Tökölő 16 Ságvár (2016)

Amikor egy túra a 10. rendezéshez érkezik általában a rendezők valami olyat szeretnének adni a résztvevőknek, hogy az elkövetkező években is visszatérjenek.

A Ságvári Teljesítménytúrákat 2007-ben rendezték meg először, természetesen ott voltam és hatalmas meglepetés volt az a túra. Ismeretlen volt a terep, a rendezők és minden az élmény mégis meghatározó lett a továbbiakban is hiszen a lehetőségekhez képest igyekeztem ide visszatérni.  2011-ben pld. az 5. rendezés ilyen volt.  A túra jelentős mértékben megváltoztatta Külső-Somogy  természetjáró megítélését és nagyot lendített a turistautak helyzetén is hiszen közel 45 km új út lett itt felfestve elsősorban a Ságvárért Egyesület lelkes tagjai és főleg a túra kitalálója Bognár Zsolt részvételével. Az itt rendezett túrák kerültek be először Somogyból Magyarország legjobb 20 teljesítménytúrája közé, a 4.helyet elérve. Az országunk túradömpingjét ismerve ez kiváló eredmény, sajnos azóta sem tudta senki elérni ezt a megtisztelő helyezést Somogyból.

Ennyit a múltról aki akar talál még nálam vagy máshol sok információt a korábbi rendezésekről.

Ez a július közepén rendezett túra többször is 30 - 35 fokos hőségben zajlott és vannak nagyon nyílt  'D-vitaminban gazdag' szakaszai. Az én kedvenc kis túrám a Tökölő azért nem ilyen de természetesen minden részvevő aki ismeri a körülményeket igyekszik itt a lehető legkorábban elindulni mert a meleg nem viccel. 5 fős kis csapatunk ott volt tehát reggel 7-re az indulásnál, gyorsan beneveztünk és hajrá.

 Itt láttam először kutyás nevezőlapot, jó kezdeményezés :-)   Érdemes megfigyelni a jól elkülönített nevezési helyeket a különböző távokra hiszen idén is 435 résztvevő volt összesen. 

Alapáron 700,  MTSZ és egyéb kedvezményekkel, pld. 14 év alatt 500 Ft igen jó ár/érték arányt jelent 70 év felett ingyenes volt a részvétel. Remélem még élvezhetem majd ezt a kedvezményt. A kapott több lapos itiner nagyon részletes leírást, térképet, szintmetszetet és - mint  minden évben - valami kellemes meglepetést is tartogatott, ezúttal egy keresztrejtvény formájában.  

A falut a piros kereszt jelzésen hagyjuk el és a jól ismert szakadékos horhóban kezdjük az emelkedést majd a barlang jelzésű szurdok következik. Ennek kijáratánál a rendezők egy kötelet is beraktak ami nagymértékben segítette a kimászást. Köszönjük!

A gerinc utat elérve a térség erdei főútján kanyarog a túra egészen az 1. ellenőrző pontig.  Idén valahogy ez a szakasz volt számomra a legnehezebb, a hosszú emelkedő és a fülledt erdő megizzasztott.

A Hát-utat itt elhagyjuk és jelzetlen, de kiválóan szalagozott ösvényen ereszkedünk lefelé egy mély vízmosás oldalában. 

Korábban a fordított menetirányú   túra végén ez a szakasz nem igazán szokott jólesni de akkor azt kellett teljesíteni. Ereszkedni itt jóval könnyebb és a lenti réten is még frissen átkelhettünk. Ez egy szépen  'benapozott'  szakasz de idén olyan szerencsénk volt, hogy a túra végéig állandó felhőzet takarta a Napot így még a kalapomat sem kellett elővenni. Köszönjük a rendezőknek!

A Jaba-patak völgyében megnéztük az egykori Bogár mester emléktábláját aki szakmájának egyik nevezetes személyisége volt.  Balra az erdőbe betérve érkezünk a túra egyik legmeredekebb szakaszához ahol az izzasztó ösvény vezet a Betyár-barlanghoz.

Itt települt a 2. ellenőrzőpont , lehetőség volt a 12 szobás betyár barlang megnézésére is. A korábbi évek mécseses kivilágítását érdemes lenne ismét bevezetni, volt hangulata!

Ez a meredek szakasz így felfelé sokkal biztonságosabban teljesíthető. Egy kis pihenés után másztunk is tovább és a jelzetlen - szalagozott - erdei ösvényen értünk vissza a piros kereszt jelű útra. Ez a szakasz volt a kabócákban leggazdagabb rész, érdekes volt hallgatni a éneküket, esetenként elhallgatásukat majd ismét tömegesen rázendítettek. A kabóca gyakran átöltözik egy ilyen levetett de amúgy egész szép ruhát is talált Marika.

3. ellenőrző pontunk a Virágmányi-kunyhó mellé települt itt volt a fél táv nekünk ettünk , ittunk , a rendezők zsíros kenyér hegyeket és sok ásványvizet hordtak ki ide, fogyott is rendesen.

