Kaszó és a tanösvények

Ezúttal a hagyományos túrázás párosult egy kis unokázással illetve az unokák is túráztak a tanösvényeken. Túratársammal korán indultunk és megcsináltuk a Kaszó 10 ttúrát majd a később érkező aprónépekhez csatlakoztunk. A családi kirándulás jól sikerült és volt “ugjájóváj” is így Hanna öröme teljes volt még egy új barátot is szerzett. Bogi megtalálta az új  kincses ládát és hosszabb szünet után újra írhatott a  logfüzetbe.  Kaszó igazán forgalmas volt ezen a szombaton olyan sokan jöttek ki, hogy nekünk már gulyás jegy sem jutott. A lányok viszont lemondtak a papa kedvéért és így én sem maradtam éhes.  Kellemes kirándulás volt érdemes eljönni ide gyerekekkel.

Az erdei vasút, kisvasút története

Az erdőtömb nagyon sokáig nem rendelkezett feltáró úthálózattal, ami nehezítette a faanyag állandó és biztonságos szállítását. A vasútőse a két világháború között épült, összekötötte a somogyszobi vasútállomást, valamint a kaszópuszta-bördeci erdőrészt. Előbb lóvontatással, majd a negyvenes évektől gőzmozdonnyal szállították a fát. A fakitermelés, de főként a szállítás időjárástól független elvégzését a kisvasút biztosította.

A jelenlegi vasúti vonal kiépítésének gondolata az Országos Erdészeti Főigazgatóság budapesti központjában Káldy Józseftől származott. A fővonal tervei (Szenta-Bojsza-Rinya) 1951-52-ben készültek, építése a Kaszó-Bojsza szárnyvonallal együtt folyamatosan 1952-55 között történt. Ekkor a fa keresztaljakra szerelt és homok ágyazatra helyezett vasúti vonal teljes hossza 17 km volt.

Az erdei vasút működési engedélyét 1955. június 2-án adták meg, a szállítás egy C50-es diesel mozdonnyal indult be. Két év múlva épült meg a csillagpusztai erdőtömbbe vezető 3 km-es újabb szakasz.

A személyszállítás 1961. május 17-én indult meg Szenta és Kaszópuszta között. 1963-ban még egy 1,8 km-es szakasszal meghosszabbították a fővonalat, mely így a Böhönyei Állami gazdaság magyrinyapusztai telephelyét is bekapcsolta a személy-, de főleg a teherszállításba. A szakasz az Állami Gazdaság felbomlásáig (1968) üzemelt, utána a pályarész elbontásáig (1970) már csak személyszállítás történt rajta.

Az idő múlásával a vasút jelentősége a faanyag szállításában egyre csökkent. A teherszállítást 1985-ben teljes egészében átvették a tehergépjárművek. Ennek következtében 1989-ben a fővonal Bojsza-Rinya szakaszát is felszedték.

1997-ben a KASZÓ Erdőgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság megvásárolta az 1954-ben Resicán gyártott, majd 1984-ben Szászrégenben felújított gőzmozdonyt. A Karácsony névre keresztelt gőzös 1997. december 14-én érkezett Kaszóra és a következő év április 16-án helyezték üzembe.

Jelenleg kisvasút az Állami Erdei Vasút menetrend szerint közlekedik, az állam tulajdonában lévő és a KASZÓ Zrt. által üzemeltetett saját használatú, keskeny nyomtávú vasútjához tartozik. A jelenlegi vonal hossza (Kaszó-Baláta) 3 km menetidő: 15 perc.

Baláta-tó

Az országban hatodikként létesített Baláta-tó Természetvédelmi Területet az ott fészkelő vízimadarak és ritka növények megmentése érdekében nyilvánították védetté 1942-ben. Ma a területen megvalósítandó természetvédelmi cél ennek a pangó vizű, lefolyástalan lápfoltnak a megőrzése, fenntartása, és bemutatása úgy, hogy a természet ne károsodjon. A Baláta-tó a mérsékelt égövi őstermészet megmaradt kis szigete, sajátságos mikroklímával, amely sok reliktum állat- és növényfaj utolsó menedékhelye. Elsődleges cél a Baláta-tó területén található ritka növény- és állatfajok, mint pl. az aldrovanda, a szíveslevelű hídőr, a tőzegeper és a keresztes vipera megőrzése, és a még megtalálható természetes növénytársulások védelme, s ennek alárendelve a táji értékek bemutatása, mint pl. a belső-somogyi tájra jellemző lápos terület váltakozása a kopár homokbuckákkal.

Lombkorona Tanösvény

Új nézőpontból ismerhetjük meg az erdőt a Lombkorona Tanösvényen. Különleges élményt jelent az erdei madarak és mókusok szemszögéből átélni Somogy zöld szívének rejtett életét.

A rendszeres erdőlátogatóknak is újszerű élményt jelenthet a fák koronáinak világát testközelből is megismerni. Minél feljebb jutunk, annál inkább megváltozik körülöttünk a világ, más élőlények, madarak jelennek meg, de még ugyanaz a faóriás is más arcát mutatja fent, a lombkoronák ágai közt, mint alulról, amikor sárból, avartakaróról figyelünk felfelé.

A tanösvény hídszerkezete legmagasabb pontján eléri a 9,5 métert, hossza 124 méter. Végigjárása pár perc lenne, de a gyertyános-tölgyes erdő újszerű, eddig ismeretlen arcában hosszan lehet gyönyörködni.

A magasútra elhelyezett ötletes interaktív állomások sora sok új ismeretet is közvetít a természetjárók számára, és nem csak a kezdőknek!

A biztonságot sugárzó, masszív szerkezet 200 köbméter faanyag felhasználásával épült. Ennek a hídszerkezetnek a fel- és lejárói, függő folyosói és a rejtőzködő lestorony igazi élményt jelentenek, különösen gyerekek számára.

Hasonló, lombkoronába vezető tanösvény Hazánkban eddig csak a gyulaji erdőben, aztán Makón és Gyomán létesült, így vidékünkön egyedülálló.

Sajnos csak nagykorúak vehetik igénybe a legizgalmasabb részt, a kalandpark-jellegű leágazást a keskeny függőhíddal, de azt is csak külön előzetes egyeztetés alapján.

---

Még több fotó, katt a kis képre:

Kaszó és a tanösvények