Ötödik alkalommal lett megrendezve az
Emléktúra tehát ez már jubileumnak is tartható, de erre nem utalt semmi.
Gondoltam talán a kitűző más lesz, de tévedtem. A rendezők szerint ez így jó a vélemény nyilvánítás pedig szabad.
Én azért megemlékeznék a korábbi túrákról is, így talán kevésbé felejtődnek az emlékek. Nyilván sokan vagyunk akik minden túrán ott voltak, de a rendezők honlapján nincs erről információ, rendezői beszámoló. Péter nekem túravezető oktatóm volt, szakmai tudása és természetjáró tevékenysége elismerésre méltó most is.
Szakirodalmi tevékenységeiből:
Somogyi Természetb
A megye természetj
Szerkeszte
A megye természetj
Szerkeszte
A nevezés gyorsan megvolt a
rövid táv 400 Ft-ja MTSZ kártyával akciós volt így 300 Ft-ot kellett fizetni a
benevezőknek. Ár/érték arányban ez jó.
Korábban - 4 évig - így vártak bennünket:
Nagyot fordult a világ. Idén ez fogadta az érkezőt :-)
Azért idetaláltunk.
Az útvonalról túl sokat nem tudok
mondani, 5 éve ugyanaz és már minden érdekeset leírtam, némi változatosságot hozhatna egy ellentétes irányú teljesítés de hát ez nem az én dolgom. Persze az erdő ettől
még nagyon szép!
Azaz mégis! A kecskeháti erdészház utáni kanyarban, ahol a kék sáv és kereszt
szétválik, szép új MTSZ-es tábla került kihelyezésre. Senkinek nem
javaslom, hogy ennek alapján a kék sáv jelzést követve próbáljon eljutni pld.
Töröcskére, vagy a Töröcskei-tóhoz. Azt már csak halkan említem, hogy a háttal
felszerelt tábla csak a gazba bemászva olvasható, pedig nem sok ész kellett
volna úgy felfesteni, hogy a többivel azonos oldalról lehessen elolvasni. Persze
az erdő ettől még nagyon szép!
Néhány 30-as távon induló túrázó jött itt visszafelé, keresték a Kecskeháti
ellenőrzőpontjukat, reméljük megtalálták, úgy láttam az új pihenőnél volt ahol a
kék lemegy a Pölöskei rétre.
Talán ilyen száraz és poros túra még sosem volt, a
hosszú egyenesben lassan megérkeztünk az erdészeti aszfaltúthoz ahol megkaptuk
pecsétünket és a hűtőtáskából Túró Rudit és ásványvizet is kaptunk.
Következett a hosszú és unalmas aszfalt, aztán ez is elfogyott. A Simonfai
tető felé haladva, É-felé jól látszott a Badacsony a szép tiszta napos időben.
A
lovak is rendben voltak, de azok a szép, nagy kutyák akik eddig minden túrán
megtiszteltek bennünket figyelmükkel, ezúttal hiányoztak. Remélem nincs bajuk.
A
horhóban aztán leereszkedtünk a faluba.
A Célban megkaptuk az oklevelet,
kitűzőt és a zsíros, vajas, lekváros kenyeret. Szép időben kellemes túra volt.
Köszönöm a fuvart Marikának.
A túrán készült fotóim egy része illetéktelen kezekbe került, azok névtelen felhasználásához nem járultam hozzá! Még több fotó, katt a kis képre:
 |
| Emléktúra Simonfa |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése