2019. július 8., hétfő

AK. Császártöltés - Hajós - Hajósi pincék - Érsekhalma

Túráim között egyértelműen a kéktúrának és azon belül is az Alföldi kéktúrának van most prioritása. Az útvonal lapos, szint gyakorlatilag nincs de van egy nagy hátránya, nyáron a kánikulában nem fehér embernek való tud lenni.
Én 30 fok felett nem túrázom, még a kéken sem, így most nyári szünet lenne, ha nem ment volna át egy hidegfront vasárnap azon a területen ahol most jártunk.
De átment,mi pedig hajnalban már indultunk is. Igaz ránk ijesztett a MÁV mivel Kaposvárra a vonatunk már eleve 20 perc bevallott, valójában 25 perc késéssel érkezett. Dombóváron 16 perces csatlakozásunk volt.
A kalauz néni nem sokat tudott tenni az ügyben, hogy a vonat behozza a lemaradást mivel mozdonyunk is csak 80-at bírt, hiába van alatta 120 km/h-ra kivitelezett sín. 


 Végül is elértük, és a vonat után buszra szállva Császártöltésen kezdtük a túrát. Még a kilátóba is sikerült feljutnom pedig itt ott elég rozoga volt.
Rövid, nézelődős, kényelmes túrának terveztem az is lett belőle vagyis mindent sikerült megvalósítani és jól is éreztük magunkat. Főleg a túra végén :-)

A falu látnivalóiból ezeket néztük meg:

Római katolikus templom. A régi, 1780-ban épült templom falainak kibővítésével épült 1921-ben. Az üvegablakok Roth Miksa műhelyében készültek, alkotójuk Zsellér Imre. A főoltár stukkós díszítésű felépítményét  falunk szülötte Schilli János készítette.

Szálas Béla kilátó. A kilátó névadója a lokálpatrióta Szálas Béla. Az ő kezdeményezésére és adománygyűjtéséből, támogatás kiegészítésével épült meg 2009-ben e kilátó. A magasból remek kilátás nyílik a településre és a környékre. Érdekessége, hogy a település központjában helyezkedik el, de a közeli főútról mégsem látszik.





Falumúzeum. E házat Walter Boldizsár és első felesége Angeli Mária építette 1896-ban. A kor szokásainak megfelelően konyha, lakószoba, tisztaszoba, kamra, nyitott gang elosztással. Változást e ház életébe is az 1947-es esztendő hozott. A kitelepítés. Építőinek és leszármazottaiknak mindent hátrahagyva kellett elmenekülniük. Az új tulajdonos, a felvidéki Naszvadról betelepített Mátyus Vince és családja birtokába kerültek. Császártöltés község Önkormányzata az ő leszármazottjuktól vásárolta meg az ingatlant 1996-ban, a Falumúzeum céljaira.




Vörös mocsár. Védetté nyilvánítás éve: 1990. Kiterjedése: 930 ha
A Duna-Tisza közi Hátság löszös nyugati peremvidéke, Császártöltés és Kecel között több mint 10 km hosszan meredek letöréssel 10-20 m-re magasodik a Duna-völgy fölé . Az ország egyik egykor állóvizekben leggazdagabb területe volt ez a vidék, a Kalocsai Sárköz. Ennek az egykor gazdag vízi világnak egyik utolsó hírmondója a ma védett lápvonulat - az úgynevezett Őrjeg - középső része, a Vörös mocsár.

A Duna-völgyi-főcsatorna Dunaharasztinál folyik ki a Dunából és a bajai szivattyútelepnél folyik vissza. 
A Duna-menti síkság vízrendezése érdekében 1912-ben kezdődött meg az építése, a 107 km hosszú főcsatorna 1929-re készült el. 
A Duna-völgyi-főcsatorna csendes, nyugodt folyásával, tiszta vizével igazi horgászparadicsom. Vízében számtalan halfajta megél. 
Ezen kívül tiszta vizében fürödni is lehet, és kenuzásra, kajakozásra is szerveznek túrákat.

