszor ezt a szép Történelmi Emlékhelyet. A vár a faluban sok helyen táblával van jelölve, egészen a bejáratig mehetünk autóval is. A belépődíj 250.- Ft/fő A vár területén álló kilátó torony és rajta a Magyar zászló messzíről látható.

Túramozgalmi pecsételõhelynek javaslom a pénztárnál található TKM, vagy Történelmi Emlékhely pecsét beszerzését.

A vár ismert történelme a varak.hu oldalról idézve:

A honfoglalás során e vidéket a Lád nemzetség szállta meg. E nembõl származó Tar Zerind fia Koppány vezérnek lett a székhelye, aki itt várat is épített.(Más szerzõk szerint Koppány vezér székhelye nem itt, hanem a mai Törökkoppány közelében lehetett). A vár az egykori monostorral a község feletti dombon állt. Az utóbbit feltárták és a romokat konzerválták.

Koppány - aki az õsi hagyományokhoz ragaszkodó magyarok egyik vezére volt - I. István király elleni csatában Veszprém mellett döntõ vereséget szenvedett, maga is fogságba esett és kivégezték. Az elfoglalt Somogyvár királyi vár lett, 1163-tól gyakran szerepelt okleveleinkben. A XIII. század végén Henrik fia Miklós foglalta el, kitõl rövid idõ után III. András szerezte vissza. Várnagyát Panchik fia Bodon mestert 1317-ben és Miklós mestert 1331-ben említik.

Zsigmond király 1410-ben mint királyi várost adományozta Marczali Miklósnak és Dénesnek. Ez idõben tehát a vár romos lehetett, melyet a Marczaliak sem építettek újjá, és ezután sem szerepel okleveleinkben. Az 1474-ben kötött örökösödési szerzõdés alapján a Báthoriakat iktatták be Somogyvár és tartozékainak birtokába, melyre 1495-ben királyi adományt is kaptak.

A törökök hódoltsági területe volt, kiknek uralma után, 1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek nyerte adományul a királytól. E család birtoka maradt az ezt követõ idõkben is./Kiss G./

A Kupahegy teljes feltárása során elõkerült leletekbõl kiderült, hogy az 1091-ben felszentelt monostor valószínûleg csak a XII. században kapott kõfal kerítést. A XI. századi rétegek alatt közvetlenül a bronzkori réteget találták, tehát Koppány vezér vára itt nem lehetett. /Bóna/