Több kaposvári ismerőssel is összefutottunk itt akik a meleg miatt szintén igyekeztek korán indulni, vállalva az 5 órai kelést majd az ezt követő autókázást.

Az erdőbe visszatérve ismét ereszkedni kezdtünk és egy horhós, és vízmosásos úton érkeztünk le ismét a Jaba-patak mellé. Itt kis kitérővel megnéztük a Képes-fát ami egy szép nagy tölgy és néhány éve az Év fája versenyen is indult.

A fa él, bár vannak elszáradt ágai de továbbra is a térség egyik legszebb pontja ez és a zarándokok is felkeresik Andocsra menet.  

Hamarosan a sárga kereszt jelzésre váltottunk és felkapaszkodtunk egy kopár füves gerincre aminek a tetejéről talán a legszebb a kilátás Külső Somogy 'hegyeire'.

Erre a gerincre települt a 4. ellenőrző pont.

Napos, hőgutás időben ez is egy nehéz szakasz, de most vidáman nézelődhettünk a szép túraidőben. A gerincen kanyarogva annak K-i oldalán egy szép borókás található itt ereszkedtünk le ismét a völgybe.

A régi gémeskutat elhagyva egy kis szántóföld melletti túraszakasz következett majd az út lassan emelkedve elérte az utolsó, 5. ellenőrző pontot ami egy pincénél volt. Pihentünk egy kicsit a háztól félrehúzódva mert volt itt néhány hangos helyi 'túratárs', talán a meleg árthatott meg nekik.

Aztán jött az utolsó kis emelkedő a Bújó-lik bejáratához, ezen átkelve már előttünk volt Ságvár. 

Származási hely: Tökölő 16 Ságvár (2016)

 Itt találkoztunk néhány fogyatékos túrázóval akik segítőikkel a barlangot keresték fel. Minden elismerésünk a túrázóknak és  kísérőiknek!
Szomorúan láttam, hogy a falu széli  pince homlokzatáról letatarozták a korábbi vidám kis freskót.

Ilyen volt:

Ilyen lett:

Ságváron némi aszfaltozás után gyorsan célba értünk.

Lejelentkeztünk, átvettük a teljesítés szerint sorszámozott szép kitűzőket és ismét hasznos információkat is tartalmazó Oklevelet és a 10. rendezés alkalmából készített Emléklapot.

Köszönjük.  Nagy gratuláció Ábelnek, hogy másodszor is teljesítette a túrát.  A 8-9-10 teljesítéssel rendelkező túratársak a jubileum alkalmából különdíjakat is kaptak.

 Lehetőség volt, a túrák pólójának, bögréjének és hűtő mágnesének megvásárlására is.  Természetesen az áldos leves ezúttal sem maradt el, repetát is kaptam belőle idén inkább gomba levesre emlékeztetett de ismét nagyon jólesett.  Nekem speciel a 2015-ös recept szerint készített változat ízlett legjobban, de nem vagyunk egyformák.

Ismét szép, és jó rendezésű túrán vehettünk részt, ismét érdemes volt eljönni és természetesen ismét begyűjthettünk egy pecsétet a Somogy Megye és a Zselic Teljesítménytúrázója 2016  túramozgalom igazolólapjára.

Azért egy negatívumot is említenék ami a szubjektív véleményem! A pontőrök természetesen a saját személyes ismerőseik részére bármi finomságot oszthatnak a túra során de ezeket a dolgokat talán nem kellene oda tenni a túrázók számára szánt ellátás közé mert akkor olyan kellemetlenségek elkerülhetők mint ami velünk is történt két ponton is. Aki pedig nem bírja a meleget vagy a szeszt az inkább ne igyon, mert nyilván a beszólás hatására az az idősebb  pár sem fog soha többet eljönni Ságvárra akik a papírjuk pecsételését követően  szó nélkül és azonnal elmentek az ellenőrző pontról. Ezek apróságok és emberi dolgok de aki nem odavaló az ne vegye magára a rendezők szép sárga pólóját mert a becsületes, tisztességes  szervezők a Ságvárért Egyesület aktív tagjai nem ezt érdemlik.

Ezt a videót a képtáram automatikusan válogatta és állította össze ezúttal még tetszik is :-)

Származási hely: Tökölő 16 Ságvár (2016)

Mi 5,5 óra alatt teljesítettük ezt a túrát, két útitársunk - Gabi és Zsombor - majdnem egy órát ránk vertek de hát fiatalok, ez természetes. A Balatonozás ezúttal elmaradt , igyekeztünk haza és 1/2 3-kor otthon is voltunk. Túratársaknak köszönöm, hogy velem tartottak és találkozunk két hét mulva Szántódon.

Köszönjük a túrát és természetesen lehetőségeimhez mérten visszatérünk!

---

Még több fotó katt a kis képre:

Tökölő 16 Ságvár (2016)