Ny-felé elhagytuk a falut és a Duna-völgyi - főcsatorna partján indultunk Hajós felé. Az út szép, széles, jól járható, volt néhány pocsolya maradék előző napról és pár száz apró kis béka de egyik sem jelentett akadályt, még a keresztbe szaladgáló éti csigák sem.






Sok vízimadarat is láttunk, és a növényzet is szép és dús volt a vízen. A másik oldalon a térség jellegzetes magas partja kísérte az utunkat valamint később a Vörös-mocsár. Lélekben készültem a szúnyogokra de nem igazán találkoztam velük. 



A szélben nem tudtak pontosan navigálni így inkább elültek valahol. Hajósra a kerékpár úton mentünk be, ez letérés a kékről de itt van olyan látnivaló amiért érdemes.
A kinézett egyik látnivaló a cukrászda, bezárt. Kocsmát nem találtunk, bár lehet, hogy van. 
Megtaláltuk viszont azt amiért jöttünk:

Kalocsai érsekség vadászkastélya, ami a település központjában áll, sajnos hétfőn zárva. Van hozzá egy szép kastélypark is ami szintén zárva volt, bár a kastély nyitva tartásakor a park állítólag ingyenesen is látogatható. 
Kívülről jól megnéztük. 





Gróf Patachich Gábor kalocsai érsek építtette 1740-ben a hajósi kastély első változatát és melléképületeit. 
A kastély ekkor téglalap alaprajzú, egyemeletes középrésszel és földszintes – végein rézsút kapcsolt sarokpavilonos – oldalszárnyakkal ellátott épület volt. A kastély homlokzatainak ekkori színezése: rózsaszín falmezők, fehér tagozatok. 
Többszöri átépítés után nyerte el a mai formáját. 1907-ben Haynald Lajos bíborérsek gyermekotthont alapított a kastélyban ami 1998-ig működött. 
A kastély teljes felújítása 2009-2010-ben valósult meg. 

Állandó kiállítások a kastélyépületben: 

Vadászat az Alföldön (19. század)
Hajósi szentbúcsú sokszínűsége
Szőlő és borkultúra a Homokhátságon
Főúri életformát bemutató kiállítóterek-szalonok, háló- és dolgozószoba.

Átvészeltünk egy gyenge záport majd tovább mentünk a térség másik nagyon nevezetes helyére a Hajósi-pincesorra.











Ez egy fantasztikusan érdekes hely, csináltunk egy szép nagy körtúrát a sok száz éves pincesorok között, 1200 pince van itt, elvileg sok nyitva és van panzió, és persze vendéglő is. Mi végül is egy pincét találtunk nyitva, fent a tetőn, az országút mellett.
Sőt itt található a kéktúra egyik pecsétje is, amit használtunk. Megkerestük, megmásztuk a kilátót, bár ebben nem tudtam végig felmenni, az ilyen csigalépcsős helyek valahogy nem tetszenek.



A buszmegálló mellett volt egy kis nyitott pince ahova bementünk, érdemes volt. Lehetett kóstolni, iszogatni és sokféle helyi különlegességet is vásárolni, amit aztán a hátizsákban cipelhettem haza.Én egy Kékfrankos Rosé-t választottam, túratársam pedig valami jobbféle nagyon pirosat. 


A terület érdekessége és egyik nagy értéke az itt termelt és készített vörös aszú ami fél literjével, palackozva 5000 Ft. Viszont nagyon finom.

A melegedő időben a kóstolás is kicsit "lefárasztott" de aztán Érsekhalmáig elmúlt majd  Bajára visszabuszoztunk és utána kényelmesen haza vonatoztunk. 

Egy kicsivel megint kevesebb van vissza a kéktúrából.
Köszönöm a túratársi segítséget!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése