Hajnali 4-kor még sötét van. Amikor "csörögtek" az ébresztő telefonok azt
gondoltam tévedés, de nem. Akkor kellett kelni és 5-kor már a vasútállomáson
voltam a túrakiírásnak megfelelően és összesen 7-en indultunk volna erre a
szépnek ígérkező egyesületi túrára. A túravezető sporttárs is megérkezett,
gyanús volt a vasalt nadrág és a csomagtalanság, nem is tétovázott sokáig,
közölte, hogy a túra elmarad mert fáj a lába és különben is valaki terhes és
bármikor szülhet stb.
Túl sokat nem értettünk az indoklásból és az akkori gondolataink nyilván
nem publikusak most sem! Még a 18-as piros karikával sem. :-) Mindez hajnali 5-kor
derült ki ott a vasútállomáson! Nyilván egy túravezető tudta volna, hogy ilyen
esetben hogy kell időben eljárni , mint értesültem róla néhány tagtársat még
sikerült telefonon lebeszélni.
No hát mi heten nem azok közé tartoztunk akik elriadnak egy ilyen
elbaltázástól, akit meg sikerült lebeszélni az magára vessen.
Mivel az egyesületi túra elmaradt magán túrát viszont bármikor bárki
szervezhet el is indultunk és a lehetőségekhez képest megnéztük a tervezett
látnivalókat és haza is értünk épségben.
Az eredeti túra kiírás logisztikáját sem tudom nagyon dicsérni csupán
javaslom, hogy aki kitalálta, hogy egy 8-10 km-es túrára ennyi idő szükséges az
üljön ki 3 órán keresztül 35 fokban a napra és várja a vonatot! Elég lett volna
a korábbi túrakiírást elolvasni és akkor nem indultunk volna feleslegesen
korán!
Származási hely: Délvidéken |
Jó félórás pihenő után felmentünk a közeli Szent Mihály-hegyre a
kápolnához. Szépen felújították, a belsejét is megnéztük, a kilátás is jó, az
itteni geoládát is sikeresen begyűjtöttük majd leereszkedtünk a település másik
nevezetességéhez a Fesztunghoz. Ez egy erődített hely volt a 48-as szabadságharc
idejében , az egykori sáncok ma is szépen látszanak.
Őrtilosra visszatérve teljesen véletlenül ismét útba esett ugyanaz az
egység és ismét sikeres volt a frissítés. Ebédszünetet is tartottunk itt majd a
soklépcsős zöld sáv jelzésen lementünk a Dráva partra. Itt a Mura torkolata után
kevéssel, az árnyékos öreg fák alatt a Dráva néven egyesült folyó partján több
órát is várnunk kellett a vonatra. Mivel a jegyeink megvoltak nem utazhattunk
haza Nagykanizsán keresztül, pedig arra sok vonat ment, onnan pedig jó a busz
közlekedés is Kaposvárra. Ha valaki legközelebb erre akar túrázni akkor
Nagykanizsán át érdemes tervezni az utazást! Gyorsabb és gyakoribb is!
Zrínyi-Újvár
A török megszállás utolsó évtizedeiben Csáktornya és Légrád várai
jelentették a nyugati végek védelmét, de a védvonal Kanizsával lett volna
teljes. Sajnos Kanizsa már török kézen volt. Zrínyi Miklós horvát bán, egyúttal
a magyar haderő fővezére látta, hogyha megkísérelné a visszafoglalását, akkor
szükség esetén a Légrádra történő visszavonuláskor a Mura nehezen leküzdhető
akadályt jelentene. A veszélyes helyzet megoldására a Mura bal partjáról hiányzó
erődítmény építését határozta el, megelőzve a kanizsai pasát, akinek ugyanez
állt szándékában.
A munkálatok 1761-ben kezdődtek meg, és két év múlva már állt is a főleg
földvédművekkel erődített Zrínyi-Újvár. A törökök érzékelve, hogy Zrínyi a mi
számunkra legjobban választotta ki a helyszínt, azonnal kifogásolták a Habsburg
királyi udvarnál az építkezést, hivatkozva arra, hogy az érvényben lévő
békekötés nem teszi lehetővé új védelmi létesítmények építését. Az udvar
rosszallása ellenére Zrínyi eltökélten megvalósította célját.
A törökök Köprülü Ahmed vezérletével 1664. június másodikán megkezdték több
mint 50 ezer fős sereggel Zrínyi-Újvár ostromát. A kis költséggel létrehozott,
mégis erős vár június 30-ig tartotta magát. A közelben tartózkodó
Montecuccoli-féle sereg ugyan nehezítette az ellenség dolgát, de súlyos vezetési
hiányosságok miatt nem tudta felmenteni a várat: a szervezetlen, nem megfelelő
fegyverzetű, éhező csapatok erre alkalmatlanok voltak. A mocsaras, patakokkal és
tavakkal szabdalt terep nem is volt megfelelő roham indítására.
Az ostrom így török szempontból sikerrel járt; az addig hősiesen küzdő 1500
fős védősereg, amely nagyobbrészt német zsoldosokból meg horvát és magyar
hajdúkból állt, a törökök bosszújának áldozatául esett.
Zrínyit igazolták a később történtek: Zrínyi-újvár kiesése után a török
offenzíva egészen a Rába vonaláig kiterjesztette a hódolt területeket.
Szent Mihály-hegy és templom
A templom előtti térről felejthetetlen kilátás nyílik a hegyek lábánál
kezdődő folyóvölgyre, az ott kanyargó nagy folyóra (különösen lombhullás utáni
időszakban) és Horvátország vidékeire, a háttérben kéklő Bilo
hegyvonulatra.
Az elpusztult középkori falu pálos kolostorának maradványaiból épült
1740-ben a Szent Mihályról elnevezett kápolna, amelyet 1763-ban bővítettek
templommá barokk stílusban. Végleges méretét az 1823-as felújításkor nyerte el,
ekkor épült új tornya is. Nevezetes búcsújáró hely, amelyre a horvát hívek is
nagy számban látogatnak Mihály-napi búcsúk alkalmából (szeptember 29-ikéhez
közel eső hétvégeken). Ez az esemény 1993. óta a határok nélküli barátság
napjává, valóságos népünnepéllyé is vált több ezer résztvevő számára. A
kétnyelvű mise után a két ország környékbeli kulturális egyesületeinek sokszínű
műsorai és a vásári forgatag teszi emlékezetessé a napot. A két ország hatóságai
erre az alkalomra -és Anna napi búcsúkor is- határnyitással könnyítik meg a
Légrád-környékiek utazását; a komp egész nap ingázik a két part között.
Fesztung
A Drávát kísérő magaspart őrtilosi szakaszának egyik legszebb panorámát
nyújtó pontján található a Fesztung, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc
emlékhelye.
Amikor Jellasics horvát bán 35 ezer fős hadserege 1848-ban átkelt a Dráván,
Őrtilosnál tucatnyi önkéntes állta sikeresen az útját, míg meg nem érkeztek
Perczel Mór honvédei. Akkoriban még jóval több horvát élt a folyó magyarországi
oldalán, akik Jellasicsot ellenségnek tekintették. Ma is láthatók azok a
földsáncok, amiket ástak az itteni ágyúk védelmére. A korabeli hadijelentésekből
kiderül, hogy Perczel Mór személyesen vezényelte a magyar sereget.
Mura - Dráva
Származási hely: Délvidéken |
A Duna-Dráva-Mura bioszféra-rezervátum mintegy 631 ezer hektárnyi területet
ölel fel. Ez az egyik legnagyobb szinte még érintetlen természeti terület a
Duna-medencében. Az Ausztrián, Szlovénián, Horvátországon, Magyarországon
átfolyó Dráva, a Mura alsó szakasza, valamint a Dráva torkolat feletti Duna
szakasz Európa ökológiailag egyik legegységesebb összefüggő folyórendszere. A
folyók egy 700 kilométeres zöld övet formálnak, összekapcsolva az öt ország több
mint 1 millió hektáros, természeti és kulturális szempontból különösen fontos
területét, így szimbolizálva azok egységét. A három folyó az emberi
beavatkozások ellenére bámulatos biológiai sokféleségnek, és olyan ritka,
természetes élőhelyeknek nyújt otthont, mint az ártéri erdők, szigetek, kavics-
és homokzátonyok, mellékágak és holtágak.
Mindhárom folyó partján vannak olyan, szinte még háborítatlan
partszakaszok, ahol különleges fajok találnak menedéket. A régió különleges
szimbólumai a vízimadarak. A biológiai sokféleség megőrzése mellett a folyók és
ártereik létfontosságúak az itt élő emberek számára is. Kiterjedt és nyílt
árterekre nagy szükség lenne mindenütt, hiszen ezek csökkentik az árvízveszélyt
és hozzájárulnak a jó vízminőséghez. Ez különösen lényeges az ivóvíz, az ártéri
erdők és a talajvízháztartás szempontjából, valamint rekreációs célokat is
szolgál. A stabil halállomány pedig nemcsak a vízimadaraknak, hanem a horgászok
számára is fontos tényező.
Délvidéken |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése